Győrffy Zsuzsa

Orvosnők Magyarországon


A „tradicionális modell” – frusztrációk nélkül

A megkérdezettek kisebb csoportja (n = 7) számára teljesen természetes, hogy ők viszik az otthoni teendőiket, nem elégedetlenek helyzetükkel. Többen ebből a csoportból kiemelték, hogy munkájuk nagy örömet okoz számukra, és ez rengeteg energiát ad nekik az élet más területein, valamint, hogy ügyes szervezéssel és előrelátással sok minden megoldható.
„Egy orvos időbeosztása nagyon zsúfolt, de meg kell tanulni helyesen megszervezni a programokat. A családi és háztartásbeli teendőket a munka mellett is el kell látni. Mindez egy olyan szakma mellett, amit az ember nem szívesen végez, egyre nehezebbé válik. Így az egyik legfontosabb dolog, hogy megfelelően válasszuk meg szakmánkat. Ha az ember élvezi azt, amit csinál, abból is energiát nyer.” (38 éves házi gyermekorvosnő)
A tradicionális modellben élők másik csoportja szerint érdemes priorizálni a teendőket, és a sorrend felállításakor a háztartás sok esetben háttérbe kerül (n = 2). Ők azok, akik „karrierhangsúlyosan” igyekeznek a munka és a családi élet között balanszírozni.
A tradicionális modell harmadik típusába – a dumelow-i terminológia értelmében – azokat soroltuk, akik a munkájukat teljes egészében a családi élet alá rendelik. A családhangsúlyos modellben az orvoslás, a munkavégzés háttérbe szorul, a családi feladatok (gyereknevelés és háztartásvezetés) abszolút prioritást élveznek (n = 2).
„Én egyáltalán nem vagyok ilyen törtető, ezzel soha nem foglalkoztam, és nem éreztem megkülönböztetve magam a karrierem során. Szeretek otthon nő lenni, befőttet eltenni. Amikor bejövök a rendelőmbe, akkor kipihenem a házimunkákat, használom az agyamat, otthon pedig, amikor már le van fárasztva az agyam, akkor használom a kezem, kevergetem a rántást, összeszedem a zöldséges kertből a termést. Nekem ez a kettő kiegészíti egymást. Például soha nem akartam továbblépni, nem érdekelt a ’tudománykodás’, mert az embernek be kell látnia, hogy nőként a kettő nem megy. Fontosabb, hogy a gyerekeim jól tanuljanak, eredményeket érjenek el, és ehhez az én jelenlétem is kell otthon. Szeretem, ha el tudom őket vinni a különóráikra, zongorázni, csellózni, vízipólózni, mert ettől lesznek ők olyan sokrétűek. Elsősorban anya vagyok és nem orvos.” (45 éves házi orvosnő)

Orvosnők Magyarországon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 697 9

Mi az oka annak, hogy annyi fiatal választja ma az orvosi hivatást? Elsősorban a pénz, vagy az embereken való segítés vágya tereli őket a szakma felé? Milyen problémákkal szembesülnek az orvosegyetemi évek alatt, és mi várja őket az egészségügyben? Létezik-e nőies és férfias orvoslás? Hogyan befolyásolják a gyógyítók munkáját és a páciensek helyzetét a napjainkban zajló radikális változások, a legújabb digitális és mobil eszközök, a modern kezelési eljárások?Ma már több orvosnő végez és praktizál Magyarországon, mint férfi orvos – milyen társadalmi következményekkel jár ez, és miként befolyásolja az orvos–beteg kapcsolatot? Törvényszerű-e, hogy kiégjenek az orvosok, és milyen módon lehet küzdeni ellene? Hogyan próbálják összeegyeztetni családi szerepeiket és karrierjüket a hazai orvosnők? Miért vannak speciális helyzetben az orvos-házaspárok?És végül, de nem utolsósorban: mit jelent a „magyarországi orvosnő-paradoxon”?

Az Orvosnők Magyarországon hiánypótló összegzés: három és fél évtizede nem vizsgálták átfogóan a hazai orvosok helyzetét. A kötet alapjául több, már az ezredforduló után készített országos reprezentatív kutatás szolgált, emellett orvostanhallgatókkal és gyakorló orvosokkal felvett interjúk egészítették ki a képet. A gyógyítók testi-lelki egészségének feltérképezése mellett a könyv részletesen elemzi az orvosnők helyzetét, akiknek jelentős része – „szupernőként” próbál egyszerre a legmagasabb színvonalon helytállni hivatásában és a magánéletben egyaránt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyorffy-orvosnok-magyarorszagon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave