Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


4.4. Demokrácia a Tragédiában

A következőkben az egyes színek részletes elemzése helyett szeretnék a drámában megjelenő politikai gondolatokra koncentrálni, különösen pedig arra, hogyan kerülnek bemutatásra az emberiség történelmében előforduló politikai struktúrák. Ennek a vizsgálatához a legfontosabb színek az athéni (5.), a párizsi (9.) és a falanszter (12.), Ezért a következő elemzés ezekre összpontosít. Az egyiptomi színben (4.) Lucifer azt állítja, hogy „minden ember uralomra vágy. / Ez érzet az, s nem a testvériség, / Mi a szabadság zászlajához űzi / A nagy tömeget.” Elismeri, hogy a fáraó despotikus uralma sem a nép számára nem hoz boldogságot, sem pedig önmagának (az elért dicsőség ellenére sem). Egy új politikai rendszer szükséges, amely egyesíti a népeket, és egységgé kovácsolja őket egy szabad államban. Lucifer fenti szavaiból azonban már kiderült, hogy a testvériség összetartó ereje nélkül a közösség mérgezetté válik. Ez a gondolat összhangban van a felvilágosodás konzervatív kritikájával, amit legutóbb Ferenc pápa, a katolikus egyház feje fejtett ki az Álmodjunk együtt út egy jobb jövő felé című könyvében, amit a Covid-világjárvány hatására írt. Ferenc pápa szerint a felvilágosodás három fő törekvéséből – szabadság, egyenlőség, és testvériség – az emberiség nagy erőkkel igyekezett megvalósítani az első kettőt, és most pedig itt az idő, hogy a testvériség felé forduljunk (2020, 7). Madách Tragédiája folyamatosan ezt a tézist hangsúlyozza: a személyes kapcsolatok és a szolidaritás összetartó erejének hiánya rombolja a legtöbb társadalmat. 
A Tragédia egyik legfontosabb fókusza az, hogy az autonóm személyiség számára megfelelő társadalmi és politikai keretet mutasson fel. Ez összhangban áll azzal, amit Furet és Costopoulos (1998, 65) a felvilágosodás társadalmi gondolkodásának lényegeként azonosít. „Az a kérdés, amit Hobbes-tól Rousseau-n át Hegelig és Tocqueville-ig az összes nagy nyugati gondolkodó már igen korán feltett, a következő: Milyen társadalmat alkossunk, ha autonóm individuumként gondolunk önmagunkra? Milyen társadalmi köteléket tudunk létrehozni szabad és egyenlő emberek között, hiszen a szabadság és az egyenlőség az autonómiánk előfeltétele?” Pontosan ez az a kérdés, amit Madách drámája is boncolgat, és ahogy már kimutattuk, ez a vizsgálódás nem vezet egyetlen válaszhoz, a mű azt hangsúlyozza, hogy a kérdésnek nyitottnak kell maradnia. 
 

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave