Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


2.5. Összefoglalás 

Morus Tamás Utópiája a 16. századtól kezdve jelen volt a magyar irodalomban és kultúrában. Hatása a reformáció körüli hitvitákban a legjelentősebb, különösen a vallásszabadságra vonatkozó részei miatt, és Morus életpéldája fontos volt protestánsok és katolikusok számára egyaránt. Mindazonáltal hatása a vallási vitákon túl is jelen van a magyar irodalom és kultúra számos területén. A vallásszabadság különösen fontos volt a 16. században, de Morus vallási közösségekre gyakorolt hatása folyamatosan megfigyelhető. Jelen van egy határozott kettősség is az Utópia fogadtatásban: vagy a társadalomfilozófus jelentős munkájaként kerül bemutatásra, vagy (majdhogynem szembeállítva az előző megközelítéssel) a reneszánsz irodalom kiemelkedő alkotásaként, mint a képzelet gazdagságának példája jelenik meg. Ezek a megközelítések megfigyelhetők a fordításokban, de számos antológiában is, melyek az Utópiából vett részeket tartalmaznak. A kettősség gyakran feloldásra kerül az utópikus fikcióban megjelenő filozofikus és imaginatív elemek harmonikus egymás mellett állásában. A közép-európai liminalitásra jellemző kulturális hibriditás másik aspektusa utópiának és ellenpárjának: a disztópiának a kettőssége, amely akár ugyanabban a műben is megjelenhet. Ez a hibriditás figyelhető meg Madách és Szathmári munkáiban. Az utópikus eszmék befolyása különösen erőssé vált a 19. században, noha sosem vált a fősodor részévé. Az utópikus művek mégis jelentősen szerepet játszanak a magyar kultúrában, mivel ezek a munkák az egyéni és a társadalom viszonyára reflektálnak a specifikusan magyar, illetve közép-európai társadalmi és politikai struktúrákról való tapasztalatok fényében.

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave