Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


8.5. Konklúzió

Szathmári Sándor figyelemreméltó gondolkodó, aki a disztópia műfajának kiemelkedő alkotását hozta létre. Ha munkásságát szigorúan vett esztétikai mérték szerint ítéljük meg, elsiklunk a könyv értékei fölött, és akkor is ez történik, ha a Kazohiniára (és egyéb írásaira) kizárólag spekulatív műként tekintünk. Véleményem szerint életművének legfőbb értékei abban állnak, hogy eredeti gondolatokat öntött irodalmi formába az emberiség esélyeiről az egyre növekvő mértékben gépesített világban, elővételezve tulajdonképpen már azokat a problémákákat, melyeket a mesterséges intelligencia megjelenése okoz. Még ha az irodalmi teljesítménye több szempontból alulmarad is a legjobb írók műveivel szemben, az irodalmi formák többnyire megóvták őt a túlzásoktól. Hirdethette volna ugyan közvetlenűl is, milyen nagy szükség van arra, hogy az emberiség megőrizze a szenvedélyeit, érzelmeit, szimbolikus nyelvezetét és szertartásokhoz való ragaszkodását, de mivel az eszmefuttatásait irodalmi formába öntötte, a narratíva belső szerkezete fedi fel a gondolatkísérletek pusztító voltát.
A hinek szélsőségesen célorientált gondolkodását a falanszter-szín továbbfejlesztésének tekinthetjük Az ember tragédiájából. A falanszter lakosai még panaszkodtak a sorsukkal kapcsolatban (bár hiába), a Kazohinia viszont egy későbbi állapotnak tekinthető, ahol az emberek már annyira érzelemmentessé váltak, hogy a mindenféle személyességet és érzelmeket nélkülöző pragmatikus, kényelmes élet vált normává. Az utilitárius elvek második természetükké lettek, és semmi sem érdekli őket a létezésüket fenntartó anyagi szükségleteken kívül. Az emberi életnek ez a leegyszerűsítése a végsőkig van feszítve a novellákban, ahol (Karinthy Faremidojához hasonlóan) a létezés tökéletességét a szervetlen életben lehet megtalálni.
Az irodalmi forma aláássa a szerzőnek azon explicit kijelentéseit, melyeket az emberi faj változásának szükségességéről tett, mivel a homogén társadalomban leélt érzelemmentes élet elviselhetetlennek mutatkozik. Tekintet nélkül arra, hogy a szerző valójában hitt-e abban, hogy az emberiségnek radikálisan alkalmazkodnia kell a változó technikai környezethez, az elbeszélés teret nyit ahhoz, hogy ezeken a kérdéseken gondolkodjunk, és lehetővé teszi az olvasó számára, hogy a saját következtetései felhasználásával alkosson szintézist, amelyeket nemcsak az explicit állításokból, hanem az irodalmi mű értelmezésének folyamata során szerzett közvetett tapasztalataiból nyerhetett.

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave