Magyar Zoltán

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

Kinga hercegnő

IV. Béla király (1235–1270) családja szent életű leányok egész sorát vonultatja fel. Béla és a bizánci császári udvarból származó Laszkarisz Mária tíz gyermeke közül két leányt (Kingát és Margitot) a szentek sorába emeltek, míg Jolántát és Konstanciát boldogként tisztelik. Kinga a királyi család első gyermekeként 1224-ben született, és tizenöt éves volt, amikor feleségül ment Boleszláv krakkói herceghez. Férjével tisztasági fogadalmat tettek és szüzességi házasságban éltek (innen származik annak „Szégyenlős” mellékneve). A Magyarországot sújtó 1241-es mongol támadás Lengyelországot sem kímélte, és a háborús pusztítások utáni újjáépítésnek Kinga ugyanolyan kiemelkedő alakjává vált, mint odahaza Magyarországon édesapja. Férje halála után Kinga az általa alapított ószandeci (Stary Sacz) kolostorba vonult vissza, s mint annak vezetője fejezte be életét 1292-ben. Ószandeci sírja máig népszerű búcsújáróhely. Noha Kingát Lengyelországban és Litvániában már évszázadok óta szentként tisztelték, hivatalos kanonizációja 1999-ig váratott magára [lásd Witkowska 1961; Szwarga 1987; Balanyi 1937; Balanyi 1941; Magyar 2005. 200–202., 2022].

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 175 7

Művelődéstörténet

Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a „szent királyok nemzetségének” ilyen markáns és koncentrált előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példákat. A középkori és újabb kori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének olyan meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház és az Árpád-kor magyar szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető, hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és a művészetek minden szegmensébe elhatott, illetve „merült alá” színes és változatos formákban a népi kultúrába, többek között a mondák világába. E kötet az Árpád-kor magyar és magyarországi szentjeinek középkori legendáit (11–16. század) dolgozza fel motívumindex formájában, mely klasszifikáció, tudományos rendszerezés által szembetűnőbbé válik e hagiográfiai írott hagyomány sokszínűsége, bizonyos mérvű rendszerszerűsége, nemzetközi beágyazottsága és azokon is túlmutató narratív magyar sajátosságok. A könyvet bevezető tanulmány, a források jegyzéke, valamint az index alkotja, a motívummutató mind a tárgyalt személyek, mint pedig a narratív funkciók szerinti rendszerezésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-az-arpad-kori-szentek-legendai-motivumindex//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero