Magyar Zoltán

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex


TÉRÍTÉS, A KERESZTÉNYSÉG TERJESZTÉSE

 
Keresztény hitre térít
István: A Szent Korona legendája. István Magyarország keresztény királya lesz. István elküldi Astrik apátot Rómába, hogy koronát kérjen a pápától. II. Szilveszter a lengyel fejedelemnek kíván küldeni koronát, ám álmában angyali jelenés közli vele, hogy másnap ismeretlen nép követei érkeznek hozzá, akiknek fejedelme az igazán méltó a diadémra, mert már sokakat megtérített. Az álom hatására a pápa a magyarok fejedelmének küldi el a koronát: ST III:18-21; Temesvari:52.29-30; EC:497-498; VD:3. kép. Keresztény hitre téríti a magyarokat: ST II:4; MA I:I.73; Hymn I:3.2-3; VD:4.kép. Egy pogány főurat és feleségét, mivel nem akarnak keresztény hitre térni, élve eltemetteti: Anonymus:57. Leveri a pogány magyarok lázadást, vezérüket felnégyelteti: ST I:9; ST II:5; ST III:12; CP:64; CH:63; Ransanus:IX.11; Thuroczy:55; Bonfini:2.1.100-125; Temesvari: 52.28; EC:496; CP-ik:39. oldal.
Gellért: Szent István kívánságára Magyarországon marad téríteni: GE I:2; GE II:15-18; AnjouLeg-GE:1. kép. Egy egész tartomány népét megkereszteli: GE II:28, 32.
István, László: Szent Száva ortodox hitre térít királyokat: Hodinka:462-463, 474-476, 474-476, 484-486; Moldva II:48.
 
Támogatja az egyházat
István: Támogatja az egyházat, adományokkal gondoskodik róla: ST I:12-13, 17, 22, 25; ST II:5, 6; ST III:13, 23, 26-27, 39; GE I:3; GE II:35, 43; CH:63; Ransanus:IX.14; Bonfini:2.1.175-275; Temesvari:52.28.
Felesége, a szintén szent életű Gizella is adományokkal halmozza el az egyházat: ST I:15; ST III:22; CP:67.
Imre: Bíbor ruháit, köpenyét az oltárra teríti: CP:67; CH:63; Thuroczy:58.
László: Támogatja az egyházat: LA:6; Madas:3.1.1; 10.1.1; 12.1.2; Temesvari:14.2.3; Laskai:48.2.1; 50.2.2; Ruthenus.
Piroska-Eirene: Támogatja az egyházat: PE I:2; PE II:3.
Kinga: Támogatja az egyházat: KI I:9, 25.
Margit: Adományokkal támogatja az egyházat: MA I:I.92.
 
Szentté avattat, püspökké tesz
István: Püspökké teszi a szent életű Mór szerzetest: EM:6. Maradásra bírja és püspökké teszi a Magyarországra érkező Szent Gellértet: GE II:15; AnjouLeg-GE:1. kép.
László: Mennyei sugallatra felemelteti és szentté avattatja István királyt, Imre herceget, Gellért püspököt, valamint András és Benedek remetéket: LA:8.
Kinga: Szentté avattatja Boldog Szaniszlót: KI I:35.
 
Templom alapítása
István: Templomot alapít (Székesfehérvár, Óbuda, Gyulafehérvár, Marosvár, Konstantinápoly stb.): ST I:17, 19; ST II:6; ST III:26, 30; GE I:3; GE II:35; CP:66, 67, 70; Thuroczy:58; Bonfini:2.1.230, 2.1.250; Temesvari:17.26, 52.28,31; CP-ik:42. oldal.
László: Templomot alapít: Hymn II:6. strófa; Madas:3.1.1; 10.1.1; 12.1.2; Temesvari:14.2.3; Laskai:48.2.1; 50.2.2; Ruthenus; EC:401; CP-ik:99. oldal; LaszloGy:233. kép (falkép). Győztes csata emlékére hálából templomot alapít (Mogyoród, Kisvárda): CP:121, 134; CH:111, 134; Thuroczy:79, 83; EC:399, 400. Vadászat közben egy csodás jelenés hatására (egy szarvas agancsai végén égő gyertyákkal – Vác): CP:124; CH:124; Thuroczy:80; Bonfini:2.4.5-10; CP-ik:87.oldal.
Piroska-Eirene: Templomot alapít: PE I:2; PE II:3; Hymn III.
 
Kolostor alapítása
István: Kolostort alapít (Pannonhalma, Bakonybél, Pécsvárad, Oroszlámos): ST I:11, 13, 22; ST II:5; ST III:13, 16, 34; GE II:25; CP:64; Temesvari:52.31.
Imre: Kolostort alapít: Dlugosz I:I.171, II.148-149; Dlugosz II:III.229.
A keresztfa egy darabját magába foglaló keresztjét az alapított egyháznak adományozza: Dlugosz I:I.171, II.148-149; Dlugosz II:III.229.
László: Vadászat közben angyali intelemre elhatározza, hogy a Szent Szűz tiszteletére monostort alapít (Nagyvárad): CP:139; Thuroczy:86; Bonfini:2.4.250.
Piroska-Eirene: Monostort alapít (a konstantinápolyi Pantokrator): PE I:2; PE II:2, 3; Moravcsik:12-13, 59; Hymn III.
Kinga: Kolostort alapít (Ószandec): KI I:15.
 
Zarándokház alapítása
István: Zarándokházat alapít: (Róma, Jeruzsálem): ST I:19; ST II:7; ST III:30; Bonfini:2.1.230, 2.1.250; Temesvari:52.31.
 
Püspökség alapítása
István: Püspökségeket alapít: ST I:6; ST II:12; ST III:23.
László: Két püspökséget alapít: LA:6; Madas:12.1.2; Temesvari:15.2.3; Laskai:50.2.2.
 
Gondoskodás
István: Évente végiglátogatja az általa alapított egyházakat, személyesen vizsgálja meg állapotukat, elrendeli javításukat: ST I:16; ST III:23; CP:67; CH:63; Thuroczy:58; EC:496.
Segíti a zarándokokat: ST III:32. Erkölcstanító könyvet (Intelmek) szerkeszt fia számára: ST I:25; ST III:39; EM:1.
Gellért: Szent Imre herceg nevelője lesz: GE II:18; Temesvari:92.26; EC:544.
Piroska-Eirene: Könnyeivel kikönyörgi a császártól, hogy az általa alapított monostor legyen az első rangban és javadalmakban az egész birodalomban: PE I:2; PE II:3.
 
Térítés, megtérés
András: A feltámasztott rabló megtér, és holtáig a szent mellett marad: AN:9.
István: Nyáron jégeső hull, hatására megtér a király: Hodinka:484-486.
Erzsébet: Másokat is alázatosságra és mértékletességre bír rá: EL IV:II.11; EL V:9.
Levágatja egy leány szép hosszú haját (a lány utóbb apáca lesz): EL IV:IV.3; EL V:25; EL VIII:7.III; El VIII:36; Bonfini:2.7.330-335. Imái hatására egy világiasan öltözködő, feslett életű ifjú ruhája felforrósodik, lángra lobban (az ifjú megtér): EL IV:IV.2; EL V:24; EL VII:7.VII; EL VIII:33; Temesvari:98.18.
Kinga: Imájára és rábeszélésére feslett életű nők jó útra térnek és belépnek a rendbe: KI I:18, 27. Környezetét eréllyel az erkölcsös életre kényszeríti: KI I:17.
Margit: Egy pogány kun gúnyolódik Margit csodáin. Bizonyságképpen a kun vak lova meggyógyul. A kun keresztény hitre tér: MA II:II.31.
 
Egyéb hagyományok
László: A csatamező melletti folyót a kunok legyőzése emlékére „Pogány”-nak (Pogándi, Pogáncs) nevezi el: CP:137; Bonfini:2.4.215. Szent László nevezi el a Szeret folyót Moldvában („szeretem”): Moldva I:50. Szent László telepíti be a románokat Erdélybe: Moldva II:49. Húshagyat. Az ortodox és római katolikus nagyböjt kezdete közötti dátumbeli eltérés oka az, hogy Szent László késve érkezett meg a háborúból, és a kérésére a magyarok két nappal később, kedden tartják a húshagyatot: Moldva I:51.
 


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 175 7

Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a „szent királyok nemzetségének” ilyen markáns és koncentrált előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példákat. A középkori és újabb kori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének olyan meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház és az Árpád-kor magyar szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető, hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és a művészetek minden szegmensébe elhatott, illetve „merült alá” színes és változatos formákban a népi kultúrába, többek között a mondák világába. E kötet az Árpád-kor magyar és magyarországi szentjeinek középkori legendáit (11–16. század) dolgozza fel motívumindex formájában, mely klasszifikáció, tudományos rendszerezés által szembetűnőbbé válik e hagiográfiai írott hagyomány sokszínűsége, bizonyos mérvű rendszerszerűsége, nemzetközi beágyazottsága és azokon is túlmutató narratív magyar sajátosságok. A könyvet bevezető tanulmány, a források jegyzéke, valamint az index alkotja, a motívummutató mind a tárgyalt személyek, mint pedig a narratív funkciók szerinti rendszerezésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-az-arpad-kori-szentek-legendai-motivumindex//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave