Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


8.3.2. Kazohinia – utópia vagy disztópia

A Kazohiniában is megjelenik az emberi természet kettős dimenziója. Ebben a könyvben két fajt láthatunk: a gyakorlatias, racionális hineket (a pozitivizmus megtestesítőit), Swift nyihaháinak megfelelőit, míg a végletekig irracionális behinek a jehukkal állíthatók párhuzamba. Ahogyan a Gulliver utazásaiban, itt sem magától értődő, hogy egy bizonyos alternatív valóság, az úgynevezett utópia szükségszerűen jobb lenne, mint Gulliver otthona, amivel összehasonlítjuk. Morus eredeti szójátéka (utópia vagy eutópia) már eleve kétértelműséget foglal magába és egyfajta bizonytalanságot sugall az értelmezés terén. Gulliver negyedik utazása (és a viták, amiket az elmúlt háromszáz évben provokált) magában foglalja ezt a kétértelműséget, amelyet nem lehet tisztázni – akár pozitív akár negatív utópiaként olvashatjuk, s ez jórészt az olvasó értelmezésén múlik. Ugyanez a megállapítás érvényes Gulliver állítólagos 20. századi utazására Kazohiniába, arra az utazásra, amelyet most részleteiben elemzünk.
A Kazohinia két képzeletbeli világ bemutatásából áll: az egyik a szélsőségesen pozitivista hinek világának kritikai utópiája, amely egyre inkább disztópiaként mutatkozik meg, a másik pedig a szélsőségesen rituális és irracionális behinek disztópikus világa, az európai kultúra éles szatírája. Ez a felépítés összhangban áll Krishan Kumar állításával (1987, 124), aki szerint „az utópia az antiutópia funkcióját is átvette: az író világát antiutópiaként, negatívan mutatja be, amelyhez képest az utópia a konstruktívan pozitív válasz.” A Kazohinia kettős rendszere Gregory Claeys érvelésének (2013, 160) érvényességét is alátámasztja, amely szerint „az utópia és disztópia közötti különbség sokkal kisebb, mint ami a látszólagos szemantikai szembenállásból következne.” A Kazohinia a magyar utópikus irodalomra jellemző módon hangsúlyozza az utópia és disztópia közötti strukturális párhuzamokat. 
Kazohiniában egyszerűsített emberi lények élnek tökéletességében, ami mindenfajta utópikus rendszer belső ellentmondására mutat rá: a tökéletes, változatlan harmónia világa, egy világ, amelyben nincs konfliktus, nincs küzdelem, nincs szenvedés, legalábbis átvitt értelemben a halál világa. Peter Firchow (1984, 84) megjegyzi, hogy „az utópia egyidejűleg kielégíti a tökéletes hely és az állandóság utáni vágyakozásunkat, és el is borzaszt minket, mivel rájövünk, hogy a teljes nyugalom és stabilitás tökéletes megközelítése a halál. Ezért aztán minden utópia egyben disztópia is, és ez fordítva is igaz.”

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave