Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


7.4.2. Férfiak és nők

A háború befolyásol minden kapcsolatot: az emberek tulajdonságait, és azt, hogy milyen módon viselkednek különböző helyzetekben. Ebben a fiktív társadalomban a férfiaktól azt várják el, hogy harcoljanak, egyéb tudással nem kell, sőt nem is hasznos bírniuk, így hát neveletlenné és butává válnak. Másrészről a fiatal nőknek addig, amíg nem kényszerítik őket harcra (amely épp az elbeszélés folyamán változik meg), van idejük és erejük a tanulásra, és valójában lenézik a fiúkat a műveletlenségük miatt. Dezső, Elza szerelme, kivételesnek tűnik, mivel „férfi létére szinte műveltnek mondható” (Babits 1933/1982, 482). 
A heteroszexuális kapcsolatokat sok 20. századi disztópiában csak mintegy a szaporodás eszközének tekintik. Az 1984-ben is ez a hivatalos álláspont és a párt célja alapvetően az orgazmus eltörlése, a szexuális élvezetet nem csak fölöslegesnek, hanem veszélyesnek is ítélik. Thomas Horan (2018, 1) érvelése szerint „a 20. század legfontosabb disztópiáinak szerzői a szexuális vágyat úgy mutatják be, mint ami az én megnyilvánulása, amit nem lehet teljesen kisajátítani, és ezért egy lehetséges erőforrás a morális megújulásra a totalitárius állam keretein belül.” Az Elza pilóta másfajta hozzáállást ír le: még ha fennáll is egy „szülési kötelezettség” (Babits 1933/1982, 482), a szexuális élvezet a fiatalabb generáció életének természetes részét képezi, amelyet többnyire homoszexuális kapcsolatokban keresnek, mivel a másik nem általában nem elérhető (a fiúk a fronton vannak, a lányok pedig a hátországban). A szexualitás szerepe az Elza pilótában a fiatalabb generációk számára az, hogy a halál közvetlen fenyegetéséből következő feszültséget oldja. A fiatal lányok szexuálisan túlfűtött párbeszédei is megvilágítják a generációk közötti különbségeket, szembeállítva Kamuthyné valamelyest prűd beállítottságát a halál árnyékában élő fiatal lányok ledérségével. Az Elza pilóta a végtelen háború korában élő társadalmat írja le, a halál folytonos közelségét, ahol az egyéniség egyedi személyes értékei – a hosszú távú kapcsolat lehetőségével együtt – értelmetlenné válnak. Ahogy általában a 20. századi disztópikus irodalomban, a vezető réteg elvárja az egyéniség és a társadalom összeolvadását, az Elza pilótában olyan személyek életén keresztül ábrázolódik ez a folyamat, akik egzisztenciálisan szenvednek ettől, így a történet annak kifejezésévé válik, hogy az emberi élet nem képzelhető el személyes szabadság nélkül.
 

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave