Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

5.2.1.2 A tudományba vetett hit

Az észszerűség elvének hangsúlyozása ellenére a tudományba vetett hit szintén központi jelentőséggel bír Jókai regényében – ez a hit Nyugat-Európában a tizenkilencedik század végére már leszálló ágba került. Friedrich Nietzsche A vidám tudomány című könyvében (1887) kijelenti, hogy „még mindig metafizikai hit az, amelyen a tudományba vetett hitünk nyugszik, – hogy mi, mai megismerők is, mi istentelenek és antimetafizikusok, a magunk lángját mi is még arról a tűzről vesszük, amelyet egy évezredes hit gyújtott, ama keresztény hit, amely Platón hite is volt, hogy Isten az igazság, hogy az igazság isteni...” Jókai utópizmusa ugyanazon az előfeltételezésen alapszik: az emberiség fejlődése érdekében működő erők tudományos alapokon nyugszanak, szembe kell szállni az ellenük dolgozó erőkkel, és ennek a szembeszállásnak egyszersmind tudományos-technikai és vallási-ideológiai természetűnek is kell lennie.

A tudományba és a technikai fejlődés pozitív hatásaiba vetett hit átszövi az elbeszélést, így a tartós béke is egy új találmány által érkezik el – aminek a létrehozására az emberiség ősidők óta törekszik: ez pedig a repülőgép. A való világban a tizennyolcadik századtól kezdve több-kevesebb rendszerességgel repültek hőlégballonnal, és a tizenkilencedik században számos kísérlet történt levegőnél nehezebb repülőgépekkel, de az első valóban használható repülőgép csak Jókai könyve után évtizedekkel jelent meg (a Wright-fivérek 1903-ban néhány kilométert repültek, míg Louis Bleriot 1909-ben repülte át a La Manche csatornát). Jókai regényének legtöbb szereplője a repülést istenkísértésnek tekinti (Jókai 1872/1981, I, 297), de a levegőbe emelkedés nagyszerű élménye végül az emberi és isteni kreatív erők együttműködéseként jelenik meg: „tízezer lábnyi magasban a föld felett, nem tartva senki által, egyedül Istentől és a tudománytól” (Jókai 1872/1981, I, 299). Wirágh (2018, 133) szavaival élve „a repülőgép spirituális méltóságra emelkedik a hit szimbólumaként.”

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Irodalom

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero