3.1. Az orvosnők és az orvosok munkaideje és jövedelme1

Különbözik-e a férfi orvosok, valamint az orvosnők munkaideje, az ügyeleti munkamegterhelése, illetve jövedelme? Igaz-e az a sztereotípia, hogy az orvosnők, bár férfi kollégáikhoz képest rövidebb munkaidőben dolgoznak, egy-egy orvos–beteg vizit alkalmával több időt fordítanak a betegre?

 

A szakirodalom kiemelt témája az orvosláson belüli nemi különbségek alakulása. Számtalan cikk és tanulmány foglalkozik az orvosnők és férfi kollégáik munkamegterhelésével, előmenetelével, jövedelmi különbségeivel és karrierlehetőségeivel. (Jagsi 2006, 2012; Shea 2011; Sidhu 2009) Ezen írások mindegyike jelentős különbségeket mutat ki az orvosnők és az orvosok között: az alacsonyabb heti munkaidő mellett jelentősen alacsonyabb fizetésekkel és rosszabb „munkaerő-piaci pozíciókkal” jellemezhetők világszerte a gyógyító nők. A gender szempontú különbségeken alapuló kutatások egyik legfontosabb metaanalízisében a „feminizálódó orvoslás” számos kérdését világította meg Hedden és munkacsoportja. A releváns szakirodalom eredményeinek áttekintése után úgy találták, hogy az orvosnők férfi kollégáikhoz képest rövidebb munkaidőben dolgoznak, kevesebb az orvos–beteg találkozások száma, ellenben az orvosnők egy-egy találkozás alkalmával pácienseikre több időt fordítanak. (Hedden 2014)

A munka és a betegekre fordított idő mellett fontos további vizsgálati területként jelenik meg a horizontális és vertikális szegregáció kérdése. Ahogyan azt már a szakválasztáskor is bemutattuk, jelentős különbség figyelhető meg a nők és a férfiak által választott (és választható) szakterületek között, melyek meghatározó szerepűek lehetnek a későbbi karrier és jövedelmi helyzet alakulásában. Ahogy láthattuk, a „klasszikus” szakterületi különbségek és preferenciák mellett az egészségügy vezető pozícióit is dominánsan férfiak töltik be. (Gaál 2012; Pas 2011; Riska 2001b)

E kérdéshez kapcsolódóan a szakirodalom egyik kiemelt vizsgálati területe az (orvosi) férfi–női fizetés különbségeinek alakulása. E téma kutatói úgy találták, hogy az ugyanolyan végzettséggel és munkatapasztalattal rendelkező orvosnők férfi kollégáiknál átlagosan mintegy 25 százalékkal keresnek kevesebbet. (Lo Sasso 2011) Ehhez kapcsolódóan fontos megemlítenünk Jagsi és munkatársai igen jelentős vizsgálatát, amelyben egy korra, szakágra és szakterületre homogén férfi és női orvosi minta fizetésbeli eltéréseit hasonlították össze. Ezen egyesült államokbeli kutatás is egyértelműen jelezte, hogy amennyiben minden „foglalkozási paraméterében” megegyezik a két nem, akkor is kimutathatóan a férfi orvosok keresnek jobban. (Jagsi 2012)

Kérdés azonban az, hogy milyen tényezőktől függ az orvosi jövedelem alakulása? (Jagsi 2012; Ash 2004; Kehrer 1976) A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy meghatározó a specializáció jellege (alacsony vs. magas presztízsű szakágak), a munkahely típusa (fekvőbeteg- vagy járóbeteg-ellátás) és a munkaidő jellege (teljes állás vs. részmunkaidő). Fontos továbbá a hierarchiában betöltött pozíció és a vezető szerep. Az orvosnők esetében a karrier – és ezzel a fizetés – megtorpanását jelenti a gyermekvállalás és a kisgyermekgondozás időszaka. Mindezeken túl a nők az aktív munkavállalás időszakában – elsősorban családi kötelezettségeik miatt – kevesebb másodállást, különmunkát tudnak vállalni. Mindezekhez a trendekhez hazai sajátosságként adódik a paraszolvencia ügye. E „hungarikum” esetében elmondható, hogy az orvosnők dominánsan az alacsonyabb presztízsű és kisebb paraszolvenciával rendelkező szakágakban dolgoznak, így a jövedelmi különbségek esetében a hálapénz egyenlőtlen megoszlása is fontos faktor Magyarországon.

A fenti kutatási eredmények fényében fontosnak tartottuk, hogy 2013-as kutatásunkban megvizsgáljuk a munkamegterhelés (munkaidő, munkahelyek száma, ügyeleti munka) és a jövedelmi viszonyok alakulását a hazai orvosnők és orvosok között.

Vizsgálatunkban úgy találtuk: a magyarországi férfi orvosokra nagyobb mértékben jellemző, mint kolléganőikre, hogy több munkahelyen dolgoznak (51,4 százalék vs. 42,3 százalék). A heti munkaóra alakulása esetében elmondható, hogy az orvosnők munkával töltött ideje heti átlagosan 56,3 óra, míg a férfiak esetében 60,1 óra a heti átlagos munkaidő (ez a különbség nem szignifikáns). A heti munkaidő mennyisége mellett rákérdeztünk a házimunkával és pihenéssel töltött napi időre is, és úgy találtuk, hogy az orvosnők szignifikánsan több házimunkát végeznek (1,7 óra vs. 2,8 óra), illetve férfi kollégáiknál kevesebb szabad-, illetve pihenőidővel rendelkeznek hetente (5,2 óra vs. 2,3 óra). Az ügyeleti munka tekintetében megállapítható, hogy az orvosnők kevesebbet ügyelnek (16,8 óra vs. 14,2 óra/hét).

Ha ugyanezeket a kérdéseket a rezidensek válaszai alapján vizsgáljuk, kiderül, hogy a rezidens nők férfi kollégáikhoz viszonyítva szignifikánsan nagyobb arányban dolgoznak az alapellátásban (2,5% vs. 8%). A rezidens férfiak és nők között nem találtunk különbségeket a munkahelyek és a munkaórák számában, ugyanakkor úgy találtuk, hogy a férfiak nagyobb arányban látnak el ügyeleti munkát (90,3% vs. 82,4%).

A jövedelmi viszonyok alakulása volt a következő vizsgálati területünk. Kutatásunkban az összes nettó jövedelemre kérdeztük rá (ami a munkajövedelmen felüli esetleges egyéb jövedelmeket is tartalmazza). E kérdés esetében nem a konkrét összeget kellett beírni, hanem egyes jövedelmi kategóriák közül lehetett választani 70 000 és 500 000 forint közötti tartományban.

Elsőként a rezidensek (5. ábra) (lásd a következő oldalon), majd a szakorvosok jövedelemmel kapcsolatos mutatóit tekintettük át. A rezidensnők esetében a válaszadók mintegy 50 százalékának a havi, nettó jövedelme 131 000 és 200 000 forint között mozog. Közel 26 százaléknyian keresnek 200 000 és 300 000 forint közötti összeget, míg havi 131 000 forintnál kevesebbet mintegy 16 százaléknyian visznek haza. A férfi és női rezidensek között a jövedelem tekintetében jelentős különbség figyelhető meg: míg a nők a 110 000–150 000 forintos jövedelmi sávban vannak szignifikánsan többen, addig jóval nagyobb arányban találunk férfiakat az 500 000 forint feletti jövedelmi sávban. A férfi és a női jövedelemkülönbségek alakulásában egyértelmű határvonal a havi 200 000 forintos jövedelem. E jövedelmi sávtól felfelé jelentősen több a férfi rezidens, míg ezen összeg alatt egyértelmű a női „túlsúly”.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1354onmo_324/#m1354onmo_324 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1354onmo_324/#m1354onmo_324)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1354onmo_324/#m1354onmo_324)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5. ábra. Jövedelmiviszonyok(nettó)alakulása a rezidensek körében

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1354onmo_326/#m1354onmo_326 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1354onmo_326/#m1354onmo_326)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1354onmo_326/#m1354onmo_326)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6. ábra. A havi nettó összjövedelem megoszlása az orvosnők és az orvosok között

 

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a jövedelemmel kapcsolatos kérdések a havi, nettó összjövedelemre irányultak, és minden esetben önbevalláson alapultak. E kérdés vizsgálata esetében érdekes „adalék”, hogy a férfi rezidensekkel való összevetéskor úgy találtuk, a nők nagyobb arányban dolgoznak az alapellátásban és kisebb arányban vesznek részt az ügyeleti munkában. A két nem heti átlagos munkaideje és munkahelyeinek száma megközelítőleg megegyezett, tehát a munkavállalás ezen aspektusa nem befolyásolhatta a jövedelmi különbségek alakulását.

A hazai szakorvosok esetében is találunk jövedelmi különbségeket a férfiak és a nők között. Míg az orvosnők esetében a 150 000–200 000 forintos jövedelmi kategória a leggyakoribb (16% vs. 21%), addig a férfiak szignifikánsan nagyobb arányban jelölték meg a legmagasabb jövedelmi kategóriát (12,1% vs. 3,3%) (6. ábra) (lásd az előző oldalon).

Mint látható, a „formális” munka világában a munkaórák számát tekintve elenyésző a különbség a férfi és női gyógyítók között. Ugyanakkor a másodállások és ügyeletek számát tekintve a férfiak felülreprezentáltak, míg a nők az „informális” munka világában, a háztartási munka területén mutatnak többletet.

A nemzetközi trendekhez hasonlóan tehát jelentős a különbség a magyarországi orvosnők és az orvosok jövedelmi viszonyainak alakulásában. (Coombs 2014; Heath 2004) Fontos azonban megjegyeznünk, hogy ez a különbség nem feltétlenül „egészségügy-specifikus”: a munkaerőpiac más területein is megfigyelhető ez a típusú egyenlőtlenség. (Mandel 2014) Még a leginkább egalitariánusnak tartott skandináv országokban (pl. Svédországban) is van fizetésbeli különbség a két nem között: azonos végzettség, tapasztalat és pozíció esetében is a nők csak a férfiak fizetésének 92 százalékát keresik. (Statistics of Sweden 2010) A nők és a férfiak közötti bérkülönbséget a munkaerőpiac más területének vizsgálatai is megerősítik: hazánkban a leginkább egyenlőnek tartott közszférában is mintegy 7–8 százalékos, de szignifikáns „megmagyarázhatatlan” bérkülönbség rajzolódik ki a női és a férfi munkavállalók között. (Lovász 2013)

1

Az összegzés alapjául a következő írások szolgáltak: Győrffy Zs (2015): Orvosnők és férfiak Magyarországon. Mit mutat a nemi perspektíva? In: Gyógyítók egészsége. Szerk.: Csabai M. és Papp-Zipernovszky O. Oriold és Társai, Budapest, 2015. pp. 41–63. és Győrffy Zs, Girasek E (2014): Munkamegterhelés, munkával való elégedettség és kiégés a magyarországi női rezidensek körében – reprezentatív, online felmérés eredményei alapján. Orvosi Hetilap 155(46):1831–1840.

Tartalomjegyzék

• Orvosnők Magyarországon
• Impresszum
• chevron_right1. BEVEZETÉS
  • 1.1. Történelmi áttekintés: orvosnők a gyógyítás színpadán, avagy nőies hivatás-e az orvoslás?
  • chevron_right1.2. A kutatás módszertana
    • A kvantitatív vizsgálat során alkalmazott mérőeszközök
    • Statisztikai módszerek
    • A kérdőíves vizsgálatok résztvevői
    • Az orvostanhallgatói kvantitatív vizsgálat
    • A kvalitatív adatfelvétel
• chevron_right2. ORVOSTANHALLGATÓK A 21. SZÁZADBAN
  • 2.1. Hogyan alakul át az orvosi hivatás?
  • 2.2. Deprofesszionalizáció és elnőiesedés. Valóban „rózsaszín galléros” szakmává válik az orvoslás?
  • 2.3. A pályaválasztás háttértényezői és nemi különbségei
  • 2.4. Szakválasztás és a „kontrollálható életstílus” jelensége
  • chevron_right2.5. Az orvostanhallgatók testi-lelki egészsége. Melyek a legfontosabb nemi különbségek?
    • Stressztényezők és túlterheltség
  • 2.6. A hallgatói kiégésről
  • chevron_right2.7. Nemi különbségek a boncolással kapcsolatos élmények megélésében és feldolgozásában
    • A kvalitatív vizsgálat eredményei
  • 2.8. „Így látjuk mi…” Hallgatói vélemények orvosnőkről és orvosokról, medikusokról és medikákról
• chevron_right3. (M)ILYEN A „NŐIES” ÉS A „FÉRFIAS” ORVOSLÁS?
  • 3.1. Az orvosnők és az orvosok munkaideje és jövedelme
  • 3.2. Miért torpannak meg az orvosnői karrierek? Miként tűnik fel az „üvegplafon” és a „ragadós padló” jelensége?
  • chevron_right3.3. A háztartási munka és munkamegosztás világa
    • A háztartási munkamegosztás alakulása
    • „Egymás terhének hordozása”
    • Amikor a férfiak viszik a háztartást…
    • A „tradicionális modell” – frusztrációk nélkül
    • A „tradicionális modell” – ellenérzésekkel
    • „Modern modell” – a családra támaszkodva
  • 3.4. Szupernő szindróma
  • chevron_right3.5. Lehet-e az orvoslás „családbarát” foglalkozás?
    • Hogyan lehet a hivatást és a családi szerepeket összeegyeztetni?
    • A munka és a család feladatainak sikeres összehangolása
  • 3.6. Speciális kihívások a munka és a családi élet összeegyeztetésében: az orvos házaspárok helyzete
  • 3.7. Befolyásol-e a gyógyító neme a kezelésben? Létezik-e „nőies” vagy „férfias” orvoslás?
• chevron_right4. AZ „ORVOSNŐ-PARADOXON” JELENSÉGE.
  • chevron_right4.1. A szomatikus egészségmutatók alakulása két idődimenzióban
    • „Hungarikum” az orvosnők nagyfokú sérülékenysége?
  • chevron_right4.2. Mentális egészség a magyarországi gyógyítók körében
    • A fiatal orvosnők mint a legnagyobb kockázatú csoport
  • 4.3. A mentális egészség, a munkamegterhelés és a kiégés alakulása a magyarországi orvosnők esetében. Mit mutat a longitudinális perspektíva?
  • 4.4. A kiégés a morbiditás hiányzó láncszeme?
  • 4.5. Hogyan alakul a kiégés a hazai gyógyítók körében? Kik a legveszélyeztetettebbek?
  • 4.6. Az orvosnők kiégése – hogyan függenek össze a krónikus betegségek, a reprodukciós zavarok és a kiégés egyes dimenziói?
  • chevron_right4.7. Szubjektíven a stresszről és a stresszel való megküzdésről
    • Stresszesebb-e az orvosi hivatás, mint más hivatások?
    • „A munka önmagában nem stressz, csak akkor, ha azzá teszi valaki”
• chevron_right5. ORVOSNŐI EGÉSZSÉG MÁS MEGKÖZELÍTÉSBEN: A MEGELŐZÉS ÚTJAI
  • 5.1. A pozitív pszichológiai technikák
  • 5.2. Megelőzés humorterápiával?
  • chevron_right5.3. Miért fontos az orvostanhallgatók egészsége? – A HuMánia kurzus mint hungarikum
    • Mi is az a HuMánia?
  • 5.4. (M)ilyenek a boldog gyógyítók?!
• 6. ÖSSZEGZÉS
• IRODALOM

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 697 9

Mi az oka annak, hogy annyi fiatal választja ma az orvosi hivatást? Elsősorban a pénz, vagy az embereken való segítés vágya tereli őket a szakma felé? Milyen problémákkal szembesülnek az orvosegyetemi évek alatt, és mi várja őket az egészségügyben? Létezik-e nőies és férfias orvoslás? Hogyan befolyásolják a gyógyítók munkáját és a páciensek helyzetét a napjainkban zajló radikális változások, a legújabb digitális és mobil eszközök, a modern kezelési eljárások?Ma már több orvosnő végez és praktizál Magyarországon, mint férfi orvos – milyen társadalmi következményekkel jár ez, és miként befolyásolja az orvos–beteg kapcsolatot? Törvényszerű-e, hogy kiégjenek az orvosok, és milyen módon lehet küzdeni ellene? Hogyan próbálják összeegyeztetni családi szerepeiket és karrierjüket a hazai orvosnők? Miért vannak speciális helyzetben az orvos-házaspárok?És végül, de nem utolsósorban: mit jelent a „magyarországi orvosnő-paradoxon”?

Az Orvosnők Magyarországon hiánypótló összegzés: három és fél évtizede nem vizsgálták átfogóan a hazai orvosok helyzetét. A kötet alapjául több, már az ezredforduló után készített országos reprezentatív kutatás szolgált, emellett orvostanhallgatókkal és gyakorló orvosokkal felvett interjúk egészítették ki a képet. A gyógyítók testi-lelki egészségének feltérképezése mellett a könyv részletesen elemzi az orvosnők helyzetét, akiknek jelentős része – „szupernőként” próbál egyszerre a legmagasabb színvonalon helytállni hivatásában és a magánéletben egyaránt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyorffy-orvosnok-magyarorszagon//