Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


5.2. A jövő század regénye

Jókai A jövő század regénye című (mintegy nyolcszáz oldalas) nagyszabású és összetett utópikus regényét 1872-ben részletekben kezdte publikálni. „A jövő század regénye nem tartozik Jókai kanonikus művei közé, de 1945-ig széles körben ismert és olvasott volt, és tagadhatatlanul alapvető befolyással bírt a magyar utópikus irodalomra” (Hajdu 2021, 56–57). A regény, amely Jókai művei közül a leghosszabb (vö. Wirágh 2018, 131), az Osztrák-Magyar Monarchiát írja le az elképzelt 20. században, körülbelül 100 évvel később, mint ahogy a könyv íródott, noha a legtöbb technikai részlet a tizenkilencedik századhoz tartozik, lényegében egyetlen fontos kivétellel: a repülőgép feltalálásával. Ez a különleges technikai újítás messzemenően megváltoztatja az emberiség életét és örökös békéhez vezet a földön. Jókai szinte naivitásig menő optimista hite meglehetősen tipikus az utópikus irodalomban a tizenkilencedik század közepén (Edward Bellamy vagy William Morris kritikusabb hangja csak később tűnik fel; összehasonlító elemzését lásd Hites 2021), és a technológia különleges szerepe Jókait Jules Verne (1828–1905) francia íróhoz kapcsolja. Jókai számára azonban a műszaki fejlődés eredménye annak társadalmi következményei miatt érdekes, sosem önmagukért dicséri őket – ezenkívül Verne az elektromos repülőgépet a Hódító Robur (1886) című művében szerepelteti, Jókai könyvének publikálása után több, mint egy évtizeddel (ld. Czigány 1984, 224). E találmány társadalmi és politikai következményei utópikusak: a háború értelmetlenné válik (mivel nem lehet védekezni a repülőgép ellen), az örök béke ideje köszönt be gazdagsággal és az általános boldogság állapotával, miután minden határt eltöröltek és lerövidültek a távolságok, végtelen lehetőség nyílik a javak és az információk cseréjére. 
Jókai tudatosan a korai modern utópikus hagyományhoz köti művét az előszóban, mely Morus Tamás Utópiájának első könyvéhez hasonlóan felsorolja a kortárs problémákat, amelyekre az utópikus rendszerből származik majd a megoldás. Másrészről Szörényi (2015) véleménye szerint a narrátor szövege impliciten elhatárolja a könyvet az utópia és uchrónia műfajaitól. Szörényi szerint a „mitikus gondolkodás szintjén pontos megfelelője a fordított irányú műfajnak, vagyis az aitiologikus (azaz oknyomozó, okokat feltáró) őstörténeti elbeszélésnek”, mivel a jövőben bekövetkező végzetes eseményeket ír le azért, hogy az írás jelenére reflektálhasson. Mindazonáltal, ha az utópikus irodalom kritikai és szatirikus vonásaira összpontosítunk, továbbra is a magyar utópikus hagyomány sarokkövének tekinthetjük ezt a monumentális regényt. Míg a könyv egésze méltán nevezhető apokaliptikusnak, a narratívában megjelenő nyíltan utópikus rendszerek szintén figyelemre méltók.
 

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave