Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


2. Az utópikus eszmék elterjedése Magyarországon

Az ’utópia’ kifejezést először 1791-ben írták le magyar szövegben, közel három évszázaddal azután, hogy Morus Tamás megalkotta (Maczelka 2019, 9): Csenkeszfai Poóts András református lelkész és költő Sénai Lukrécia című költeményében tűnik föl első ízben. Csenkeszfai nagyjából 1747–1815 között élt, ez a műve egy 15. századi novella adaptációja, amit Aeneas Sylvius Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa) írt Eurialus és Lucretia szerelméről. Az ‘utópia’ kifejezés egy költői apológia keretében tűnik fel, Csenkeszfai Platónra hivatkozik, aki száműzte ideális Államából a költőket, és most sehol sem lehet megtalálni őket, esetleg csak Utópiában – de még talán ott is kétséges, vajon szükség van-e rájuk. Utópia úgy jelenik meg, mint egy képzeletbeli és tökéletes, bár valószínűleg elérhetetlen világ. Ezt a magyar szövegben történő első említést számos Magyarországon írott jelentős latin nyelvű mű előzi meg, és egyetérthetünk Maczelka kijelentésével (2019, 127), hogy Morus Utópiája hatásaiban folyamatosan jelen volt a magyar irodalomban már a 16. századtól kezdődően. A jelen fejezet ezt a hatást térképezi fel a magyar utópikus irodalom kibontakozása során a 19. századig, amikor is az első tényleges magyar nyelvű utópikus mű született, amely ma is olvasható.1
 
1 Jelen fejezet angol nyelvű változata korábban megjelent Shrank és Withington (szerk.) The Oxford Handbook of Thomas More’s Utopia c. kötetében (Czigányik 2023).

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave