Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

6.4.5. A bullokok között

Az oihák társadalmában sem a zsákmányszerzés, sem a vetélkedés nincs jelen, és a felebarát iránti szeretet nem csak egy üres szlogen, hanem erotikus összetartó erő. Ez a harmónia mindazonáltal csak a bullokok élete árán tartható fenn, akik alacsonyabbrendű fajnak minősülnek, és kegyetlen bánásmódban részesülnek. Amikor Gullivert közéjük kényszerítik, az ő társadalmukat is megismeri, és megkedveli őket. Nyilvánvalóbbá válik, amit már az emberi arcuk felfedezésekor sejteni lehetett, hogy a bullokok érző és gondolkodó teremtmények, és azon kívül, hogy fogalmuk sincs az oihák kizsákmányoló szándékairól, nem tesznek semmi olyat, amivel végzetüket érdemelnék. Keményen dolgoznak, néhányuk művészi hajlamokkal van megáldva, és kivétel nélkül mindnyájan halálosan szerelmesek az oihákba. A bullokok az elbeszélésben megjelenő szatíra egy elemének tekinthetők, akik a kortárs európai társadalmakban élő férfiakat jelenítik meg. Még politikai törekvéseik is vannak, amelyek abban csúcsosodnak ki, hogy megpróbálják eltörölni az egyes szám első személyű ragozást, ilyeténképp egyesítenék az egész fajt. A megjelenésük visszataszító, és életüket értelmetlen dolgokra áldozzák fel, amelyet elsősorban azoknak a tornyoknak az építése példáz, amely sosem fogják elérni a felszínt (és semmilyen hasznuk nincs a bullokok számára), olyan tornyokat, amelyekben mind az oihák laknak majd. Ezek az épületek a bábeli toronyra emlékeztetnek, de még kevésbé nagyszerűek, és egy hatalmas Isten sem teszi végül rendbe a dolgokat.

A könyv utolsó lapjai a kortárs magyar politikai élet tűéles parodisztikus szatíráját nyújtják. A szatíra kétélű: Karinthy azt a véleményét is kifejezi, hogy a patriarchális társadalom tévúton jár, amikor a férfiakat éppúgy rabszolgává teszi, mint a nőket, mivel őket teszi felelőssé a család jólétéért (és ez a szempont erős önéletrajzi gyökerekkel bír egy olyan írótól, aki folyamatosan küzdött az anyagi fennmaradásért). A Capillária értelmezésénél szem előtt kell tartanunk, hogy az utópikus elbeszélés rétegzettsége nem tesz lehetővé egy szimpla Gulliver-Karinthy azonosítást, vagy pedig az összetett ironikus szerkezeten belül azt az érvelést, ami szerint bármely szereplő bármely állítása ’üzenetként’ lenne azonosítható. Gyümölcsözőbb, ha úgy tekintünk a különféle explicit és implicit állításokra, mint tézisek és antitézisek sorára, ahol az olvasó feladata, hogy létrehozza a szintézist. Amit világosan lehet állítani a Capilláriával kapcsolatban, az az, hogy megkérdőjelezi a hagyományos patriarchális társadalmi szerepek érvényességét, de ezzel egy időben a matriarchális rendszert sem mutatja megfelelőbbnek, ebben a keretben csakis a két nem harmonikus és élvezetes egymás mellett élése kínálhat kielégítő életmintát.

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Irodalom

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero