Stressztényezők és túlterheltség

Feltérképeztük a hallgatókat érő potenciális stresszforrásokat. („Milyen stresszforrások vannak az Ön életében?”. Válaszlehetőségek: „a tanulás mennyisége”, „a tanulásra való koncentráció”, „egyetemi kollégák”, „vizsgák”, „időnyomás”, „boncolással kapcsolatos gyakorlatok”, „szülőkkel/párkapcsolattal/barátokkal kapcsolatos stressz”, „saját vagy hozzátartozó betegsége”, „anyagiakkal, jövővel kapcsolatos stresszforrások”.)

A hallgatók három legfontosabb stresszforrása a tanulás mennyisége, a vizsgák megterhelő jellege, valamint az időnyomás. Ezt követi a tanulásra való koncentrálás nehézsége, a jövő miatti aggodalom és az anyagiak keltette szorongás. Utánuk jelenik meg a magánélet (párkapcsolat, hozzátartozók, betegség) miatti aggódás (4. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1354onmo_216/#m1354onmo_216 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1354onmo_216/#m1354onmo_216)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1354onmo_216/#m1354onmo_216)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

4. ábra. Az egyetemi évek alatt a hallgatókat érő stresszforrások előfordulásának mértéke 6 fokozatú Likert-skálán (0–5)

 

A stresszforrások tekintetében a fiúk és a lányok között jellegzetes különbségek rajzolódnak ki: a lányok szignifikánsan nagyobb arányban érzik „stresszesebbnek” a tanulás mennyiségét, nehezebbnek érzik a tanulásra való koncentrációt, a vizsgákat, az idő beoszthatóságát, a boncolással kapcsolatos gyakorlatokat, valamint szignifikáns mértékben jobban aggódnak a jövő miatt is.

A túlterheltség tekintetében úgy találtuk, hogy a hallgatók közel 62 százaléka érzi magát kismértékben vagy közepesen túlterheltnek, míg 24,8 százalékuk érzi azt, hogy nagyon túlterhelt. A túlterheltség kérdése is jellegzetes nemi eltérést mutatott: míg a fiúk 19,7 százaléka érzi magát nagyon túlterheltnek, addig a lányok 27,2 százalékban vetik fel ugyanezt.

A hallgatói stressz- és megküzdési tényezők elemzésekor fon tos figyelembe vennünk, hogy a nők nagyobb stresszérzékenységét, fokozottabb stesszreakcióit, eltérő stresszpercepcióját számos vizsgálat megerősíti. (Farooqi 2012; Dyrbye 2010a; Backoviæ 2012) Ezek a kutatások azt mutatják, hogy a nők fokozottabb fiziológiai és pszichológiai válaszokat adnak a stresszre, úgy az objektív, mint a szubjektív mutatókat tekintve. A hallgatói stresszvizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a különbség nem a férfiak és nők által megélt stresszhelyzetek mennyiségében van, hanem abban, hogy a nők inkább anticipált szorongással reagálnak ezekre a helyzetekre, míg a férfiak inkább a konkrét helyzetben mutatnak nagyobb fokú stresszreakciót. Hojat (2003) vizsgálata szerint a nők hajlamosabbak ugyanazt az eseményt negatívabban értékelni, mint a férfiak. Az orvostanhallgató nők nagyobb stresszérzékenységének egy másik megközelítése szerint a nagyobb arányú stresszérzékenység a medikák nagyobb fokú bizonytalanságával, önbizalomhiányával függhet össze. (Blanch 2008) A nőkre jellemző nagyobb mértékű empátiás bevonódás, illetve empátiás szenvedés megélése szintén magyarázó faktora lehet a medikák nagyobb fokú stresszérzékenységnek. (Brooks 1998)

Tartalomjegyzék

• Orvosnők Magyarországon
• Impresszum
• chevron_right1. BEVEZETÉS
  • 1.1. Történelmi áttekintés: orvosnők a gyógyítás színpadán, avagy nőies hivatás-e az orvoslás?
  • chevron_right1.2. A kutatás módszertana
    • A kvantitatív vizsgálat során alkalmazott mérőeszközök
    • Statisztikai módszerek
    • A kérdőíves vizsgálatok résztvevői
    • Az orvostanhallgatói kvantitatív vizsgálat
    • A kvalitatív adatfelvétel
• chevron_right2. ORVOSTANHALLGATÓK A 21. SZÁZADBAN
  • 2.1. Hogyan alakul át az orvosi hivatás?
  • 2.2. Deprofesszionalizáció és elnőiesedés. Valóban „rózsaszín galléros” szakmává válik az orvoslás?
  • 2.3. A pályaválasztás háttértényezői és nemi különbségei
  • 2.4. Szakválasztás és a „kontrollálható életstílus” jelensége
  • chevron_right2.5. Az orvostanhallgatók testi-lelki egészsége. Melyek a legfontosabb nemi különbségek?
    • Stressztényezők és túlterheltség
  • 2.6. A hallgatói kiégésről
  • chevron_right2.7. Nemi különbségek a boncolással kapcsolatos élmények megélésében és feldolgozásában
    • A kvalitatív vizsgálat eredményei
  • 2.8. „Így látjuk mi…” Hallgatói vélemények orvosnőkről és orvosokról, medikusokról és medikákról
• chevron_right3. (M)ILYEN A „NŐIES” ÉS A „FÉRFIAS” ORVOSLÁS?
  • 3.1. Az orvosnők és az orvosok munkaideje és jövedelme
  • 3.2. Miért torpannak meg az orvosnői karrierek? Miként tűnik fel az „üvegplafon” és a „ragadós padló” jelensége?
  • chevron_right3.3. A háztartási munka és munkamegosztás világa
    • A háztartási munkamegosztás alakulása
    • „Egymás terhének hordozása”
    • Amikor a férfiak viszik a háztartást…
    • A „tradicionális modell” – frusztrációk nélkül
    • A „tradicionális modell” – ellenérzésekkel
    • „Modern modell” – a családra támaszkodva
  • 3.4. Szupernő szindróma
  • chevron_right3.5. Lehet-e az orvoslás „családbarát” foglalkozás?
    • Hogyan lehet a hivatást és a családi szerepeket összeegyeztetni?
    • A munka és a család feladatainak sikeres összehangolása
  • 3.6. Speciális kihívások a munka és a családi élet összeegyeztetésében: az orvos házaspárok helyzete
  • 3.7. Befolyásol-e a gyógyító neme a kezelésben? Létezik-e „nőies” vagy „férfias” orvoslás?
• chevron_right4. AZ „ORVOSNŐ-PARADOXON” JELENSÉGE.
  • chevron_right4.1. A szomatikus egészségmutatók alakulása két idődimenzióban
    • „Hungarikum” az orvosnők nagyfokú sérülékenysége?
  • chevron_right4.2. Mentális egészség a magyarországi gyógyítók körében
    • A fiatal orvosnők mint a legnagyobb kockázatú csoport
  • 4.3. A mentális egészség, a munkamegterhelés és a kiégés alakulása a magyarországi orvosnők esetében. Mit mutat a longitudinális perspektíva?
  • 4.4. A kiégés a morbiditás hiányzó láncszeme?
  • 4.5. Hogyan alakul a kiégés a hazai gyógyítók körében? Kik a legveszélyeztetettebbek?
  • 4.6. Az orvosnők kiégése – hogyan függenek össze a krónikus betegségek, a reprodukciós zavarok és a kiégés egyes dimenziói?
  • chevron_right4.7. Szubjektíven a stresszről és a stresszel való megküzdésről
    • Stresszesebb-e az orvosi hivatás, mint más hivatások?
    • „A munka önmagában nem stressz, csak akkor, ha azzá teszi valaki”
• chevron_right5. ORVOSNŐI EGÉSZSÉG MÁS MEGKÖZELÍTÉSBEN: A MEGELŐZÉS ÚTJAI
  • 5.1. A pozitív pszichológiai technikák
  • 5.2. Megelőzés humorterápiával?
  • chevron_right5.3. Miért fontos az orvostanhallgatók egészsége? – A HuMánia kurzus mint hungarikum
    • Mi is az a HuMánia?
  • 5.4. (M)ilyenek a boldog gyógyítók?!
• 6. ÖSSZEGZÉS
• IRODALOM

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 697 9

Mi az oka annak, hogy annyi fiatal választja ma az orvosi hivatást? Elsősorban a pénz, vagy az embereken való segítés vágya tereli őket a szakma felé? Milyen problémákkal szembesülnek az orvosegyetemi évek alatt, és mi várja őket az egészségügyben? Létezik-e nőies és férfias orvoslás? Hogyan befolyásolják a gyógyítók munkáját és a páciensek helyzetét a napjainkban zajló radikális változások, a legújabb digitális és mobil eszközök, a modern kezelési eljárások?Ma már több orvosnő végez és praktizál Magyarországon, mint férfi orvos – milyen társadalmi következményekkel jár ez, és miként befolyásolja az orvos–beteg kapcsolatot? Törvényszerű-e, hogy kiégjenek az orvosok, és milyen módon lehet küzdeni ellene? Hogyan próbálják összeegyeztetni családi szerepeiket és karrierjüket a hazai orvosnők? Miért vannak speciális helyzetben az orvos-házaspárok?És végül, de nem utolsósorban: mit jelent a „magyarországi orvosnő-paradoxon”?

Az Orvosnők Magyarországon hiánypótló összegzés: három és fél évtizede nem vizsgálták átfogóan a hazai orvosok helyzetét. A kötet alapjául több, már az ezredforduló után készített országos reprezentatív kutatás szolgált, emellett orvostanhallgatókkal és gyakorló orvosokkal felvett interjúk egészítették ki a képet. A gyógyítók testi-lelki egészségének feltérképezése mellett a könyv részletesen elemzi az orvosnők helyzetét, akiknek jelentős része – „szupernőként” próbál egyszerre a legmagasabb színvonalon helytállni hivatásában és a magánéletben egyaránt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyorffy-orvosnok-magyarorszagon//