Az oihák életcélja az élvezet, mindenfajta érzéki örömre nagyon fogékonyak, de az elbeszélés középpontjában a szexuális élvezet áll. A szerelem és a szexualitás nem függ össze a szaporodással. Társadalmuk erkölcsi szabályai a szexualitás élvezetére összpontosítanak olyan módokon is, amelyek az ő világukon kívül erkölcstelennek minősülnek a történet írásának idején (részben mivel homoszexualitásról van szó). Az elbeszélő kijelentése szerint „önmagáért való művészet és öröm, [...] a lelki szenzációvá finomult és fokozott érzéki öröm az, ami egyedül érdekli az oihá-kat. [...] A legtisztább és legnemesebb örömök kultuszát jelenti, olyant, mint nálunk a zene és a költészet” (Karinthy 1921/1976, 129). Még gondolatban sem akarnak mással foglalkozni, csakis az élvezetekkel. Egy meglehetősen zavarba ejtő kijelentésben Gulliver azt állítja, hogy fenn tudná tartani a királynő érdeklődését, ha nem csak a fülébe suttogna, hanem „hajlékony és lágy csípőjének egy bizonyos pontjá[ba]” is (Karinthy 1921/1976, 130). A szerelem és a szexualitás mindenkor és mindenhol jelen van Capilláriában, minthogy az oihák között mindenki szerelmes mindenkibe. Egész életük az élvezetek és a vágyak köré csoportosul, és szótárukban az érzékiség egyenértékű a bölcsességgel (Karinthy 1921/1976, 138). „Érzékeny lényeknek” hívják magukat és Opula királynő rokonságot vél felfedezni Gulliver földi világának bemutatásakor a „nőkben”. Meglehetősen egyszerűsítő módon Gulliver egyenlőségjelet tesz az érzékiség és a nőiesség közé, de az oihák e jellemzése leképezi a férfias és nőies gondolkodás közötti különbségeket is. Azáltal, hogy kritizálja az ész szerepét Gulliver világában, Capillária kritikát nyújt a felvilágosodás túlzásaival kapcsolatban is, amely az intellektust helyezi minden egyéb emberi tulajdonság fölé. Az oihák matriarchális társadalma az érzéki gyönyörök köré összpontosul; gazdasági életük teljességgel a bullokokon múlik, míg társadalmukon belül a fő összetartó erő az érzéki szerelem, amelyet minden tag táplál egymás iránt. Az oiha társadalom a férfiak uralta emberi társadalmak szöges ellentétének tűnik – a vetélkedés ismeretlen Capilláriában, bár a királynő hierarchikus helyzete vitán felül áll, a hatalmi viszonyok az oiha társadalomban nem játszanak szerepet, mivel Gulliver társadalmának individualizmusa is hiányzik belőle: „Aki az Én számára keres valamit, az nem az igazságot keresi, csak a maga igazát”, mondja Opula királynő (Karinthy 1921/1976, 168). Az oihák célja az öröm, a szépség, az extázis és a szerelem, ami Gulliver és Opula párbeszédének leírásában sokkal nemesebbnek tűnik, mint Gulliver maszkulin társadalmának céljai, vagyis a gazdagság, a hatalom és a tudás. Az önközpontúság a társadalom kohéziójának és olajozott működésének útjában áll.