Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


7.1. A szerző

Babits Mihály 1883-ban született Szekszárdon. Apja bíró volt, és röviddel fia születése után Budapestre helyezték. Babits Mihály itt kezdett iskolába járni, de nyolcéves korában – apja ismételt elhelyezése miatt – a család Pécsre költözött. Csupán ötödikes volt, amikor apja halála miatt anyja visszaköltözött Szekszárdra a szüleihez, de ő Pécsett maradt iskolái befejezéséig.
1901-ben beiratkozott a pudapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre; magyar irodalmat, valamint francia és latin nyelvet hallgatott. Tanulmányai alatt barátságot kötött nemzedékének néhány legnagyobb költőjével és maga is elkezdett verseket írni. A diploma megszerzése után országszerte különböző iskolákban tanított. Első verseskötetét huszonhat éves korában, 1909-ben publikálta, amelyet hét további verseskötet követett. Öt regényt is írt, valamint egyebek között egy európai irodalomtörténetet. Napjainkig a modern magyar költészet egyik vezető alakjának tartják, de kiadóként és fordítóként is jelentős a munkássága. Katolikus hite mindvégig jelentős szerepet játszott életében és világlátásában.
1929-ben a Nyugat főszerkesztője lett, és ezzel valószínűleg a magyar irodalom és kulturális élet legbefolyásosabb személyiségévé vált, nagy szerepet játszott a modern magyar irodalom létrejöttében. Gégerákot állapítottak meg nála és 1938-ban meg is operálták, amikor is időlegesen elvesztette beszédképességét. Babits Mihály 1941-ben halt meg Budapesten.
 

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave