Magyar Zoltán

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

CSODÁK

Az égiek akarata

Gellért: Isteni rendelés folytán vihar tör ki, és a Szentföld helyett Magyarországra téríti a szent hajóját: GE II:8-15.

Csodás gyarapodás

Erzsébet: A szegényeknek töltött sör nem fogy ki a korsóból, mindig ugyanannyi marad: EL IV:II.19; EL VII:3.V; EL VIII:16.

Kinga: Étel megszaporítása: KI II:20.

Étel és ital teremtése

László: Imájára vadállatok jönnek elő táplálni éhező seregét: LA:7; Bonfini:2.4.294; EC:403; AnjouLeg-LA:4.kép. Imájára víz fakad a sziklából szomjazó serege számára: Temesvari:17.22; EC:404.

Erzsébet: Halat hoz egy betegnek egy olyan forrásból, melyben sosem volt hal: EL VII:6.X; Laskai:5.

A „rózsa-csoda”

Erzsébet: Kötényében kenyeret visz a szegényeknek. Mikor kérdőre vonják érte (többnyire édesapja), azt mondja, hogy rózsát visz; s valóban, a kenyérdarabkák rózsákká változnak: Lemmens:381-382, 383; Laskai:108.91; Temesvari:96; Radocsay:266 (Bártfa: Szent Erzsébet-oltár).

„A wartburgi lakoma”

Erzsébet: Díszes köpenye, melyet egy koldusnak adott, csodás módon visszakerül rá, mikor meg kell jelennie benne a lakomán férje kívánságára: EL VII:2.IX, X; Laskai:1; EC:643; Radocsay:266, 343 (Bártfa: Szent Erzsébet-oltár, Kassa: Szent Erzsébet-főoltár). Díszes ruháját és koronáját angyal hozza, hogy méltó módon tudjon megjelenni a főúri lakomán: Laskai:1; EC:643.

A „leprosus-csoda”

Erzsébet: Egy leprást fektet férje ágyába. Mikor felelősségre vonják ezért, a leprás helyén az ágyban a megfeszített Krisztus látható: EL VII:2.VII; PozsonyiKap:30; Timar:195-196; EC:642-643; TC:9-10; Radocsay:343, 376, 452 (Kassa: Szent Erzsébet-főoltár, Lőcse: Szent Erzsébet-oltár, Szmrecsány: Krisztus rokonsága-oltár).

Segítő harcos szentek

László: Szent László holtában is a nép segítségére siet a tatárok elleni küzdelemben, és győzelemre segíti őket (Egy öreg tatár fogoly elbeszélése szerint mikor a magyarok rájuk támadtak, egy magas lovag járt előttük bárddal a kezében, fején aranykoronával, és feje fölött egy szép úrnő látszott csodás ragyogással.): GestaL:9.

Kinga: A halott Szent Gervasius és Szent Prothius megjelenik Kinga imájára, és szétveri a tatár sereget: KI I:8.

„Polykrates gyűrűje”

Kinga: Magyarországon egy sóaknába bedobja a gyűrűjét, amely utóbb Lengyelországban kerül elő egy kibányászott sótömbből: KI I:10.

Hatalom az anyag felett

László: A hatalmas tűzvészben minden elég a székesegyházban, csak László ereklyéi maradnak sértetlenek: ZS.

Erzsébet: A magas kőszikláról leejti a beteg gyereknek vitt üveggyöngyöket, ám azok nem törnek szét: EL IV:II.18; EL V:12; EL VII:3.V; EL VIII:17.

Margit: Imáira a kolostorba érkező szerzetesek kocsijának kereke eltörik, csak hogy ne tudjanak továbbmenni: MA II:I.43, 44. Imáira a törött kocsikerekek újra összeállnak: MA II:I.43, 44.

Tössi Erzsébet: Lyukas dézsában hoz nagy távolságról vizet a tűz eloltására: TE:10.

Hatalom a természet felett

Ilona: A száraz vesszők, amiket leszúr a földbe, zöld leveleket hajtanak: HE:17.

Kinga: Úgy sír, hogy ahol áll, megolvad a hó, a jég fölmelegszik, és helyén zöldellő fű sarjad: KI I:9.

Hatalom az elemek felett

Kinga: Csodás köd takarja el oltalmazón: KI I:6. Nem égeti meg a tűz: KI I:54.

Margit: Kiveszi a tűzből az oda beesett fazekat – keze, ruhája sértetlen marad: MA I:I.44; MA II:I.40, 41. Imájára kisüt a Nap: MA II:I.15. Imájával lecsendesíti a szélvihart: MA II:I.42. Imáival vihart és áradást idéz elő, hogy a kolostorba érkezett szerzetesek tovább maradjanak (prédikálás végett): MA II:I.45. Imájára a Duna vize elárasztja a kolostort, majd úgy visszahúzódik, hogy az áradás nyomát sem lehet látni utána: MA I:II.21; MA II:I.46.

Egyéb csodák

Erzsébet: Vértanúhalált halt édesanyja halála helyén csodák történnek: EL V:1.

Kinga: Kinga zsoltároskönyvéből az olvasni nem tudó kislány olvasni kezd: KI I:50. Egy Kingához fohászkodó asszony úgy gyógyul meg, hogy három kutyakölyköt szül: KI II:21.

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 175 7

Művelődéstörténet

Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a „szent királyok nemzetségének” ilyen markáns és koncentrált előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példákat. A középkori és újabb kori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének olyan meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház és az Árpád-kor magyar szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető, hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és a művészetek minden szegmensébe elhatott, illetve „merült alá” színes és változatos formákban a népi kultúrába, többek között a mondák világába. E kötet az Árpád-kor magyar és magyarországi szentjeinek középkori legendáit (11–16. század) dolgozza fel motívumindex formájában, mely klasszifikáció, tudományos rendszerezés által szembetűnőbbé válik e hagiográfiai írott hagyomány sokszínűsége, bizonyos mérvű rendszerszerűsége, nemzetközi beágyazottsága és azokon is túlmutató narratív magyar sajátosságok. A könyvet bevezető tanulmány, a források jegyzéke, valamint az index alkotja, a motívummutató mind a tárgyalt személyek, mint pedig a narratív funkciók szerinti rendszerezésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-az-arpad-kori-szentek-legendai-motivumindex//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero