Magyar Zoltán

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

VALLÁSOSSÁG

A szent jelleme is vallásosságára utal

István: Mindig komoly volt, ajka ritkán nyílt nevetésre: ST I:26; ST III:40.

Margit: Keveset beszél, ritkán nevet: MA I:I.17, 24.

László: Az emberek a „legjobb király”-nak, „kegyes király”-nak (pius rex) nevezik jósága miatt: LA:5; Madas:3.1.1; 4.1.2; 5.1.1; 6.1.1; 8.1.2; 10.1.2; Temesvari: 14.2.3; 15.1.3; 16.1.2; Laskai:48.1.1; 49.2.1; 50.2.2. Könyörületes és igazságos a bíráskodásban: LA:5; Madas:3.1.1; 5.1.1; 10.1.2; Temesvari:14.2.3; 16.1.1-2; Laskai:48.1.1; 49.2.1; 50.2.2.

A szent intenzív vallásos életet él, gyakran ájtatoskodik

István: 33 éves korában elzarándokol Rómába: Ransanus:IX.15.

Piroska-Eirene: A zsoltár csaknem mindig az ajkán volt: PE I:2; PE II:3.

Kinga: Buzgón és gyakran ájtatoskodik: KI I:8.

A szent éjjel is gyakran ájtatoskodik

István: Éjszaka gyakran virrasztott imádkozva: ST I:20; ST III:14, 37.

Imre: Még éjjelente is ájtatoskodik: EM:1; EC:615; AnjouLeg-EM:1. kép.

László: Éjjelente gyakran ájtatoskodik: LA:6; AnjouLeg-LA:6. kép; Madas:3.1.1; 7.1.1; 10.1.2; Temesvari:14.2.3; Laskai:48.2.1; 49.2.1; 50.2.2.

Erzsébet: Felébreszteti magát szolgálóival, hogy éjjel is imádkozzék: EL: IV:II.2, 6-8, III.3; EL V:8; EL VII:2.I, II; EL VIII:7.

Margit: Gyakran éjjel is felkel ájtatoskodni: MA I:I.19; MA II:I.27; Ransanus:XIV.6, 7.

Imáját semmi körülmények között nem szakítja meg

István, Mór püspök: A szerzetesek közül csak ő nem hagyja abba imáját István király közeledtére: EM:6.

Margit: Imáját nem hagyja abba, mikor ráesik a fejére egy fadarab, megütve azt: MA II:I.28.

Imáját nem hagyja abba, mikor rendi elöljárója hívatja: MA I:VI.16. Imáját nem hagyja abba, mikor szülei és testvérei látogatására megjelennek a kolostorban: MA II:I.28.

Elragadtatott vallásosság

Margit: Az úrvacsoravétel elragadtatott, rajongó megélése: MA I:I.108. Ima közben annyira elragadtatja magát, hogy elájul: MA II:I.36.

Ilona: Sokszor van elragadtatásban és önkívületben kezében és szájában az Úr testével: HE:2, 3, 19.

A szent könnyei

László: Könnyei átlyukasztják a márványkövet: Madas:6.1.1.2; Mazal-Vizkelety:94; Hodinka:464-465, 478-479, 478-479.

Piroska-Eirene: Könnyeivel kikönyörgi a császártól, hogy az általa alapított monostor legyen az első rangban és javadalmakban az egész birodalomban: PE I:2; PE II:3.

Margit: Imádkozás közben annyit sír, hogy teljesen vizes lesz a keszkenője: MA I:I.33.

Kinga: Egy szegény fiú lábát könnyeivel mossa le, hajával szárítja meg: KI I:9. Imája közben a Krisztus-kép előtt lévő ládikát háromszor telesírja: KI I:44. Úgy sír, hogy ahol áll, megolvad a hó, a jég fölmelegszik, és helyén zöldellő fű sarjad: KI I:9.

Titkos ortodoxizmus

István: Titkos ortodoxizmus. Szent Száva hatására ortodox hitre tér, ám ezt titokban tartja: Hodinka:484-486.

László: Titkos ortodoxizmus. Szent Száva hatására ortodox hitre tér, ám ezt titokban tartja: Hodinka:462-463, 474-476, 474-476; Moldva II:48.

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 175 7

Művelődéstörténet

Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a „szent királyok nemzetségének” ilyen markáns és koncentrált előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példákat. A középkori és újabb kori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének olyan meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház és az Árpád-kor magyar szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető, hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és a művészetek minden szegmensébe elhatott, illetve „merült alá” színes és változatos formákban a népi kultúrába, többek között a mondák világába. E kötet az Árpád-kor magyar és magyarországi szentjeinek középkori legendáit (11–16. század) dolgozza fel motívumindex formájában, mely klasszifikáció, tudományos rendszerezés által szembetűnőbbé válik e hagiográfiai írott hagyomány sokszínűsége, bizonyos mérvű rendszerszerűsége, nemzetközi beágyazottsága és azokon is túlmutató narratív magyar sajátosságok. A könyvet bevezető tanulmány, a források jegyzéke, valamint az index alkotja, a motívummutató mind a tárgyalt személyek, mint pedig a narratív funkciók szerinti rendszerezésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-az-arpad-kori-szentek-legendai-motivumindex//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero