Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


7.4.1. Promiszkuitás

A szexualitás sok 20. századi disztópiában játszik jelentős szerepet, például Zamjatyin Mi című művében, Huxley Szép új világában, és bizonyos mértékig Orwell 1984-ében is. A szexualitás mint fő örömforrás központi fontosságú Karinthy Capillariájában, míg Szathmári Kazohinia (1941/2012, 129) című művében csak egyetlen jelenetben bukkanunk szexualitásra, amikor egy helybéli nő meglepi Gullivert azzal, hogy a szerelem fizikai összetevőit „szexuális munkának” nevezi (részletesen lásd 8. fejezet). Az Elza pilótában a párkapcsolatokat és a szexualitást is befolyásolja a folyamatos hadviselés, ami az összes tevékenység hátterét adja.
Kamuthyné generációja, amely az örök háború kitörése előtt született, alapjában véve az 1930-as évek Magyarországa felső-középosztályának polgári életmódját folytatja. A Kamuthy házaspár funkcionális viszonyt tart fenn, amely kihűlt az évek folyamán, és a regény történetének idején főleg a társadalmi konvenciók és a lányuk tartják össze a házaspárt. Nem tudunk meg semmit szexuális életükről, de Kamuthy úr szemmel láthatólag nem megfelelő érzelmi partner a felesége számára. Az őket követő generáció, akiknek az életét a háború határozza meg, teljesen más életformát követ.
Mivel állandóan a közeli halál tudatában élnek, és nem tervezhetnek hosszútávú ismeretséget, kapcsolataik általában rövidtávúak, gyakran váltogatják a partnereiket – meglehetősen nagy hasonlóságot mutatva Huxley Szép új világának erkölcseivel, mely könyv egy időben keletkezett Babits regényével (angolul 1932-ben publikálták, magyarul pedig 1934-ben), noha Babits regényében nem a hipnopédia által kialakított szabályok kormányozzák az emberek viselkedését, hanem az a tény, hogy folyamatosan abban a helyzetben vannak, hogy a partnereik elesnek a háborúban. Ilyen körülmények között, amikor hosszútávú kapcsolatok nem lehetségesek, nincs értelme erős kötődést kiépíteni. A szabadosságon túl, a férfiak távolléte miatt a női homoszexualitás is bevett gyakorlat a fiatal nők között. Elza barátnője szerint „Igazán nem praktikus: egy fiúba szeretni manapság” (Babits 1933/1982, 481). Mester Béla (2019) megállapítása szerint a tetteik nem szexuális identitásuk szabadságát tükrözik, hanem inkább az összezárt egynemű közösség bizonyos kényszeres elemeit tartalmazzák. A legtöbb mellékszereplő a könyvben nagyon intenzív, szabados szexuális életet folytat, a párbeszédeik is gyakran tartalmaznak érzéki utalásokat, és a viselkedésük nemegyszer túlfűtött. Beállítottságuk híven tükrözi a kilátásaikat: ők is, valamint lehetséges partnereik is valószínűleg fiatalon halnak meg, így hát nincs értelme a kapcsolatuk jövőjét tervezni. A halál állandó közelsége felfokozza vágyaikat és carpe diem életszemléletet hoz létre, amely érzéki és szabados légkört teremt.
Elza, a főszereplő sok tekintetben eltér társaitól, beleértve a kapcsolatait is. Noha egyáltalán nincs elszigetelve, nem vesz részt barátnői homoszexuális játékaiban, sem pedig a gyakori párcserékben. Meg is róják barátai, mert nem váltogatja a partnereit elég gyakran (Babits 1933/1982, 545), éppúgy, mint Leninát Huxley Szép új világában. A generációjában meglehetősen rendkívüli módon hosszútávú kapcsolatot tart fenn Dezsővel, akivel közös az érdeklődési körük és az aggodalmaik, míg a szexualitás nem játszik elsődleges szerepet a viszonyukban. Dezső és Elza beszélgetéseiben újra és újra olyan témákat vitatnak meg, amelyek a hivatalos vonaltól eltávolodnak: kultúra és szerelem, szépség és szabadság, és hogy miért nem illenek bele a háborús ideológiába. Egy fejezetcím Az utolsó embereknek nevezi őket, ami újabb érdekes kapcsolódási pontot jelent George Orwell 1984-ével, hiszen annak munka-címe Az utolsó ember Európában volt (lásd Orwell és Angus 1968, 448). Dezső a következő szavakat intézi Elzához: „Most úgy érzem, Elza, hogy mi vagyunk az utolsó emberek a földön. Utolsók, akik még tudjuk vagy sejtjük, mi volt az valaha: embernek lenni!” Erre Elza azt feleli, hogy „hajótöröttek vagyunk... Maradékok...” (Babits 1933/1982, 568). Ez egybehangzik O’Brien Winstonnak a 101-es szobában tett kijelentésével: „Ha ember vagy, Winston, akkor te vagy az utolsó ember. A te fajtád kihalt; mi vagyunk az örökösök. Egyedül vagy, érted, kívül vagy a történelmen, nem létezel” (Orwell 1949/2007, 297, kiemelés az eredetiben). A 20. századi disztópikus regények – beleértve az Elza pilótát is – állandó alkotóeleme az, hogy mivel a normalitás érzése kivész egy disztópikus világból, az olvasóhoz hasonló gondolkodásmódú szereplők a körülményeiktől elidegenedve élnek. Nem kell feltételeznünk közvetlen kapcsolatot ezek között a könyvek között, mivel a strukturális párhuzamok elég indokot szolgáltatnak a hasonlóságaikra.
 

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave