Magyar Zoltán

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

BÜNTETÉS, ÁTOK, BŰNHŐDÉS

A szent igazságot tesz

István: A hatvan besenyő története. Hatvan besenyő István meglátogatására Magyarországra jön, de a király szolgái közül néhányan kirabolják őket, többeket meg is ölnek. István felkutatja és megbünteti a bűnösöket; az ország minden táján az utak mentén kettesével akasztatja fel őket: ST II:10; ST III:38; Bonfini:2.1.315-325. Egyik udvarbíráját hamis ítéletmondás miatt elevenen megnyúzatja: Laskai:76, 77. Egy orgyilkos le akarja szúrni az alvó királyt, ám idegességében elejti a kardot, melynek pengésére István felébred. Megbocsát az irgalomért könyörgő férfinak, de felbujtóit elítéli; levágatja a kezüket: ST II:11; ST III:41; Bonfini:2.2.325-330. A Csanád-monda. Szent István hadvezére, Csanád csodás látomás (Szent György) segítségével csatában legyőzi a déli országrész urát, aki a király ellen lázadt. A győzelmet a király előtt egy másik katona is magának tulajdonítja, de Csanád a tartományfőnök kivágott nyelvével bizonyítja vitézségét és igazát. Szent István az álhőst megbünteti, Csanádot pedig a tartomány első emberévé teszi, és róla nevezi el: GE II:8-15.

A szent mások gondolataiban olvas

Margit: Megfeddi a nővért, aki betegsége idején a kolostor elhagyásán gondolkodik: MA I:II.13-14; MA II:I.55. Megfeddi társnőjét, aki szép, világi ruhákról ábrándozik: MA I:II.10, VI.43; MA II:I.54. Felfedi a haragvó, bosszút forraló társnői gondolatait: MA I:I.85, 106, II.11-12, VI.31; MA II:I.56, 57.

A szent megszégyenít

Margit: Gyóntatója kételkedik Margit szavában. Bizonyságul imájával Margit árvizet idéz elő: MA I:II.21; MA II:I.46. Az egyik nővér (Margit unokahúga) kételkedik Margit szentségében – bizonyságul egy nyomorék meggyógyul, a nővér megszégyenül: MA I:III.7, VI.5; MA II:II.38.

A szent büntet

AnjouLeg-LA:23-24. kép.

Erzsébet: Imája megköti (képtelenek továbbmenni) azt a bűnös házaspárt, akik az éjjeli szálláson hagyják gyermeküket (kénytelenek visszatérni): EL IV:IV.5; EL V:26; EL VIII:37.

Megvesszőztet egy asszonyt, aki nem akar gyónni: EL IV:IV.10; EL V:22; EL VIII:35.

Kinga: Egy parázna nőt puszta kézzel feldob a kocsira: KI I:17.

Margit: Vállfájása átmegy az őt kigúnyoló nővér vállába: MA I:I.102, VI.5, 40; MA II:I.49. A férfinak, aki Margit sírjának felkeresése helyett mulatni megy, sajogni kezd a válla: MA I:V.2. A sírjához zarándokló beteg (vak férfi), aki nem tart bűnbánatot, eredménytelenül tér haza: MA I:III.9. Az apáca, aki nem akar tanúskodni a szentté avatás ügyében, megbetegszik: MA I:II.17, VI.39; MA II.II.9. Egy Margit érdemeiért meggyógyult férfi nem akar elmenni tanúskodni Margit szentté avatása ügyében. Visszatér testébe a betegség: MA II:II.57.

Átok

Erzsébet: Egy férfi, akinek Szent Erzsébet adta vissza a látását, azzal átkozza meg azt az embert, aki megsértette, hogy Erzsébet álljon rajta bosszút. Az illető férfi vízbe fúl: EL II:49; EL VIII:53.

Kinga: Bünteti a nővéreket, mert nem hisznek neki; betegséget bocsát rájuk („Betegszobátok sose legyen üres!”): KI I:61. Mivel a sírját őrző városban (Ószandec) sokan nem hisznek Kinga szüzességében, gyóntatója megjósolja, hogy a város le fog hanyatlani: KI I:45, 58.

Isteni büntetés

Gellért: A Gellért tetemét megszentségtelenítő pogányt ördög szállja meg; saját fogaival marcangolva húsát leli halálát: GE I:16.

László: A hátracsavarodott állú ember. Szent László temetésekor édes illatot lehet érezni, a jelenlévők közül azonban egy férfi azt állítja, hogy ő büdöset érez. Nyomban hátracsavarodik az álla, és a férfi csak hosszas könyörgés után nyeri vissza eredeti formáját: LA:11; Temesvari:14.3; Laskai:48.2.2; 49.2.1; Bonfini:2.4.290; EC:402; AnjouLeg-LA:22. kép. Istenítélet Szent László sírjánál. Egy gróf megvádol egy katonát azzal, hogy ellopta ezüst ivócsészéjét. A csészét a sírra teszik; a katona bántatlanul leveszi a sírról, a gróf viszont összeesik, mikor megérinti azt: LA:12; Madas:6.1.1; Temesvari:15.1.3; Laskai:48.2.3; Bonfini:2.4.295; EC:403; AnjouLeg-LA:23. és 24. kép.

Tössi Erzsébet: Az Erzsébetet megsértő személy a purgatóriumban szenved e bűnéért: TE:8, 8.

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 175 7

Művelődéstörténet

Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a „szent királyok nemzetségének” ilyen markáns és koncentrált előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példákat. A középkori és újabb kori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének olyan meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház és az Árpád-kor magyar szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető, hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és a művészetek minden szegmensébe elhatott, illetve „merült alá” színes és változatos formákban a népi kultúrába, többek között a mondák világába. E kötet az Árpád-kor magyar és magyarországi szentjeinek középkori legendáit (11–16. század) dolgozza fel motívumindex formájában, mely klasszifikáció, tudományos rendszerezés által szembetűnőbbé válik e hagiográfiai írott hagyomány sokszínűsége, bizonyos mérvű rendszerszerűsége, nemzetközi beágyazottsága és azokon is túlmutató narratív magyar sajátosságok. A könyvet bevezető tanulmány, a források jegyzéke, valamint az index alkotja, a motívummutató mind a tárgyalt személyek, mint pedig a narratív funkciók szerinti rendszerezésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-az-arpad-kori-szentek-legendai-motivumindex//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero