Magyar Zoltán

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

Magyar királyi szentek: az Árpád-dinasztia szentjei és más korai magyar szentek (életrajzi adatok)

A 11–13. század, az Árpád-házi királyok uralmának bő három évszázada szentek egész sorát „termelte ki”. Közülük tizenketten vagy a honfoglaló Árpád vezér egyenes ági leszármazottai voltak (István, Imre, László, Piroska-Eirene, Erzsébet, Kinga, Margit, Tössi Erzsébet), vagy olyan szent életű személyek, akik, noha vérségileg nem kötődtek az uralkodó dinasztiához, a korabeli Magyarországon éltek, és a fenti királyi származású szentekhez hasonlóan szentéletrajzot (vítát) írtak róluk (András-Zoerard, Benedek, Gellért, Ilona).

Rajtuk kívül néhány további szent vagy szentként tisztelt személy is szorosan kötődik a tárgyalt dinasztiához. A skótok legendás királynéja, Skóciai Szent Margit a történeti hipotézis és a skót történeti hagyományok szerint Szent István király unokája volt, aki az angolszász Vasbordájú Edmund egyik száműzött és Magyarországon menedéket talált fiának, Edwardnak, valamint Szent István Ágota nevű lányának frigyéből született [lásd Herzog 1939–1940; Baker 1978]. A portugálok védőszentje, Portugáliai Szent Erzsébet II. András magyar király (1205–1235) oldalági leszármazottja, és nevét híres rokonáról, a Türingiába került Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta. Erzsébetre emlékeztet a 12. században élt Árpád-házi királylány, II. Béla király (1131–1141) Zsófia nevű lánya is, aki német földre kerülve – mint írják – „éjjel-nappal a fájdalom kenyerét ette”, majd az admonti apácakolostorba költözött, ahol „haláláig Istennek szentelte életét”, s mint Erzsébet, még királyi rokonsága hívó szavára sem tért többet haza szülőföldjére.

IV. Béla király Jolánta nevű lánya 1235-ben született, és Boleszláv pomerániai (Lengyelország) herceg felesége lett. Mint ugyancsak mélyen vallásos, szent életű asszony, belépett a ferencesek harmadik rendjébe, és mikor megözvegyült, testvérét, Kingát követve az ószandeci (Stary Sacz) kolostorba költözött, ahol 1298-ban hunyt el. Boldoggá avatását VIII. Orbán pápa idejében (1623–1644) kezdték tárgyalni, és 1827-ben fejezték be. Lengyelországi tisztelete széles körben elterjedt. Húgát, az ószandeci kolostorban 1301-ben elhunyt Konstanciát halála után ugyancsak boldogként tisztelték. És végül félig-meddig magyarként tisztelhető az a Szent Szalome is, aki mint krakkói hercegnő IV. Béla király öccsének, Kálmán hercegnek a felesége lett. Szalome hároméves korától Magyarországon nevelkedett, és miután férje 1241-ben belehalt a tatárokkal vívott csatában szerzett sérüléseibe, visszatért Lengyelországba, és lelki békéjét ő is az ószandeci kolostorban lelte meg. Ott is halt meg; sírja fölé oltárt emeltek, s mint boldogot a középkorban Magyarországon is tisztelték.

Az alábbiakban a kötetben szereplő szentek rövid életrajzát adom közre, a történelmi háttér, valamint legendáik, legendás hagyományaik könnyebb érthetősége végett:

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 175 7

Művelődéstörténet

Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a „szent királyok nemzetségének” ilyen markáns és koncentrált előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példákat. A középkori és újabb kori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének olyan meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház és az Árpád-kor magyar szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető, hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és a művészetek minden szegmensébe elhatott, illetve „merült alá” színes és változatos formákban a népi kultúrába, többek között a mondák világába. E kötet az Árpád-kor magyar és magyarországi szentjeinek középkori legendáit (11–16. század) dolgozza fel motívumindex formájában, mely klasszifikáció, tudományos rendszerezés által szembetűnőbbé válik e hagiográfiai írott hagyomány sokszínűsége, bizonyos mérvű rendszerszerűsége, nemzetközi beágyazottsága és azokon is túlmutató narratív magyar sajátosságok. A könyvet bevezető tanulmány, a források jegyzéke, valamint az index alkotja, a motívummutató mind a tárgyalt személyek, mint pedig a narratív funkciók szerinti rendszerezésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-az-arpad-kori-szentek-legendai-motivumindex//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero