Magyar Zoltán

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

VEZEKLÉS, ÖNMEGTARTÓZTATÁS

Böjt

András: Nagy fokú böjt. Három napig nem eszik semmit: AN:3. Nagy fokú böjt. 40 napig 40 diót eszik csupán: AN:3. Böjtöl és közben keményen dolgozik (fát vág): AN:4.

Gellért: Nagy fokú böjt: EC:544.

László: Gyakran böjtöl: LA:6; Madas:3.1.1; Laskai:48.2.1; 49.2.1; 50.2.2.

Piroska-Eirene: Gyakran böjtöl, hitvány ételeket eszik: PE I:2; PE II:3.

Erzsébet: A dúsan terített fejedelmi asztalnál is önmegtartóztató, csak kenyeret eszik: EL IV:IV.1; EL VII:2.III; EL VIII:12, 13. Gyakran böjtöl: EL IV:II.5; EL V:7; EL VI:6; EL VII:2.II, XI; EL VIII:11; Temesvari: 98.21; EC:642.

Kinga: Gyakran böjtöl: KI I:4, 6, 43.

Margit: Gyakran böjtöl: MA I:I.17, 18, 23, 29, 32, 108, 117; MA II:I.17.

Tössi Erzsébet: Gyakran és keményen böjtöl: TE:7.

Szüzesség; szüzesség megőrzése még házasságban is

Imre: Isteni szózat kéri tőle szüzességét: EM:8; Hymn IV:2-3. Felajánlja szüzességét Istennek: EM:8, 12; Hymn IV:3; AnjouLeg-EM:3. kép; Radocsay:389 (Mateóc: Szent István és Szent Imre-oltár). Szüzességét hitvesével együtt házasságában is megtartja: EM:9-12; MA I:I.73; Bonfini:2.1.195-205; Temesvari:92.26; Dlugosz I:I.148-149.

Kinga: Szűzi házasságban él: KI I:6, 45, 55, 56, 57. Szüzességét férje akarata ellenére is megtartja: KI I:8.

A (másodszori) férjhez menés megtagadása

Erzsébet: Ellenáll az újbóli házasságnak; az öncsonkításra is kész ennek érdekében: EL IV:III.5, 6; EL V:17, 18; EL VI:6; EL VII:5.I; EL VIII:23; Bonfini:2.7.320.

Margit: Ellenáll annak, hogy apja férjhez adja; az öncsonkításra is kész ennek érdekében: MA I:I.51-58, 120-124; MA II:I.25; Ransanus:XVI.14.

Tössi Erzsébet: Ellenáll a házassági ajánlatnak: TE:4.

Ritka házasélet

Erzsébet: Általában tartózkodik a házasélettől (szex): EL VII:2.III.

Önkéntes számkivetettség

Erzsébet: Mikor édesapja (II. András magyar király) követ útján hazahívja, azt visszautasítva inkább a szegénységet és a hontalanságot választja: EL IV:IV.14; EL V:23; EL VII:6.VIII; EL VIII:26; EC:644.

Vezeklés

Aszketikus gyakorlatok

Benedek: Mestere, András példáját követve három évig él annak remetesége helyén: AN:7.

Gellért: Hét évig remetéskedik a vadonban böjtölve és imádkozva: GE I:2; GE II:18; AnjouLeg-GE:2. kép.

Vezeklés az ország javáért

László: Bűnbánata, vezeklése mások bűneiért: LA:6; Madas:3.1.1; 4.1.1; 7.1.1; 10.1.2; Temesvari:14.2.3; 15.1.3; Laskai:48.2.1; 49.2.1; 50.2.2. Népe bűneit napról napra megsiratja: LA: 6; Madas:4.1.1; Temesvari:14.2.3; Laskai:48.2.1; 49.2.1; 50.2.2. Napokon át böjtöl egy oszlop tetején: Hodinka:462-463, 474-476, 474-476.

Margit: Egyházi szolgálata vezeklés az ország és népe javáért: MA I:I.117.

Vezeklés bűntudatból

Erzsébet: A misén ima helyett szerelemmel csüng tekintete a férjén. Látja, hogy úrfelmutatáskor az ostyából vércseppek hullnak a pap kezére – bűnbánóan vezekel, hogy elfordult figyelme égi jegyesétől: EL VII:3.III.

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 175 7

Művelődéstörténet

Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a „szent királyok nemzetségének” ilyen markáns és koncentrált előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példákat. A középkori és újabb kori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének olyan meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház és az Árpád-kor magyar szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető, hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és a művészetek minden szegmensébe elhatott, illetve „merült alá” színes és változatos formákban a népi kultúrába, többek között a mondák világába. E kötet az Árpád-kor magyar és magyarországi szentjeinek középkori legendáit (11–16. század) dolgozza fel motívumindex formájában, mely klasszifikáció, tudományos rendszerezés által szembetűnőbbé válik e hagiográfiai írott hagyomány sokszínűsége, bizonyos mérvű rendszerszerűsége, nemzetközi beágyazottsága és azokon is túlmutató narratív magyar sajátosságok. A könyvet bevezető tanulmány, a források jegyzéke, valamint az index alkotja, a motívummutató mind a tárgyalt személyek, mint pedig a narratív funkciók szerinti rendszerezésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-az-arpad-kori-szentek-legendai-motivumindex//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero