Magyar Zoltán

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex


Gellért püspök

Gellért velencei patrícius család sarjaként látta meg a napvilágot, és szülővárosában a Szent György-kolostorban nevelkedett. Tanulmányait a bolognai egyetemen folytatta, ahonnét visszatérve a Szent György-kolostor apátjává választották. 1026 táján István király hívására Magyarországra érkezett, hogy az egyházépítés munkájában részt vegyen. István őt nevezte ki az újonnan megszervezett marosvári (Dél-Magyarország) egyházmegye élére. Gellért Szent István halála után tevékeny részt vállalt az ország politikai életében is: nyíltan fellépett az 1041–1044 között uralkodó Aba Sámuel király ellen, 1046-ban pedig éppen a Lengyelországból hazatérő száműzött András és Béla hercegek üdvözlésére indult, mikor a pogány magyarok egy csoportja – a mai Budapest területén, a mostani Gellért-hegy tövében – elfogta és megölte. Testét Pesten temették el, és csak utóbb vitték át az általa igazgatott püspöki székhelyre [lásd Juhász 1930; Silagi 1967; Kosztolnyik 1969; Magyar Katolikus Lexikon IV. 1998. 34–38.].
 


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 175 7

Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a „szent királyok nemzetségének” ilyen markáns és koncentrált előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példákat. A középkori és újabb kori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének olyan meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház és az Árpád-kor magyar szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető, hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és a művészetek minden szegmensébe elhatott, illetve „merült alá” színes és változatos formákban a népi kultúrába, többek között a mondák világába. E kötet az Árpád-kor magyar és magyarországi szentjeinek középkori legendáit (11–16. század) dolgozza fel motívumindex formájában, mely klasszifikáció, tudományos rendszerezés által szembetűnőbbé válik e hagiográfiai írott hagyomány sokszínűsége, bizonyos mérvű rendszerszerűsége, nemzetközi beágyazottsága és azokon is túlmutató narratív magyar sajátosságok. A könyvet bevezető tanulmány, a források jegyzéke, valamint az index alkotja, a motívummutató mind a tárgyalt személyek, mint pedig a narratív funkciók szerinti rendszerezésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-az-arpad-kori-szentek-legendai-motivumindex//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave