Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


 6.5. Konklúzió

Robotos (1982, 62) felhívja a figyelmünket arra a tényre, hogy Freud elmélete a tudatalattiról nagy befolyást gyakorolt Karinthy gondolkodására. Ezt figyelembe kell venni mind a Faremido, mind pedig a Capillária esetében: az előbbiben Gulliver álmában érkezik a szolaszik birodalmába, Capillária pedig egy víz alatti világ, így mindkét narratív helyzet azt sugallja, hogy tudatalatti jelenségekről van szó. Noha mindkét mű a jelen társadalmi és politikai valósághoz kötődik, egyiket sem lehet pusztán spekulatív társadalmi fikcióként értelmezni. Mindkettő esetében a tudatalatti félelmek és vágyak játszanak nagyobb szerepet. Gulliver (és Karinthy) félelme az, hogy az emberiség mintegy a Földet leromboló fertőzéssé válhat, és hogy a mechanikus intellektus magasabb értékű az emberiségnél; hasonlóképpen egyik oldalról az idealizált nők utáni vágyakozás, a másik oldalról pedig az oihák rémálomszerű viselkedése a szerencsétlen pénisz-szerű teremtményekké silányult férfiakkal szemben egyaránt tudatalatti tartalmakat jelenítenek meg.
Míg Robotos (1982, 111) véleménye szerint a nők általában a pozitív szerepű férfiak antitéziseként szerepelnek Karinthy műveiben, és ez így is van az oihák bullokokkal szembeni kegyetlenségével kapcsolatban, mindazonáltal el kell ismerni azt a tényt is, hogy egy szerető közösség harmóniáját és apolitikus beállítottságát mutatja be valódi pozitív utópiaként, legalábbis a tudatalatti vágyódás részeként, és a komplex tézis-antitézis játék egy elemeként. A Capillária összetett és ellentmondásos mű; minden érve nincs kidolgozva részletesen és gyakran elhalnak egy viccben — sokszor nem világos, mit is kellene komolyan venni és mi íródott elsősorban tréfás szándékkal. Az egész könyvet áthatja a női és férfi nemet egyaránt sújtó kritika ironikus játéka (vö. Gombos 2009, 67). A disztópia korszaka a magyar irodalomban Karinthy rövid lélegzetű, ironikus írásaival kezdődött, és kevésbé humoros darabokkal folytatódott Babits Mihály és Szathmári Sándor műveiben.
 

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave