Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


3.4. Totoposz részletes elemzése

A következőkben szeretnék áttekintést nyújtani a Tariménesben ábrázolt társadalmi és politikai eszmékről és a szöveg lehetséges értelmezéseiről, amit, az imént leírtak szerint, megnehezíti a könyv szerkezeti összetettsége. Ahogy már föntebb rámutattam, Totoposz, a Tariménes által meglátogatott ideális ország vezérelve az, hogy az egyik ember jóléte ne vezessen a többiek szerencsétlenségéhez. Ennek a harmonikus állapotnak az egyik feltétele az, hogy a jövedelmeket korlátozzák, nehogy lustasághoz és léha érzékiségre vezessenek (Bessenyei 1804/1999, 284). Azt is vallják, hogy „Világi Törvény tsak arra való, hogy az Emberek egy tsomóban lakhassanak, és önnön keresettükbűl ragadozás nélkül bátorságban élhessenek” (Bessenyei 1804/1999, 172). Ebben a pseudo-hobbes-i utópiában a civilizációt a természetnél fejlettebnek tekintik, amely az egyéni boldogulást szolgálja, még a civilizálatlan népek szerintük kaotikus életet élnek. Nagy (1998, 136–137) kiemeli, hogy Bessenyei a céljainak megfelelően használja fel az utópikus hagyományt: nem tesz utalást Totoposz földrajzi elszigeteltségére, és könyve nem hoz részleteket az utópikus fikció tipikus témáiról, úgy mint gazdasági élet, családok vagy nevelés. Amire összpontosít az a politikai felépítmény, a kormányzás, adminisztráció és törvényalkotás. Az is egy különbség a nyugati (főleg pedig swifti) utópikus irodalomhoz képest, hogy a képzeletbeli országok lakosai a Tariménesben nem használnak fiktív nyelveket, a szereplőknek nincsenek kommunikációs problémái (így Tariménesnek – Gullivertől eltérően – nem kell nyelvzseninek lennie, aki néhány hét, vagy akár pár nap leforgása alatt bármilyen nyelvet megtanul). Másrészről egy mesterséges nyelvet mutat be a szereplők furcsa nevei és rangjai által, amelyek Nagy szerint (1998, 137) gyakran szatirikus éllel bírnak, főleg, amikor a vallásra vonatkoznak. Még ha ez ritkán akadályozza is a kommunikációt, a nyelvi többrétegűség gyakran mint ideológiai és politikai kérdés merül fel: megtudjuk, hogy Totoposz és Jajgádia nyelvhasználata között mi a különbség, de magán Totoposzon belül is különböző nyelvhasználati eltérések vannak, amik a beszélők társadalmi rétegétől és vallási beállítottságát is függenek (Nagy 2007, 453). A nyelv mindazonáltal kisebb szerepet játszik, nyelvészeti problémák általában nem nehezítik meg a szereplők kölcsönös megértését, akárhonnan származzanak is.
 

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave