Magyar Zoltán

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex


I. István király

 
SZÜLETÉS, IFJÚKOR
Születés
Géza fejedelem álma. Angyali jelenés/Szűz Mária jelenti álmában apjának, hogy fia fog születni, aki király lesz: ST I:5; ST III:5; Hymn I:2.4; Ransanus:IX.2-3 (Szűz Mária); Bonfini:2.2.10; Temesvari:52.23-24; EC:494; VD:1. kép.
Sarolt fejedelemasszony álma. István vértanú jelenik meg István anyjának a szülés előtt. Közli, hogy fiat fog szülni, aki koronát kap, király lesz, valamint utasítja, hogy az ő nevére keresztelje: ST III:8; Ransanus:IX.4; Bonfini:2.1.30; Temesvari:52.25; EC:494.; CP-ik:37. oldal.
Szent Adalbert kereszteli meg: ST I:8; ST III:9; Temesvari:52.25; VD:2. kép.
 
Ifjúkor
Szent Adalbert a gyermek István nevelője: ST I:8; ST III:9; GE II:13.
 
TÉRÍTÉS, A KERESZTÉNYSÉG TERJESZTÉSE
A Szent Korona legendája. István Magyarország keresztény királya lesz. István elküldi Astrik apátot Rómába, hogy koronát kérjen a pápától. II. Szilveszter a lengyel fejedelemnek kíván küldeni koronát, ám álmában angyali jelenés közli vele, hogy másnap ismeretlen nép követei érkeznek hozzá, akiknek fejedelme az igazán méltó a diadémra, mert már sokakat megtérített. Az álom hatására a pápa a magyarok fejedelmének küldi el a koronát: ST III:18-21; Temesvari:52.29-30; EC:497-498; VD:3. kép.
 
Keresztény hitre téríti a magyarokat: ST II:4; MA I:I.73; Hymn I:3.2-3; VD:4.kép.
Egy pogány főurat és feleségét, mivel nem akarnak keresztény hitre térni, élve eltemetteti: Anonymus:57.
Leveri a pogány magyarok lázadást, vezérüket felnégyelteti: ST I:9; ST II:5; ST III:12; CP:64; CH:63; Ransanus:IX.11; Thuroczy:55; Bonfini:2.1.100-125; Temesvari:52.28; EC:496; CP-ik:39. oldal.
 
Támogatja az egyházat, adományokkal gondoskodik róla: ST I:12-13, 17, 22, 25; ST II:5, 6; ST III:13, 23, 26-27, 39; GE I:3; GE II:35, 43; CH:63; Ransanus:IX.14; Bonfini:2.1.175-275; Temesvari:52.28.
Felesége, a szintén szent életű Gizella is adományokkal halmozza el az egyházat: ST I:15; ST III:22; CP:67.
 
Alapítások
Templomot alapít (Székesfehérvár, Óbuda, Gyulafehérvár, Marosvár, Konstantinápoly stb.): ST I:17, 19; ST II:6; ST III:26, 30; GE I:3; GE II:35; CP:66, 67, 70; Thuroczy:58; Bonfini:2.1.230, 2.1.250; Temesvari:17.26, 52.28,31; CP-ik:42. oldal.
Kolostort alapít (Pannonhalma, Bakonybél, Pécsvárad, Oroszlámos): ST I:11, 13, 22; ST II:5; ST III:13, 16, 34; GE II:25; CP:64; Temesvari:52.31.
Zarándokházat alapít (Róma, Jeruzsálem): ST I:19; ST II:7; ST III:30; Bonfini:2.1.230, 2.1.250; Temesvari:52.31.
Püspökségeket alapít: ST I:6; ST II:12; ST III:23.
 
Évente végiglátogatja az általa alapított egyházakat, személyesen vizsgálja meg állapotukat, elrendeli javításukat: ST I:16; ST III:23; CP:67; CH:63; Thuroczy:58; EC:496.
33 éves korában elzarándokol Rómába: Ransanus:IX.15.
 
Püspökké teszi a szent életű Mór szerzetest: EM:6.
Maradásra bírja és püspökké teszi a Magyarországra érkező Szent Gellértet: GE II:15; AnjouLeg-GE:1. kép.
 
Segíti a zarándokokat: ST III:32.
Erkölcstanító könyvet (Intelmek) szerkeszt fia számára: ST I:25; ST III:39; EM:1.
 
VALLÁSOSSÁG, GONDOSKODÁS, ALÁZATOSSÁG
Vallásosság
Mindig komoly volt, ajka ritkán nyílt nevetésre: ST I:26; ST III:40.
Éjszaka gyakran virrasztott imádkozva: ST I:20; ST III:14, 37.
Titkos ortodoxizmus. Szent Száva hatására ortodox hitre tér, ám ezt titokban tartja: Hodinka:484-486.
 
Gyakran oszt alamizsnát a szegényeknek: ST I:21, 22, 25; ST III:14, 32, 33, 34, 39; CP:67; CH:63; Ransanus:IX.14; Thuroczy:58; Bonfini:2.1.245, 2.1.275; Temesvari:52.32,38.
 
Alázatosság
Alázatosan tűri, amikor alamizsnálkodás közben a tolongó szegények megtépik a szakállát: ST I:21; ST III:33; Hymn I:3.4; Temesvari:52.32; EC:497.
Szegények lábát mossa: Temesvari:52.32.
Zarándokok lábát mossa: ST I:20; ST III:32.
A vezeklő bűnös férfit fia (Imre) sírjához irányítja, mert érdemesebbnek tartja önmagánál: EM:17-18; Temesvari:92.34; AnjouLeg-EM:7. kép.
 
Eltitkolás
A fal repedésein át titokban meglesi fia (Imre) éjjeli ájtatoskodását, de nem árulja el senkinek: EM:1; AnjouLeg-EM:1. kép.
Megtiltja a szemtanúnak, hogy elárulja, imádkozás közben látta levegőbe emelkedni: ST III:37; Bonfini:2.1.310; Temesvari:52.36.
 
Mór püspök
A szerzetesek közül csak ő nem hagyja abba imáját István király közeledtére: EM:6.
Megadóan, alázatosan tűri a rágalmakat: EM:6.
 
OLTALMAZÁS
Felismeri, hogy ki az alkalmas személy az általa elrendelt feladat végrehajtására: ST II:9.
Álmában égi sugallat értesíti a külső ellenség (pogány besenyők) támadásáról; még idejében értesíti népét, hogy húzódjanak védett helyekre: ST I:23; ST II:9; ST II:35; Bonfini:2.1.250-255; Temesvari:52.35.
Győzelmet arat az országba törő ellenség felett: ST II:9.
Imája hatására isteni rendelés folytán hamis paranccsal álhírvivők érkeznek, és hazarendelik a német császár Magyarországra törő seregét: ST I:24; ST III:36.
 
GYÓGYÍTÁS
Kenyér, gyümölcs és fűszeres fű küldésével beteget gyógyít meg: ST I:23; ST III:35; Temesvari:52.35.
Beteget kézrátétellel gyógyít: Radocsay:389 (Mateóc: Szent István és Szent Imre-oltár).
 
BÜNTETÉS, ÁTOK, BŰNHŐDÉS
A hatvan besenyő története. Hatvan besenyő István meglátogatására Magyarországra jön, de a király szolgái közül néhányan kirabolják őket, többeket meg is ölnek. István felkutatja és megbünteti a bűnösöket; az ország minden táján az utak mentén kettesével akasztatja fel őket: ST II:10; ST III:38; Bonfini:2.1.315-325.
Egyik udvarbíráját hamis ítéletmondás miatt elevenen megnyúzatja: Laskai:76, 77.
Egy orgyilkos le akarja szúrni az alvó királyt, ám idegességében elejti a kardot, melynek pengésére István felébred. Megbocsát az irgalomért könyörgő férfinak, de felbujtóit elítéli; levágatja a kezüket: ST II:11; ST III:41; Bonfini:2.2.325-330.
A Csanád-monda. Szent István hadvezére, Csanád csodás látomás (Szent György) segítségével csatában legyőzi a déli országrész urát, aki a király ellen lázadt. A győzelmet a király előtt egy másik katona is magának tulajdonítja, de Csanád a tartományfőnök kivágott nyelvével bizonyítja vitézségét és igazát. Szent István az álhőst megbünteti, Csanádot pedig a tartomány első emberévé teszi, és azt róla nevezi el: GE II:8-15.
 
A SZENTSÉG JELEI
Testileg is kimagaslik a többiek közül: Hymn I:2.6.
Levitáció. Imádság közben teste a levegőbe emelkedik: ST III:37; Bonfini:2.1.310.; EC:495.
Imádkozás közben nemcsak ő, hanem sátora is a levegőbe emelkedik: ST III:37; Bonfini:2.1.310; Temesvari:52.36.
Ájtatossága közben angyalok szállnak Istvánhoz: Temesvari:52.36.
Angyalok koronázzák meg: Thuroczy: a krónika augsburgi kiadásának fametszete; Kerny:9, 13. (ikonográfia: színezett fametszet; Erdődy Simon zágrábi püspök pecsétje).
 
CSODÁK
Nyáron jégeső hull, hatására megtér a király: Hodinka:484-486.
 
A SZENT HALÁLA, FELEMELÉS, ÁTVITEL
A szent halála
Halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot: ST III:25, 43; Bonfini:2.1.335; Temesvari:52.37; EC:499.
Lelkét angyal/angyalok viszik a mennybe: Kadar:447-448 (Szent István székesfehérvári szarkofágjának domborműve); Hymn I:3.6; Radocsay:389 (Mateóc: Szent István és Szent Imre-oltár).
Temetésekor angyalok éneke hallatszik: EC:499.
Temetésekor édes illatot érezni: EC:499.
Sírhelyén éjszakánként sűrűn hallani angyalok énekét: ST III:43; Temesvari:52.38.
Sírhelyén több alkalommal is édes illat árasztja el a templomot: ST III:43; Temesvari:52.38.
 
Felemelés
Megnehezedés. Teste felemelésekor addig nem tudják elmozdítani a koporsó fedelét, míg egy szent életű apáca tanácsára szabadon nem bocsátják Salamont, a trónfosztott magyar királyt: ST III:44; Bonfini:2.1.360.
Teste felemelésekor, mikor felnyitják a koporsót, édes illat árasztja el a templomot: ST II:12; ST III:46; Bonfini:2.1.375; EC:499.
István testét a sír felnyitásakor vöröslő, olajjal kevert balzsamos folyadékban találják: ST III:46; Bonfini:2.1.375; EC:499.
A koporsóban lévő folyadék csodálatosan megújul. Minél többet mernek ki belőle, annál több árad a helyébe, ám visszatöltve sem lesz több: ST III:46; Bonfini:2.1.375-380.
 
Átvitel
István jobb keze sértetlenül, épségben marad meg: ST III:48.
István jobbját a gyűrűvel egy fehér ruhába öltözött ifjú (angyal) adja át megőrzésre egy klerikusnak, aki az ereklye tiszteletére alapított kolostorban helyezi el: ST III:48.
 
EREKLYE
Szent Korona (Szent István pápától kapott koronája, a magyar államiság jelképe): ST III:18-21; Temesvari:52.29-30; EC:497-498.
Szent Jobb (Szent István máig megmaradt jobb keze): ST III:48-49; CH:63; Thuroczy:58; Bonfini:2.1.380-395; Temesvari:52.38.
 
ISTVÁN ÉRDEMEIÉRT (A SZENT HOLTÁBAN IS SEGÍT)
Szent István érdemeiért betegek gyógyulnak meg
Betegek gyógyulnak meg: ST II:12; ST III:43; EM:17; Temesvari:52.38.
Vakok látni kezdenek: ST II:12; ST III:44; Bonfini:2.1.365.
Bénák gyógyulnak meg: ST II:12; ST III:44, 45; Bonfini:2.1.365.
Nyomorékok gyógyulnak meg: ST III:44, 45; Bonfini:2.1.365.
Sánták gyógyulnak meg: ST II:12; ST III:44; Bonfini:2.1.365.
A süket hallani kezd: ST III:44.
A néma beszélni kezd: Bonfini:2.1.365.
Leprások gyógyulnak meg: ST II:12; ST III:44; Bonfini:2.1.365.
Bélbántalmakban szenvedő úrnő gyógyul meg: ST III:47; Bonfini:2.1.380.
 
Szent István érdemeiért halottak kelnek életre
Halottak életre kelnek: ST III:45; Bonfini:2.1.365; Temesvari:52.38.
 
Tárgyi emlékek
Sokan, akik már a sírhoz menet útközben meggyógyultak, hálából és emlékül nagy kőhalmokat raktak, melyek még hosszú ideig láthatók voltak az utak mentén.
 
JELENÉSEK, LÁTOMÁSOK
Szent István
Szent István jelenik meg álmában a bűnös vezeklő zarándoknak, és fia sírjához utasítja (a bűnös Konrád látomása): EM:17-18; Temesvari:92.34; AnjouLeg-EM:7. kép.
 
Szent István vértanú
Szent István vértanú jelenik meg István édesanyjának, és megjósolja fia születését és dicsőségét (Sarolt fejedelemasszony látomása): ST III:8; Ransanus:IX.4; Bonfini:2.1.30; Temesvari:52.25; EC:494; CP-ik:37. oldal.
 
Szűz Mária
Csodás fénnyel övezve, szüzek kíséretében Szűz Mária jelenik meg István édesapjának, és megjósolja fia születését és dicsőségét (Géza fejedelem látomása): Ransanus:IX.2-3.
 
Angyal
Angyal jelenik meg István édesapjának, és megjósolja fia születését és dicsőségét (Géza fejedelem látomása): ST I:5; ST III:5; Ransanus:IX.2-3; Bonfini:2.1.10; Temesvari:52.34-34; VD:1. kép.
Angyal jelenik meg a pápának álmában, és közli vele, hogy kinek adja a koronát (II: Szilveszter látomása): ST III:18-21; Temesvari:52.29-30; EC:497-498; VD:3. kép.
 
Szent György
Szent György vértanú jelenik meg oroszlán képében István seregvezérének, és tanácsával csatagyőzelemhez segíti (Csanád vezér látomása): GE II:23-24.
 


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 175 7

Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a „szent királyok nemzetségének” ilyen markáns és koncentrált előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példákat. A középkori és újabb kori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének olyan meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház és az Árpád-kor magyar szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető, hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és a művészetek minden szegmensébe elhatott, illetve „merült alá” színes és változatos formákban a népi kultúrába, többek között a mondák világába. E kötet az Árpád-kor magyar és magyarországi szentjeinek középkori legendáit (11–16. század) dolgozza fel motívumindex formájában, mely klasszifikáció, tudományos rendszerezés által szembetűnőbbé válik e hagiográfiai írott hagyomány sokszínűsége, bizonyos mérvű rendszerszerűsége, nemzetközi beágyazottsága és azokon is túlmutató narratív magyar sajátosságok. A könyvet bevezető tanulmány, a források jegyzéke, valamint az index alkotja, a motívummutató mind a tárgyalt személyek, mint pedig a narratív funkciók szerinti rendszerezésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-az-arpad-kori-szentek-legendai-motivumindex//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave