Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


5.2.3. A regény cselekményének áttekintése

A jövő század regényének cselekménye szinte kakofón módon összetett, de egy rövid tartalmi összefoglaló mégiscsak idekívánkozik. A regény 1952-ben kezdődik Budapesten, az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosában, egy békés, ám pénzügyi problémákkal terhelt országban, ahol Tatrangi Dávid valóra váltja apja álmát és egy repülőgépet épít. A hajdani Oroszország területén új ország tűnik fel, Nihil disztópikus állama, amit egy ördögi asszony vezet. Nihil hadai megtámadják az Osztrák-Magyar Monarchiát, körbeveszik Krakkót, mialatt az orosz csapatok behatolnak Bécsbe. Mindazonáltal a Monarchia a háborút nem veszíti el Tatrangi Dávid cselének köszönhetően, aki titokban légierőt hozott létre, és legyőzi a keleti hatalmat. A katonai győzelem ellenére Tatrangi arra kényszerül, hogy katonáival együtt a Duna alsó vidékére költözzön. 
Itt hoznak létre egy „Otthon” nevű utópikus közösséget. Ennek az államnak a léte és a repülőgép széleskörű alkalmazása a kereskedelemben és a kommunikációban radikálisan megváltoztatja a világpolitikát. Másrészről Nihil kormányzója (aki Alexandra cárnő néven koronáztatta meg magát) továbbra is fenyegeti Tatrangi új államát. Eközben Tatrangi Belső-Ázsiában megtalálja a magyarok őseit, akik egy Kincső nevű ősi utópikus társadalomban élnek, és az ő segítségükkel meg tudja törni Nihil haderejét. Hatalmas légi ütközetet vívnak húszezer repülőgép részvételével, míg a szárazföldi erők megadják magukat, miután a megréből elterelt Duna vízbefulladással fenyegeti őket. Ezután a végső háború után az örök béke időszaka köszönt a világra, a nemzetek és világi hatalmak közötti viszony rendeződésével, valamint még előre nem látható tudományos és technikai fejlődéssel.
 

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave