Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


7.3.3. A generációk közötti különbségek

 Az ábrázolt fiktív társadalom nemcsak az anyagi jólét mentén rendeződik, hanem éles különbség van a generációk között is: a középkorúak és idősebbek, akik még az örök harc kora előtti időkben született, mint például Kamuthyné, „még nem vették tudomásul a háború véglegességét és változhatatlanságát” (Babits 1933/1982, 466, kiemelés az eredetiben). Az ő gondolkodásmódjuk gyökeresen különbözik a következő nemzedékétől, akik számára adott az örök harc állapota. „Így nőttek föl, a halál légkörében... Nekik már ez mind természetes. Csak terhükre van, ha aggódnak értük” (Babits 1933/1982, 479). Mindez hasonlít Winston Smith helyzetéhez Orwell 1984-ében: ő is azok közé tartozik, akik nehezen fogadják el a pártpropagandát, mivel személyes tapasztalatuk van egy másfajta életmódról. Orwell könyvében ez annak a folyománya, hogy a szocializáció és a nevelés iránya meg lett fordítva: az indoktrinált gyerekek azok, akik kontrollálják szüleiket a magasabb rendűnek tételezett értékrendből kiindulva, ami a pártpropagandától való teljes függésben gyökerezik. Az Elza pilótában ez kevésbé szembeötlő, mindazonáltal világosan megfigyelhető, hogy az ifjabb generáció tagjai lenézik az idősebbeket. Lengyel Imre (2008, 182) hangsúlyozza, hogy ez a szembenállás nagy jelentőséggel bír az elbeszélésben, de az is, hogy az olvasó (aki szintén olyan társadalom szülötte, amelyben a háború nem örök) könnyebben azonosul Kamuthynével.
Schulberg professzor érvelése szerint ő és Kamuthyné fajtájuknak utolsó mohikánjai. Könyvek között nevelkedtek, és erős bennük a nosztalgia. „A régi, békés kultúra nosztalgiája, aminek maguk az utolsó őrei, asszonyom. A harc önöket is magába szívja. Én szívesen tartóztatnám ezt a folyamatot. Sajnos, reménytelen” (Babits 1933/1982, 505). Kamuthyné is megpróbál kifejleszteni magában egy „hivatalos tudatot” (Babits 1933/1982, 647; kiemelés az eredetiben), egy olyan gondolkodásmódot, amely a kollektív gondolkodásmódhoz igazodik, de kiderül róla, hogy ez nem tartható fenn sokáig – nem tudja meggyőzni magát arról, hogy nem érdekli a saját lánya sorsa.
 

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave