Győrffy Zsuzsa

Orvosnők Magyarországon


A „tradicionális modell” – ellenérzésekkel

Ebbe a csoportba azokat az orvosnőket soroltuk, akiknek a vállán nyugszik a háztartási munka jelentős része, de nem elégedettek helyzetükkel. Mind a munka, mind pedig a háztartás frontján helytállnak, ugyanakkor mindkét terhelésen szívesen könnyítenének (n = 12). Több interjúalanyunk említette meg, hogy a részmunkaidő például igen nagy segítség lenne a munka- és a családi teendők összehangolásakor.
„Nagyon gyakran eszembe jut, hogy egy átdolgozott ügyeleti éjszaka után, ha egy férfi hazamegy, akkor az egész család körberajongja, és azt mondja, hogy a papa fáradt, aludjon csak nyugodtan. Ezzel szemben én hazamegyek, már útba ejtve a piacot, és számos szatyorral érkezem meg. A bűntudattól vezérelve pedig valami extra vacsorát próbálok összedobni, mert szegény családom az előző este nem kapott semmit az ügyelet miatt. Azt is látom, hogy a munkaidő vége felé a nők egyre idegesebben pillognak a bevásárlószatyruk és a csizmájuk felé, a férfi kollégák pedig ráérősen átnézik még az aznapi betegeket, akár elolvasnak egy szakmai folyóiratot. Ugyanakkor örülök, hogy dolgozom, nem tudnék otthon lenni egész nap munka nélkül. Azt viszont el tudnám képzelni, hogy kevesebbet dolgozom, de ezt sajnos nem lehet, vagy nagyon fel kellene adni a szakmai részét. Persze a fül-orr-gégészet ilyen szempontból még jó, mert lehet az ember heroikus nyaksebész, amikor 8–10 órás életmentő műtéteket végez, és lehet ezt »operettműfaj-szerűen« is végezni, és távol maradni a műtőasztaltól. Ez nagyon nagy előny a szakmámban.” (45 éves fül-orr-gégésznő)
„Lényegében minden háztartási munka a hétvégére marad, mert hétköznap nincs rá idő. A mosást, főzést és minden egyebet hétvégén kell csinálni, így nem maradt szabadidő sportolásra, kikapcsolódásra. A gyerekek megsínylik nyilván, de mindenki megsínyli. Szerintem a család, kisgyerekek mellett a 6 órás munkaidő az ideális. A nyolcórás munka a nőknél nem működik, mert utazással, túlórával együtt az mindig 10–12 óra.” (38 éves szemészorvosnő)

Orvosnők Magyarországon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 697 9

Mi az oka annak, hogy annyi fiatal választja ma az orvosi hivatást? Elsősorban a pénz, vagy az embereken való segítés vágya tereli őket a szakma felé? Milyen problémákkal szembesülnek az orvosegyetemi évek alatt, és mi várja őket az egészségügyben? Létezik-e nőies és férfias orvoslás? Hogyan befolyásolják a gyógyítók munkáját és a páciensek helyzetét a napjainkban zajló radikális változások, a legújabb digitális és mobil eszközök, a modern kezelési eljárások?Ma már több orvosnő végez és praktizál Magyarországon, mint férfi orvos – milyen társadalmi következményekkel jár ez, és miként befolyásolja az orvos–beteg kapcsolatot? Törvényszerű-e, hogy kiégjenek az orvosok, és milyen módon lehet küzdeni ellene? Hogyan próbálják összeegyeztetni családi szerepeiket és karrierjüket a hazai orvosnők? Miért vannak speciális helyzetben az orvos-házaspárok?És végül, de nem utolsósorban: mit jelent a „magyarországi orvosnő-paradoxon”?

Az Orvosnők Magyarországon hiánypótló összegzés: három és fél évtizede nem vizsgálták átfogóan a hazai orvosok helyzetét. A kötet alapjául több, már az ezredforduló után készített országos reprezentatív kutatás szolgált, emellett orvostanhallgatókkal és gyakorló orvosokkal felvett interjúk egészítették ki a képet. A gyógyítók testi-lelki egészségének feltérképezése mellett a könyv részletesen elemzi az orvosnők helyzetét, akiknek jelentős része – „szupernőként” próbál egyszerre a legmagasabb színvonalon helytállni hivatásában és a magánéletben egyaránt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyorffy-orvosnok-magyarorszagon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave