MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Fejezetek az élettan tantárgyból
Az Einthoven-féle végtagi elvezetések
A „végtagi elvezetés” valójában nem a lényeget tükröző elnevezés, mert az elektródák ugyan a végtagokra kerülnek, de a végtagok csupán mint egyszerű „vezetőkábelek” szerepelnek. A valóságos elvezetési helyeket a végtagoknak a törzzsel való csatlakozási pontjai jelentik. A jobb és bal kézre, valamint a bal lábra (elvileg lényegtelen, hogy melyik lábra) helyezett elektródák esetén a három mérési pont úgy veszi körül a szívet, hogy azok megközelítőleg egy egyenlő oldalú háromszöget alkotnak (Einthoven-háromszög), és három, bipoláris regisztrálási lehetőséget adnak. A I. elvezetésben a jobb és bal kéz (valójában a jobb és bal váll) között, a II. elvezetésben a jobb kéz és a bal láb (valójában a jobb váll és a törzs alsó része) között, végül a III. elvezetésben a bal kéz és a bal láb között fennálló feszültségkülönbséget mérjük, mégpedig olyan módon, hogy mindig az utóbbi elektróda csatlakozik az erősítő pozitív bemenetéhez (2.4. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1346fazet_359/#m1346fazet_359 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1346fazet_359/#m1346fazet_359)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1346fazet_359/#m1346fazet_359)
2.4. ábra. Az Einthoven-féle végtagi elvezetések
A depolarizáció félidejében minden végtagi elvezetésben pozitív irányú feszültség-különbséget mérünk, mert az erősítő pozitív bemenetéhez csatlakozó elektródák minden elvezetésben közelebb helyezkednek el az erőtér pozitív pólusához (2.5. ábra). A fentiek miatt adódik úgy, hogy a legnagyobb amplitúdójú depolarizációs hullám, az R-hullám, normális körülmények között mindhárom végtagelvezetésben pozitív értéket vesz fel. A rögzített elvezetési pontok (jobb váll, bal váll, törzs alsó része) miatt az egyes elvezetésekben regisztrált potenciálkülönbségek nagyságát lényegesen befolyásolja a szívnek a mellkasban elfoglalt helyzete. Például a vékony, astheniás típusú mellkasban a szív szinte függőlegesen helyezkedik el, amelynek következtében az R-hullám amplitúdója az I. elvezetésben igen kicsi, a II. és III. elvezetésekben pedig nagyobb, és közel azonos nagyságú lesz.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1346fazet_362/#m1346fazet_362 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1346fazet_362/#m1346fazet_362)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1346fazet_362/#m1346fazet_362)
2.5. ábra. A szív erőterének és a végtagi elvezetések mérőpontjainak relatív helyzete az R-hullám csúcsának megfelelő időpontban
Az egyes elvezetésekben regisztrált potenciálkülönbségek vektorok, azaz olyan fizikai mennyiségek, amelyeket nagyságuk és irányuk együttesen határoz meg. Megállapodás szerint a potenciálvektor a negatív pólusból a pozitív pólus felé irányul. Az Einthoven-féle elektróda elrendezés alapján, a vektoriális összegzés szabályait figyelembe véve, a II. elvezetésben mért potenciálkülönbség megegyezik az I. és III. elvezetésekben mért potenciálkülönbségek összegével. Ezt az összefüggést nevezzük Einthoven törvényének.
Felmerül a kérdés, hogy az EKG regisztrálásakor miért van szükség több elvezetésre. A szív ingerképzési és ingerületvezetési zavarai valóban gyakran egyetlen elvezetésben regisztrált görbe alapján is diagnosztizálhatók. A szív tengelyállásának meghatározásához és a szívizom hipertrófiájának megítéléséhez azonban legalább két elvezetés szükséges, a szívizom helyi vérellátási zavarai pedig sok esetben csupán további, a szív felett lokálisan elhelyezett elektródák segítségével diagnosztizálhatók.
Tartalomjegyzék
- Fejezetek az élettan tantárgyból
- Impresszum
- Előszó
- 1. Ideg- és izomműködés
- A sejtmembrán működése
- Transzportfolyamatok
- Membránpotenciál
- Akciós potenciál
- A „Voltage-clamp” technika
- Elektrotónusos jelenségek
- Az akciós potenciál terjedése
- A kémiai synapsis működésének élettana
- A transzmitter anyagok csoportosítása
- Az izomműködés élettana
- 2. Az elektrokardiogram
- A szívizomsejt elektromos aktivitásának regisztrálása extracelluláris elektródákkal
- A működő szívizom mint feszültségforrás
- Az Einthoven-féle végtagi elvezetések
- A normális elektrokardiogram
- Az EKG-hullámok vektoriális analízise
- A QRS-komplexum kialakulása
- A szív elektromos főtengelye
- Unipoláris elvezetések
- A felerősített unipoláris elvezetések
- Az unipoláris mellkasi elvezetések
- A QRS-komplexum változása kóros körülmények között
- A „sértési” áram és a szívizom ischemia diagnosztikájának elvi alapjai
- A szívizomsejt elektromos aktivitásának regisztrálása extracelluláris elektródákkal
- 3. Szomatoszenzoros működés, agyi elektromos tevékenység, ébresztés, ébrenlét – alvás
- Felhasznált források
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 715 0
Elsősorban orvostanhallgatók élettani tanulmányait hivatott segíteni. Hasznos olvasmány lehet ugyanakkor orvosok, szakorvosok számára is, sőt a társszakmák érdeklődő (gyógyszerész, biológus stb.) hallgatói számára is. Az élettan három fontos és egyben nehéz témakörének megértését célozza meg azáltal, hogy a jelenleg elérhető ismereteket jól érthető és átlátható formába rendezi.
Hivatkozás: https://mersz.hu/eke-kollai-fejezetek-az-elettan-tantargybol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
