Magyar Zoltán

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex


Árpád-házi Margit hercegnő

 
SZÜLETÉS, IFJÚKOR
Margit szülei megfogadják, hogy ha Magyarország megszabadul a tatárjárástól, születendő gyermeküket kolostorba adják: MA I:I.2; MA II:I.1; Ransanus:XIV.5.
Kétéves korában mondott jóslata beigazolódik: MA I:I.4; MA II:I.53.
Boldog Ilona neveli a veszprémi kolostorban: Ransanus:XVI.6.
Mikor megtudja, mit ábrázol a keresztfa, sírva fakad: MA I:I.8; MA II:I.7.
Már gyerekként is kitűnik buzgó ájtatosságával, kis oltárt csináltat, és az előtt imádkozik: MA II:I.4; Ransanus:XVI.6.
Már gyerekként is gyötri testét: MA I:I.10-11, 12, 19, 103; Ransanus:XVI.6.
 
VALLÁSOSSÁG
Gyakran éjjel is felkel ájtatoskodni: MA I:I.19; MA II:I.27; Ransanus:XIV.6, 7.
Az úrvacsoravétel elragadtatott, rajongó megélése: MA I:I.108.
Ima közben annyira elragadtatja magát, hogy elájul: MA II:I.36.
Imádkozás közben annyit sír, hogy teljesen vizes lesz a keszkenője: MA I:I.33.
Imáját nem hagyja abba, mikor ráesik a fejére egy fadarab, megütve azt: MA II:I.28.
Imáját nem hagyja abba, mikor rendi elöljárója hívatja: MA I:VI.16.
Imáját nem hagyja abba, mikor szülei és testvérei látogatására megjelennek a kolostorban: MA II:I.28.
Vértanúság iránti vágy: MA II:I.34.
 
GONDOSKODÁS
Segít, alamizsnálkodik
Alamizsnálkodik a szegényeknek: MA I:I.91, 95; MA II:I.26; Ransanus:XVI.12.
Kemény télben saját ruháját adja oda egy szegénynek: MA II:I.26.
Új ruháit a szegényeknek adja: MA II:I.11.
 
Ápol
Istenhez fohászkodik a betegek gyógyulásáért: MA I:I.94.
Ápolja, gondozza a betegeket: MA I:I.62, 63, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 87, 89-90, 91; MA II:I.21.
A fráterek által segíti a betegeket a kolostoron kívül is: MA I:I.91.
Saját ételét gyakran elküldi a beteg nővéreknek: MA I:I.96.
Utálat nélkül ápol undorító betegségben szenvedőket: MA I:I.75, 78, 79, 90, VI.36, 42; MA II:I.22.
Ha a betegnek hányni kell, saját markát tartja a beteg elé: MA I:I.75; MA II:I.22.
A haldokló nővérek mellett addig imádkozik, amíg el nem temetik őket: MA I:I.62-63.
 
GYÓGYÍTÁS, OLTALMAZÁS
Gyógyít
Beteg nővéreket gyógyít meg (imával, kezét megfogva): MA I:II.22, 27-28, VI.3; MA II:I.500.
 
Oltalmaz
A kútba esett nővér Margit imái nyomán sértetlenül kerül ki onnan: MA I:II.23-24, VI.19; MA II:I.48.
 
ALÁZATOSSÁG
Keveset beszél, ritkán nevet: MA I:I.17, 24.
Piszkos, szakadozott, foltos ruhákban jár: MA I:I.22, 64, 65, 79, 82; MA II:I.11.
Ha kénytelen felvenni új ruhát, azt munkával gyorsan „megfeketíti”: MA I:I.12.
A szolgálókkal eszik a másodasztalnál: MA I:I.45.
A szolgálók lábát mossa: MA I:I.27; MA II:I.20.
Gyakran végez szolgáknak való alantas munkát (halat pucol, moslékot hord, latrinát tisztít stb.): MA I:I.24, 28, 43, 45, 47, 48, 49; MA II:I.20, 22, 24; Ransanus:XVI.9, 10.
Alázatosan tűri az apátnő szidalmait: MA I:I.111, VI.29.
Alázatosan tűri társnői bántásait, sértéseit: MA I:I.47, 110, VI.24; MA II:I.24.
Megsértőit megelőzve ő kér bocsánatot: MA I:I.110, VI.24; MA II:I.24.
Az el nem követett bűnöket is meggyónja, bocsánatot kér értük társnőitől: MA I:I.109, 111, 112.
 
Eltitkolás
Eltitkolja, hogy beteg: MA I:I.86; MA II:I.17.
Eltitkolja, hogy ciliciumot visel: MA II:VI.6, 14.
Eltitkolja ostoroztatásait: MA I:I.118; MA II:I.19.
Kéri a szemtanút, hogy ne árulja el, hogy az éjjeli ostorozáskor fény jelent meg a feje felett: MA II:I.14.
Kéri a szemtanút, hogy ne árulják el, hogy éjjeli imájakor tűzláng jelent meg a feje felett: MA I:I.113; MA II:I.39.
Eltitkolja stigmáit: MA III:26.
 
ÖNKÍNZÁS, VEZEKLÉS, ÖNMEGTARTÓZTATÁS
Önmegtartóztatás
Ellenáll annak, hogy apja férjhez adja; az öncsonkításra is kész ennek érdekében: MA I:I.51-58, 120-124; MA II:I.25; Ransanus:XVI.14.
Gyakran böjtöl: MA I:I.17, 18, 23, 29, 32, 108, 117; MA II:I.17.
Ágya mellett egy gyékényen alszik: MA I:I.66; MA II:I.30.
 
Vezeklés, önkínzás
Betegségét titkolja rendtársai előtt: MA I:I.86.
Betegségét titkolja, nehogy a betegszobába kerüljön és húst kelljen ennie: MA II:I.17.
Betegségei idején is minden munkát és imát elvégez: MA I:I.87.
 
Egyházi szolgálata vezeklés az ország és népe javáért: MA I:I.117.
A sok leborulás miatt megdagad a térde, megkeményedik a bőr a térdén: MA I:VI.23; MA II:I.32, 40.
Télen is mindössze egy szál köntösben imádkozik a karban; megkékül a teste: MA I:I.35.
 
18 esztendeig nem fürdött: MA I:I.41; Ransanus:XVI.9.
Ruháit ritkán mosta, nagyböjtben egyáltalán nem: MA II:I.11.
Olyan ruhát hord, amiben úgy hemzsegnek a tetvek és a férgek, hogy nem tud aludni tőlük: MA II:I.11.
 
Jeles egyházi ünnepek előestéjén úgy megostorozza magát, hogy a vér is kiserken a testéből: MA I:I.100.
Sündisznó bőréből készített tövises vesszővel veri, vereti magát: MA I:I.100, 118.
Társnőivel vesszőzteti, korbácsoltatja magát: MA I:I.101, 103, 105, 118, VI.13, 25; MA II:I.14, 29.
Olyan erősen vesszőzi, hogy a társnője kifárad benne: MA I:I.104, VI.27; MA II:I:13.
Kenderkötéllel úgy elszoríttatja a karját, hogy a vér kiserken belőle: MA I:I.114, VI.30; MA II:I.12.
 
Szent Tamás mártír példájára ciliciumot (lószőrből és gyapjúból készült vezeklőövet) visel: MA I:I.10-11, 67, 69, 117, VI.6, 14; MA II:I.12, 19; Ransanus:XVI.6, 9.
A ciliciumon kívül vasövet is hord: MA I:I.67; MA II:I.12.
Sündisznó bőréből készített övet hord, melyet tüskéivel befelé visel: MA I:I.118; MA II:I.12.
Apró hegyes vasszögekkel borított kapcát visel sarujában: MA I:I.107; MA II:I.12.
 
BÜNTETÉS, ÁTOK, BŰNHŐDÉS
Társnői gondolataiban olvas
Megfeddi a nővért, aki betegsége idején a kolostor elhagyásán gondolkodik: MA I:II.13-14; MA II:I.55.
Megfeddi társnőjét, aki szép, világi ruhákról ábrándozik: MA I:II.10, VI.43; MA II:I.54.
Felfedi a haragvó, bosszút forraló társnői gondolatait: MA I:I.85, 106, II.11-12, VI.31; MA II:I.56, 57.
 
Vállfájása átmegy az őt kigúnyoló nővér vállába: MA I:I.102, VI.5, 40; MA II:I.49.
Gyóntatója kételkedik Margit szavában. Bizonyságul imájával Margit árvizet idéz elő: MA I:II.21; MA II:I.46.
 
Az egyik nővér (Margit unokahúga) kételkedik Margit szentségében – bizonyságul egy nyomorék meggyógyul, a nővér megszégyenül: MA I:III.7, VI.5; MA II:II.38.
A férfinak, aki Margit sírjának felkeresése helyett mulatni megy, sajogni kezd a válla: MA I:V.2.
A sírjához zarándokló beteg (vak férfi), aki nem tart bűnbánatot, eredménytelenül tér haza: MA I:III.9.
Az apáca, aki nem akar tanúskodni a szentté avatás ügyében, megbetegszik: MA I:II.17, VI.39; MA II:II.9.
Egy Margit érdemeiért meggyógyult férfi nem akar elmenni tanúskodni Margit szentté avatása ügyében. Visszatér testébe a betegség: MA II:II.57.
 
TÉRÍTÉS, A KERESZTÉNYSÉG TERJESZTÉSE
 
A kereszténység terjesztése
Adományokkal támogatja az egyházat: MA I:I.92.
 
Megtérés
Egy pogány kun gúnyolódik Margit csodáin. Bizonyságképpen a kun vak lova meggyógyul. A kun keresztény hitre tér: MA II:II.31.
 
A SZENTSÉG JELEI
Kivételes szépség: MA II:I.19.
Kiveszi a tűzből az oda beesett fazekat – keze, ruhája sértetlen marad: MA I:I.44; MA II:I.40, 41.
Skapuláréja, melyben húst visz a konyhára, tiszta marad: MA I:I.85.
Mikor ostorozáskor leveti ruháját, a ház megvilágosodik. Mikor a korbácsolás abbamarad, a fény is eltűnik: MA I:I.105, VI.13; MA II:I.14.
Éjjeli ájtatoskodása során tűzláng jelenik meg a feje felett: MA I:I.113, VI.14; MA II:I.39.
Levitáció. Több ízben is látják (szentáldozáskor, egyházi ünnepeken), hogy egykönyöknyire felemelkedik a földtől: MA II:I.10, 35.
Stigmák. Ájtatoskodása közben Krisztus sebeit kapja meg mindkét tenyerére: MA III:26.
 
CSODÁK
Hatalom az anyag felett
Imáira a kolostorba érkező szerzetesek kocsijának kereke eltörik, csak hogy ne tudjanak továbbmenni: MA II:I.43, 44.
Imáira a törött kocsikerekek újra összeállnak: MA II:I.43, 44.
 
Hatalom az elemek felett
Imájára kisüt a Nap: MA II:I.15.
Imájával lecsendesíti a szélvihart: MA II:I.42.
Imáival vihart és áradást idéz elő, hogy a kolostorba érkezett szerzetesek tovább maradjanak (prédikálás végett): MA II:I.45.
Imájára a Duna vize elárasztja a kolostort, majd úgy visszahúzódik, hogy az áradás nyomát sem lehet látni utána: MA I:II.21; MA II:I.46.
 
PRÓFÉCIA
Megjövendöli apja hadi sikereit az osztrák herceg ellen, és azt, hogy a herceg elesik a csatában: MA I:I.4; MA II:I.53.
Megjövendöli halálának pontos idejét: MA I:I.125; MA II:I.58, 59.
Megjövendöli, hogy testéből nem jön majd ki dohosság holta után: MA I:I.125; MA II:I.59.
 
A SZENT HALÁLA, FELEMELÉS, ÁTVITEL
A szent halála
Megjósolja halála időpontját: MA I:I.125; MA II:I.58, 59.
Égi jelenés jelzi előre Margit halálát és megdicsőülését egy nővér látomásában: MA I:II.3-4; Ransanus:XVI.15.
Többeket álmukban éjjeli látomás értesít Margit haláláról: MA I:II.2; MA II:II.3.
Látomás. Margit halálakor fényes csillag halad ki a kolostorból, majd felszáll az égbe: MA I:II.6-7.
Látomás. Margit lelkét angyalok viszik az égbe: Ransanus:XVI.15.
Halálakor csodálatos fényességgel ragyog az arca: MA I:I.131, 136; Ransanus:XVI.15.
Teste halála után pirosabb, elevenebb, mint életében: MA I:I.136; MA II:II.1.
Teste a ravatalon és a sírgödörben kellemes illatot áraszt: MA I:I.139, 141; MA II:I.59, II.2.
Mikor hónapokkal temetése után elmozdítják sírja fedelét, édes illat száll fel: MA I:I.142; MA II:II.2.
 
EREKLYE
Ciliciumai; egyik szakadozott a gyakori viseléstől, a másik új (gyógyít): MA I:I.129; MA II:II.17, 62 (gyógyít).
Sündisznóbőrből készített vessző és öv: MA I:I.118, 129.
Vasöve: MA I:I.67, 129.
Szögekkel kivert kapcái: MA I:I.129.
Skapuláréja (gyógyít): MA I:V.18; MA II:II.7, 17.
Apácafátyla (gyógyít – fejre téve): MA I:II.11, V.7, 9-10 (IV. László királyt), 16; MA II:II.7, 11 (IV. László királyt), 17.
Ruhájának darabjai (gyógyít): MA II:II.17, 34, 52.
Hajszálai (gyógyít): MA II:II.34.
A víz, mellyel haját megmosták (gyógyít – dörzsölni, meginni): MA I:V.18, VI.23; MA II:II.7, 10, 12, 16, 52.
A bor, mellyel haját megmosták (gyógyít): MA I:VI.35.
A sírja mellett talált kenyér (gyógyít): MA II:II.18, 19, 20.
 
Szent hely. Egy kamrácska a kolostorban a kar és a kőfal között, melyet utóbb Szent Margit asszony helyének neveztek el (gyógyulások ott is): MA I:II.26.
 
MARGIT ÉRDEMEIÉRT (A SZENT HOLTÁBAN IS SEGÍT)
A szent érdemeiért betegek gyógyulnak meg
Betegek gyógyulnak meg: MA I:I.132, III.2, 5, 8, 15, V.7, 16, VI.16, 18, 23, 28, 35, 41; MA II:II.64, 70.
Vakok kezdenek látni: MA I:III.5, 9, 10, 11; MA II:II.25, 26, 27, 28, 29.
Bénák gyógyulnak meg: MA I:V.17; MA II:II.32, 33, 38, 39, 40, 41, 43, 44, 46, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57.
Sánták gyógyulnak meg: MA I:III.5.
Süket asszony gyógyul meg: MA II:II.32.
Néma férfi megszólal: MA I:V.3; MA II:II.33.
Lázas betegségben szenvedők gyógyulása: MA II:I.51, II.7 (a király lánya), 8, 10, 11 (IV. László király), 12, 13, 14, 15, 16, 17 (a király lánya), 18, 19, 20.
Hideglelésből gyógyulnak ki: MA I:II.25-26, V.8, 11.
Epilepsziában szenvedők gyógyulnak meg: MA II:II.23, 24, 63.
Elmeháborodottak gyógyulnak meg: MA I:III.13, V.11; MA II:II.22.
Nyomorékok gyógyulnak meg: MA I:III.2, 3-4, 5, 6, 7, 7, II.42, 47, V.5, 18.
Szembetegségben szenvedők gyógyulnak meg: MA II:II.30, 34, II.16.
Leprások gyógyulnak meg: MA I:III.12, V.15.
Rühes fiú gyógyul meg: MA II:II.53.
Sérvben szenvedő férfi gyógyul meg: MA II:II.59.
Gyötrő fejfájás múlik el: MA I:V.4, 9-10 (IV. László király), 14; MA II:II.5, 6.
Kóros fogfájás múlik el: MA II:II.4.
Torokfájás múlik el: MA II:II.36 (a király lánya), 37.
Krónikus vállfájdalom múlik el: MA I:V.2.
Köszvényesek gyógyulnak meg: MA I:V.5; MA II:II.57.
Szívbetegségben szenvedő apáca gyógyul meg: MA II:II.61.
Vesebetegségben szenvedő nő gyógyul meg: MA II:II.58.
Vérhasban szenvedő asszony gyógyul meg: MA I:V.4.
Vérfolyásos asszony gyógyul meg: MA II:II.60.
Megdagadt testű betegek gyógyulnak meg: MA I:V.8, V.26.
Puffadt testű fiú gyógyul meg: MA II:II.35.
Eltorzult arcú betegek gyógyulnak meg: MA I:III.11, V.6.
Egyéb betegségben szenvedők gyógyulnak meg: MA I:III.16; MA II:II.45.
Többfajta betegségben szenvedők gyógyulnak meg: MA I:III.11, V.3, 4, 8, 11; MA II:II.33, 53, 57, 64.
Állat gyógyul meg (egy kun vak lova): MA II:II.31.
 
A szent érdemeiért halottak támadnak fel
Halottak kelnek életre: MA I:IV.1-3, 3 (ikonográfia: Margit szarkofágjának elpusztult domborműve), 4-5; MA II:II.65, 66, 67 (vízbe fúlt lány).
 
A szent érdemeiért ördög általi megszállottság múlik el
Az ördög által megszállt személy megszabadul: MA I:III.2, 14, V.1. (az ördög mint lidércszerető); MA II:II.21, 22.
 
A szent érdemeiért történt egyéb csodák
Egy asszony megszabadul szülési fájdalmaitól: MA II:II.62.
Az igaztalanul fogságban szenvedő nemesember kiszabadul: MA I:V.12-13; MA II:II.68.
Megszabadulás az ellenség kezéből és az életveszélytől: MA II:II.69 (bilincsek, lábbéklyók szétszakadnak), 70.
 
JELENÉSEK, LÁTOMÁSOK
Szent Margit
Margit betegeknek jelenik meg álmukban, és meggyógyítja őket: MA I:V.5, 17, VI.16; MA II:II.8, 32, 41, 56.
Szép szűz jelenik meg egy fogságban szenvedő nemesnek. Szent Erzsébet és Margit iránti bizodalomra inti – a fogoly kiszabadul: MA I:V.12-13; MA II:II.68.
Margit mennybevitelét látja álmában egy asszony, akit Margit e szavakkal szólít meg: „Jöjjetek a koporsómhoz és irgalmasságot nyertek!”: MA I:II.2.
 
Szűz Mária, Szent Margit, angyalok
Mária angyalok társaságában leszáll a halálosan beteg Margithoz, fejére csodás fényességű aranykoszorút és koronát helyez, majd a földtől az égig érő grádicson felviszi a mennybe (egy apáca látomása): MA I:II.3-4; Ransanus:XVI.15.
Margitot halálakor angyalok viszik a mennybe (egy asszony látomása): Ransanus:XVI.15.
 
Szentek sokasága
Szentek sokasága igyekszik a kolostorhoz igazolni Margit életszentségét (egy apáca látomása): MA I:II.18-119; MA II:II.13.
 
Halott szerzetes
A kolostor priorának egy halott szerzetes jelenik meg álmában. Elmondja, hogy ő a purgatóriumba került, és imádkozzanak érte, de Margit felment a mennybe, és ott van szép, aranyos színű ruhában: MA I:II.8.
 
Fényes csillag
Margit halálakor fényes csillag száll ki a kolostorból, és felmegy az égbe (egy lány látomása): MA I:II.6-7.
 
Hang a magasban
Margit halálakor mennyei üzenet hallatszik: „A bárány meghalt” (egy klerikus látomása): MA II:II.3.
 
Férgek és tetűk
Margit férgei és tetűi gyöngyökké változnak át (egy ferences szerzetes látomása): MA I:I.68.
 


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 175 7

Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a „szent királyok nemzetségének” ilyen markáns és koncentrált előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példákat. A középkori és újabb kori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének olyan meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház és az Árpád-kor magyar szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető, hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és a művészetek minden szegmensébe elhatott, illetve „merült alá” színes és változatos formákban a népi kultúrába, többek között a mondák világába. E kötet az Árpád-kor magyar és magyarországi szentjeinek középkori legendáit (11–16. század) dolgozza fel motívumindex formájában, mely klasszifikáció, tudományos rendszerezés által szembetűnőbbé válik e hagiográfiai írott hagyomány sokszínűsége, bizonyos mérvű rendszerszerűsége, nemzetközi beágyazottsága és azokon is túlmutató narratív magyar sajátosságok. A könyvet bevezető tanulmány, a források jegyzéke, valamint az index alkotja, a motívummutató mind a tárgyalt személyek, mint pedig a narratív funkciók szerinti rendszerezésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-az-arpad-kori-szentek-legendai-motivumindex//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave