Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


2.3.1. Utópia paratextusai 

Az Utópiához csatolt paratextusok, vagyis a nem a főszöveghez tartozó szövegelemek és csatlakozó tanulmányok kérdésköre újabban alaposan kutatott területté vált a magyar filológiában; Almási Zsolt (2012) egy egész tanulmányt szentelt ennek a kérdésnek, míg Maczelka Csaba (2014) a doktori értekezését írta e témában. Almási (2012, 6) szerint a paratextus „egy demarkációs zóna a szöveg világa és a szövegen kívüli világ között”. Mindemellett azt is kijelenti, hogy lehetetlen meghatározni az Utópiához csatolt szövegek pontos mennyiségét, mivel „a tizenhat elem nem mindegyike szerepel az első négy kiadásban”, amelyekben maga Morus is sajátkezűleg dolgozott (Almási 2012, 7). Maczelka (2014, 70) pedig rámutat, hogy a paratextusok száma „nyolc és tizenhat között váltakozik, a legkevesebb az eredetit követő második kiadásban, az 1519-es firenzei változatban található”, és a korai fordítások összevetése szintén nagy változatosságot mutat. 
A magyar kiadások vizsgálatakor különbséget kell tenni az illusztráció nélküli és a kisebb számban fellelhető illusztrált változatok között. Ez utóbbiak közül az 1963-as Helikon-kiadás modern képeket használ, amelyeket Hincz Gyula alkotott. A budapesti Európa Kiadó 1989-ben az eddig Magyarországon megjelent legszebb változatot adta ki Benkő Anna illusztrációival, amelyek az 1518-as Frobenius (Basel) kiadás fametszetein alapulnak. Maczelka (2019, 91) rámutat arra a tényre, hogy Utópia térképe a magyar kiadásokban csak illusztrációs célt szolgál és többnyire a Második Könyv elején helyezkedik el. Valószínűtlen, hogy a mai olvasó ugyanúgy tekintsen a térképre, mint a korabeliek tették: a sziget fizikai és földrajzi létezésének bizonyítékaként.
Ami a szövegeket illeti, Kelen fordítása csak Morus Aegidius Péterhez írott első levelét tartalmazza, de semmi egyebet. Geréb fordítása ugyan Morus Aegidiushoz írott mindkét levelét hozza, de más csatolt szövegeket nem. Kardos – Kelenhez hasonlóan – csak Morus első levelét tartalmazza, más egyebet nem. A Kardos-féle fordítás különböző kiadásai nem különböznek a paratextusok tekintetében (az illusztrációktól eltekintve). Mindazonáltal jelentős eltéréseket figyelhetünk meg a bekezdések beosztása és az alcímek tekintetében. Meg kell jegyeznünk, hogy minden magyar kiadás jegyzetekkel van ellátva, és legtöbbjük magyarázó előszót vagy utószót is tartalmaz. 
 

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave