Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


2.2.2. A 19. század

Az első valóban magyar nyelven született utópiát (nem számítva Orczy elveszett művét) Bessenyei György (1747–1811) írta, aki előbb Mária Terézia testőrségében szolgált, majd a magyar felvilágosodás jelentős írójává vált, és akire hagyományosan a modern magyar irodalom atyjaként szokás hivatkozni (Czigány 1984). 1804-ben írta Tariménes utazása című művét, de a kiadása a Habsburg cenzúra miatt egészen 1930-ig váratott magára. Bessenyei egy Totoposz nevű képzeletbeli ország racionálisan kormányzott, felvilágosult államát mutatja be, (amelyben nem nehéz az Utopus elnevezést felfedezni) – egy ideális, pszeudo-hobbes-i utópiát, amelyben a társadalom elérte a harmonikus működés állapotát, és az egyik személy boldogulásának nem a másik szerencsétlensége az ára. Bessenyei szövegében nem jelenik meg expliciten a francia forradalom hatása, de Trencsényi és mások (2016, 117) szavaival élve „sok kelet-közép-európai szöveg kontextusában a természet és a kívánatos változások kiterjesztése körül folyó vitákat felerősítette a Francia Forradalom; az elvárási horizont hirtelen kiszélesedett és az utópikus elgondolások valóra válthatónak kezdtek tűnni.” 
A 19. század a tudományos-fantasztikus művek feltűnését hozta a magyar irodalomban. A század közepén a szépirodalomban felerősödő utópikus impulzus legfontosabb megjelenése Ney Ferenc (1814–1889) újságíró Utazás a Holdba (1836) című kisregénye. Ney könyvében, amelyet Sárdi S. Margit az első magyar sci-fi-nek tart, három magyar utazó egy jól szervezett államot talál a Holdon, ahol a technikai fejlődés teszi lehetségessé a harmonikus életet. Számos magyar utópikus sci-fi-ben megjelenik az a motívum, hogy űrutazók utópikus társadalmat találnak az űrben, mint például Makay István Repülőgéppel a Holdra című írásában (1899), amely a holdbéli nép társadalmát mutatja be. Az egykor virágzó kultúra hanyatlásnak indult, ami által a mű negatív utópiába fordul. Számos katasztrófákról szóló fantasztikus irodalmi alkotás is publikálásra került a 19. század közepén, talán Koronka József Utazás a régi Európa romjai felett a 2836-dik évben című műve emelkedik ki a sorból (1836), de Munkácsy János Hogy álla a világ a jövő században? című technológiai utópiája (1838) is említést érdemel. Gombos (2009, 47) kifejezésével élve az első magyar „űropera”, Jósika Miklós Végnapok című apokaliptikus története (1847) egy magasan fejlett technológiai szinten álló harmonikus társadalomról szól, amely a közelgő jégkorszakkal próbál megküzdeni.
 
Minthogy Bessenyei Tariménese a cenzúrának köszönhetően csak viszonylag szűk körben volt ismert, az első jelentős és nagy elismerésre szert tevő (részben) utópikus mű, amelyik eljutott a magyar közönség széles köréhez, az a dráma, amelyet a magyar színház egyik legkiemelkedőbb darabjának tartunk. Az ember tragédiájáról van szó, amelyet 1862-ben írt Madách Imre. A tér- és időbeli utazás során a falanszter utópikus társadalmába is eljutunk, melynek neve Charles Fourier (1772–1837) francia utópikus szocialista filozófus elképzelésére utal. Madách ezt az ideálisnak elképzelt közösséget elnyomó és disztópikus formában mutatja be; a Tragédia falanszterében veszélyesnek nyilvánítják a kreativitást, és a polgárokat konformizmusra kényszerítik: Michelangelo egyforma széklábakat farag, Platón pedig pásztorkodik. Gottlieb Erika (2001, 44) szerint Az ember tragédiája „a 20. századi disztópikus fikció romantikus előfutára.” (Madách darabjának utópikus vonásait részletesen a 4. fejezet tárgyalja.)
A 19. század vége a magyar utópikus irodalom kiemelkedő korszaka. Veres (2013, 69) szerint az 1867-es kiegyezés a magyar fantasztikus irodalom felemelkedését hozta magával. A magyar irodalmi hagyomány sajátosságai közé tartozik, hogy az utópikus művek csak marginálisan jelennek meg jelentős írók – mint Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály vagy Déry Tibor – fontosabb műveinek árnyékában. A leghosszabb – több, mint 800 oldalas – magyar utópikus könyvet A jövő század regénye címmel Jókai jegyzi (1872), akinek más művei is tartalmaznak utópikus elemeket. A regény az elképzelt 20. századi monarchiát ábrázolja, amelyben a multinacionális birodalom (sőt, a katolikus egyház) központja Magyarországra kerül, és a repülőgép feltalálása (egy székely magyar feltaláló által) békét és jólétet hoz az emberiségre. Jókai regénye Jules Verne hatását mutatja, jóllehet dátum szerint majd egy évtizeddel megelőzi a Hódító Robur című művet, amelyben Verne írásai közül-regényben először tűnik fel a repülőgép. Jókai regényének részletes elemzését lásd az 5. fejezetben. 
Magyarország (főképpen pedig a fővárosának) dicsőséges jövőjét Mikszáth Kálmán (1847–1910) Kétszáz év múlva című kisregénye is előrevetíti (1873). A látomás a következőképpen jelenik meg: „A jövő Magyarországé. Látom behunyt szemekkel. Az ősz Duna büszkén viszi a magyar trikolórt hajóin a Fekete-tengerig: mindenütt úr a magyar. A budapesti világkiállításra rajzik az összes földkerekség. Éppen most rendeltek meg egyik könyvárusunknál 10 ezer magyar nyelvtant a külföldre, mivel Budapesten bajos más nyelven eligazodni. Mindenütt jólét, míveltség, szorgalom, gazdagság” (vö. Gombos 2009, 48). A mű még a benne található csipetnyi iróniával együtt is jól mintázza a korszak optimizmusát. 
1888-ban jelentette meg regényét Tóvölgyi Titusz (eredetileg Schaffner, 1838–1918) író és újságíró Az új világ címmel, a társadalom regénye a szocializmusban és a kommunizmusban alcímmel. Gombos (2009, 48) szerint ez korának fontos utópiája, mindazonáltal csak kis példányszámban forgott közkézen, és így nem érhette el a szélesebb közönséget. A hatóságok nyilvánvalóan osztották Gombos véleményét, mivel a szerzőt írásáért börtönbe csukták. A könyv, amely a narratív részeket hosszadalmas elméleti fejtegetésekkel váltogatja, a 2300-as években játszódik egy egységes Európában, ahol egy eutópikus kommunista állam jön létre, amelyből hiányzik mindenfajta vallási, gazdasági és nemzeti feszültség (vö. Veres 2013, 75–76). Az elbeszélés nagy része az egyetlen megoldatlan konfliktus: a szép és csúnya közötti harc körül forog ebben az élettelien felrajzolt jövőben. 
 

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave