Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

8.4.2. A kompofon és más novellák

Egy másik fontos szatirikus mű Szathmári Sándor Gépvilágából az „Adalékok a kompofon történetéhez” című novella (Szathmári 1972, 87–117). Ez az írás egy posztapokaliptikus társadalomról szól, ahol a föld felszínét már lerombolták és a múlt ismerete nagyon szűkös; az egyetlen forrás egy bányában talált néhány papír és különböző irat („bányairatoknak” nevezik őket). A következő részlet jól példázza Szathmári sajátos humorát:

„Például jól tudjuk a bányairatokból, hogy a régi Róma falakkal volt körülvéve, melyeken kapuk voltak és a kapuk előtt hannibálok állottak. De hogy a hannibálok őrök, oszlopok vagy istenszobrok voltak-e, erre a kérdésre csak hipotéziseink vannak. A pápai tiaráról fényképeink vannak, de például a papi „cölibátus”-ról még rajz sem maradt fent. Éppen így nem tudjuk, hol lakott a pestisek néptörzse, akik többször betörtek Európába, és nagy mészárlást vittek végbe a békés polgári lakosság közt, nem kímélve a nőket és gyermekeket sem” (Szathmári 1972, 88).

A humoros elemeken túl, az elbeszélés a mesterséges és emberi intellektus különbségeinek problémájára koncentrál, közelebbről nézve pedig a matematika és a zene szembeállításával foglalkozik, vagyis a tiszta, pozitivista logika és az emberi ösztönök és szimbólumok összevetésével. A kompofon egy hangszer, amely a gramofon és a zeneszerző gép kombinációja, amely automatikusan hoz létre gyönyörű zenét, de a zene értékét megkérdőjelezhetővé teszi az, hogy művészetet kifejezetten emberiként értelmezzük, így a művészi érték a művészből származik, míg az élettelen zeneszerző léte kérdésessé teszi a zseni romantikus fogalmát. Vagy még általánosabban fogalmazva a kérdés valójában az, hogy a gépek vajon csak engedelmesen végrehajtják a kapott feladatokat, vagy képesek gondolkodás által értéket is teremteni – hasonló kérdések merülnek fel ma is a mesterséges intelligencia kapcsán. Noha Szathmári nem tudja teljesen elkerülni a melodramatikus hatást, a zene – és főképpen pedig a zene által keltett érzelmek – alkalmas példa arra, hogy a hiteles emberi minőségen gondolkodjunk, valami olyasmin, amit nem lehet gépekkel helyettesíteni. Az egyik szereplő érvelése szerint emberi közreműködés nélkül a zene hidegnek és idegennek hat: „mintha egy gépet kellene szeretni” (Szathmári 1972, 111). A végkövetkeztetés az, hogy a kompofon által létrehozott zene bár tökéletes lehet, de mivel nem emberi elméből és erőfeszítésből születik, ezért értéke kétségbe vonható.

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Irodalom

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero