Czigányik Zsolt

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban


8. Szathmári Sándor disztópiái: a humanitás pozitivista leegyszerűsítése

Szathmári Sándor Kazohinia című könyve a magyar disztópikus hagyomány egyik legfontosabb műve. A regény 1935-ben (vagy akörül) íródott, és először 1941-ben jelent meg. Jelen fejezet a szerző életművén belül főleg a Kazohiniát elemzi, kimutatva szövegszerű és strukturális párhuzamait a kortárs politikai ideológiákkal, elsősorban a nacionalizmussal, fasizmussal és anarchizmussal (a fejezet korábbi változata megjelent Czigányik 2017). Szathmári Sándor, a Kazohinia szerzője nem hivatásos író, hanem gépészmérnök volt, hasonlóan Jevgenyij Zamjatyinhoz, a Mi című könyv szerzőjéhez (Мы, 1924), melyet az első valódi 20. századi disztópikus regénynek tartanak. Szatmári írt egy trilógiát is (melynek utolsó része posztumusz jelent meg Hiába címmel), valamint Gépvilág címmel 1972-ben egy egyenetlen színvonalú novellagyűjteményt – ezek elemzését is tartalmazza ez a tfejezet.

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 184 9

Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban Szerző: Czigányik Zsolt Utópia és disztópia kapcsán elsősorban angolszász szerzőkre szoktunk gondolni, pedig a műfaj, illetve jelenség a magyar kultúrában is régóta jelen van. Ez a kismonográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a kötet újszerű szempontból mutatja be. Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója. A kötet először angol nyelven 2023-ban Utopia between East and West in Hungarian Literature címen jelent meg a Palgrave Macmillan kiadónál. https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-09226-8 Fordító: Ébényi Anna

Hivatkozás: https://mersz.hu/cziganyik-utopia-kelet-es-nyugat-kozott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave