Magyar Zoltán

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

I. István király

István – eredetileg Vajk néven – 975 körül született, és apját, Géza fejedelmet 997-ben követte az ország élén. Győztesen került ki az akkor kirobbant trónutódlási harcokból (Koppány vezér és a régi rend híveinek lázadása), és a II. Szilveszter pápától kapott koronával 1000-ben királlyá koronáztatta magát. Uralkodása négy évtizede alatt Magyarországot erős és tekintélyes feudális állammá fejlesztette. A tartományurak ellenállását letörve megszervezte az ország új közigazgatását (vármegyék) és tíz püspökség alapításával kiépítette a latin rítusú magyar egyházszervezetet. Törvényeket alkotott, és azon kevés uralkodók egyike volt, aki minden háborúját megnyerte. Ő a magyarság leginkább tisztelt történelmi személyisége. 1083-as szentté avatásának napja máig állami ünnep. A történetírás mint a magyar keresztény állam megszervezőjét, az egyház mint a honi kereszténység megalapítóját és elterjesztőjét, és nem utolsósorban mint szent életű embert tiszteli. 1038-ban halt meg, és a középkori Magyarország szakrális székhelyén, Székesfehérvárott van eltemetve [lásd Tarnoczi 1680a; Tarczay 1930; Schreiber 1938a, 1938b; Bogyay 1976; Györffy 1977a; Magyar 1996a, 2000a, 2005. 11–65.].

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 175 7

Művelődéstörténet

Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a „szent királyok nemzetségének” ilyen markáns és koncentrált előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példákat. A középkori és újabb kori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének olyan meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház és az Árpád-kor magyar szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető, hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és a művészetek minden szegmensébe elhatott, illetve „merült alá” színes és változatos formákban a népi kultúrába, többek között a mondák világába. E kötet az Árpád-kor magyar és magyarországi szentjeinek középkori legendáit (11–16. század) dolgozza fel motívumindex formájában, mely klasszifikáció, tudományos rendszerezés által szembetűnőbbé válik e hagiográfiai írott hagyomány sokszínűsége, bizonyos mérvű rendszerszerűsége, nemzetközi beágyazottsága és azokon is túlmutató narratív magyar sajátosságok. A könyvet bevezető tanulmány, a források jegyzéke, valamint az index alkotja, a motívummutató mind a tárgyalt személyek, mint pedig a narratív funkciók szerinti rendszerezésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-az-arpad-kori-szentek-legendai-motivumindex//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero