Magyar Zoltán

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex


PRÓFÉCIA

 
Születés megjövendölése:
Erzsébet: Klingsor, a legendás erdélyi szász dalnok és bölcs megjósolja Szent Erzsébet születését és házasságát a türingiai fejedelem fiával: EL VII:1.I.
 
Saját halálának megjövendölése
Gellért: Megjövendöli leendő vértanúságát: GE I:12; GE II:48, 51; EC:545.
Kinga: Megjósolja saját halálát: KI I:61, 62.
 
Halál időpontjának megjövendölése
Gellért: Megjövendöli vértanúsága idejét: GE II:51; EC:545.
Erzsébet: Szent Erzsébet megjósolja saját halála időpontját: EL I:3; EL IV:IV.35; EL V:30; EL VII:8.I.
Ilona: Megjósolja halála időpontját: HE:7.
Margit: Megjövendöli halálának pontos idejét: MA I:I.125; MA II:I.58, 59.
 
Mások halálának megjövendölése
Gellért: Megjósolja, hogy a trónbitorló király három év múlva kard által vész majd el: GE I:12; GE II:47-48; EC:544.
Margit: Megjövendöli apja hadi sikereit az osztrák herceg ellen, és azt, hogy a herceg elesik a csatában: MA I:I.4; MA II:I.53.
 
Háború jövendölése
Gellért: Megjósolja a polgárháborút és a pogánylázadást: GE I:12; GE II:46.; EC:544.
Ilona: Megjósolja az 1241-es tatárjárást: HE:7.
 
Jóslat arról, hogy tovább él az illető személy
Gellért: Egyik paptársát nem áldoztatja meg, mert ő nem lesz vértanú: GE II:51.
Ilona: Megjósolja, hogy az egyik haldokló nővér, akinek már az utolsó kenetet is feladták, életben marad: HE:8.
 
A szent sírját őrző város lehanyatlásának jóslata
Kinga: Mivel a sírját őrző városban (Ószandec) sokan nem hisznek Kinga szüzességében, gyóntatója megjósolja, hogy a város le fog hanyatlani („Ahol vörös posztót árulnak most, ott csalánok fognak nőni, majd akkor elhiszitek!”): KI I:45, 58.
 
Egyéb jóslatok
Erzsébet: Szent Erzsébet megjósolja leendő koldus voltát: EL IV:II.21.
Margit: Megjövendöli, hogy testéből nem jön majd ki dohosság holta után: MA I:I.125; MA II:I.59.
 


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 175 7

Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a „szent királyok nemzetségének” ilyen markáns és koncentrált előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példákat. A középkori és újabb kori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének olyan meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház és az Árpád-kor magyar szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető, hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és a művészetek minden szegmensébe elhatott, illetve „merült alá” színes és változatos formákban a népi kultúrába, többek között a mondák világába. E kötet az Árpád-kor magyar és magyarországi szentjeinek középkori legendáit (11–16. század) dolgozza fel motívumindex formájában, mely klasszifikáció, tudományos rendszerezés által szembetűnőbbé válik e hagiográfiai írott hagyomány sokszínűsége, bizonyos mérvű rendszerszerűsége, nemzetközi beágyazottsága és azokon is túlmutató narratív magyar sajátosságok. A könyvet bevezető tanulmány, a források jegyzéke, valamint az index alkotja, a motívummutató mind a tárgyalt személyek, mint pedig a narratív funkciók szerinti rendszerezésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-az-arpad-kori-szentek-legendai-motivumindex//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave