Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


4. Félresikerült utópiák az emberiség történelmében – Madách Imre: Az ember tragédiája 

 
Noha az utópikus hagyomány nem a legfontosabb áramlat a magyar irodalomban, nem elhanyagolható, hogy Madách Imre Az ember tragédiája (a továbbiakban: Tragédia) című műve, a legfontosabb magyar dráma, jelentős utópikus vonásokat tartalmaz, ha nem is lehet mindenestül utópikus műnek tekinteni. A dráma 1862-ben született és a leggyakrabban játszott magyar színpadi mű azóta, hogy 1883-ban a pesti Nemzeti Színház színpadára állították (az ezredik előadásra 1963-ban került sor, vö. Radó és Andor 2014, 41). Madách művét negyven nyelvre fordították le, így viszonylag ismert szerte a világon (a fordítások gyűjteményéhez a https://mek.oszk.hu/01900/01925/html/menu_hu/transhu/index.html címen lehet hozzáférni, míg a fordítások legértőbb elemzését Radó és Andor [2014] adta ki, ld. még Andor 2018). A legtöbb fordítás színházi bemutatás céljából jött létre a világ számos pontján, gyakran nagy sikerrel. Hogy egy fontos példát említsünk, az 1892-es prágai előadás tüntetésbe torkollott és ezért a Habsburg elöljáróság betiltotta (Gottlieb 2001, 47). Angliában a Bloomsbury társaság mutatott nagy érdeklődést Madách iránt: a színdarabot angolul először Virginia és Leonard Woolf publikálta a Hogarth Kiadónál 1933-ban. Angolul hét másik fordítás is létezik, míg németre tíz alkalommal fordították le (első ízben két héttel az eredeti megjelenése után.) A színmű számos filmet, operát és zeneművet is ihletett, melyek közül kiemelkedi a Jankovics Marcell által 2011-ben készített azonos című animációs film.
 

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave