Győrffy Zsuzsa

Orvosnők Magyarországon

3.4. Szupernő szindróma

A „szupernő szindróma” alatt a szakmában és magánéletben való 100 százalékos helytállást, a tökéletes anya- és feleségszerepet, valamint a média által idealizált nőmodellt érthetjük. A „szupernő szindróma” talán azért is nagyon találó az orvosnőkre vonatkozóan, mert – számtalan felmérés tanúsága szerint – a gyógyító nők más diplomás nőkkel összevetve nagyobb arányban perfekcionisták és teljesítménycentrikusak. ( Vaglum 1999a )

Az előzőekben több aspektusból mutattuk be a magyarországi orvosnők helyzetét: a munkamegterhelés, a jövedelem és a háztartási munka alakulásának különböző területeit tekintettük át. Mindezek alapján nem túlzás a hazai orvosnők esetében „szupernő szindrómáról” beszélni, arról a jelenségről, amelyet a számtalan, összetett szerepelvárás támaszt a gyógyító nők felé.1

A teljesítményigény és a perfekcionizmus olyan attitűdök, amelyek a gyógyítói hivatásgyakorlás szempontjából kedvezőek, hiszen a tökéletességre való törekvés a mind alaposabb, szélesebb körű, mindenre kiterjedő gyógyítói figyelmet hozhatja magával. Ugyanakkor az állandó elégedetlenség vagy a kudarc folyamatos érzése komoly stresszforrás lehet. A perfekcionista (tökéletességre törekvő) attitűddel rendelkezőkre jellemző a kemény munkára való szakadatlan törekvés, ám a befejezett munka feletti elégedettség sokszor elmarad.

A nemzetközi vizsgálatok felhívják a figyelmet a férfi orvosok magasabb teljesítményigényére és perfekcionizmusára, valamint az észlelt stressz és a perfekcionizmus kapcsolatára, illetve a teljesítményigény és a perfekcionizmus kiégés szindrómával összefüggő viszonyára. Számos vizsgálat tanúsága szerint szoros együttjárás figyelhető meg a perfekcionizmus, valamint a szív-érrendszeri megbetegedések, a depresszió, az alkohol- és drogproblémák, illetőleg az öngyilkossági gondolatok és kísérletek között. (Peters 2012; Guignard 2012) A fentiekhez kapcsolódva a nővérek vizsgálatakor a kutatók úgy találták, hogy a „legkiválóbb, legodaadóbb és legeffektívebb” munkát végzők mindegyike magas perfekcionizmus szinttel volt jellemezhető. (Zhang 2013; Nooryman 2012)

A perfekcionizmussal és a magas teljesítményigénnyel sok esetben szoros kapcsolatban áll a szorongás, mert a fokozott belső elvárások és a valóság közötti – néha szükségszerű – eltérés jelentős feszültséget okozhat. Az elhúzódó, intenzív szorongás – összefüggésben a kontrollvesztés érzésével – komoly rizikótényezője a depressziós tünetegyüttesnek, a szuicidumnak, illetve a magas vérnyomással összefüggő kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában, fenntartásában is meghatározó jelentőségű.

2003–2004-ben lefolytatott orvosnő-vizsgálatunkban rákérdeztünk a diszfunkcionális attitűdök előfordulására, és kerestük a potenciális kapcsolatot az orvosnői egészséget veszélyeztető leg fontosabb tényezők (alvászavarok, káros anyagokkal való érintke zés, szerepkonfliktus) között. A diplomás kontrollcsoporttal való összevetéskor úgy találtuk, hogy az orvosnői csoportra szignifikánsan jellemzőbb volt a szorongásos zavar, a teljesítményigény és perfekcionizmus. Az eredmények többváltozós modellben való értelmezése azt mutatta, hogy az alvászavarok előfordulásában a diszfunkcionális attitűdskála teljesítményigény és perfekcionizmus tétele a hagyományos rizikófaktoron túl jelentős magyarázóerővel rendelkezik. (Győrffy 2013c) Vizsgálati eredményeink tehát azt igazolták, hogy a magyarországi orvosnők körében a perfekcionizmus és a magas teljesítményigény meghatározó a pszichés distresszmutatók alakulásában. Kiugró különbséget találtunk az orvosnői és a lakossági csoport szorongásmutatóiban: az orvosnők a HAS skála eredményei alapján mintegy négyszer nagyobb szorongásértéket mutattak.

A fentiek fényében is természetesen fontos kérdés az, hogy miként lehet az életút kitüntetett területeit (gyermeknevelés, hivatásgyakorlás) nőként vagy „szupernőként” összehangolni. A következőkben az életút során megjelenő különféle szerepek összeegyeztetésének lehetőségeit mutatjuk be.

1	Ezen alfejezet alapjául a Szupernõ-szindróma. Pszichológia & Practicum 2015; 1(2):4–5. címû írásom gondolatmenete szolgált.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 697 9

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Mi az oka annak, hogy annyi fiatal választja ma az orvosi hivatást? Elsősorban a pénz, vagy az embereken való segítés vágya tereli őket a szakma felé? Milyen problémákkal szembesülnek az orvosegyetemi évek alatt, és mi várja őket az egészségügyben? Létezik-e nőies és férfias orvoslás? Hogyan befolyásolják a gyógyítók munkáját és a páciensek helyzetét a napjainkban zajló radikális változások, a legújabb digitális és mobil eszközök, a modern kezelési eljárások?Ma már több orvosnő végez és praktizál Magyarországon, mint férfi orvos – milyen társadalmi következményekkel jár ez, és miként befolyásolja az orvos–beteg kapcsolatot? Törvényszerű-e, hogy kiégjenek az orvosok, és milyen módon lehet küzdeni ellene? Hogyan próbálják összeegyeztetni családi szerepeiket és karrierjüket a hazai orvosnők? Miért vannak speciális helyzetben az orvos-házaspárok?És végül, de nem utolsósorban: mit jelent a „magyarországi orvosnő-paradoxon”?

Az Orvosnők Magyarországon hiánypótló összegzés: három és fél évtizede nem vizsgálták átfogóan a hazai orvosok helyzetét. A kötet alapjául több, már az ezredforduló után készített országos reprezentatív kutatás szolgált, emellett orvostanhallgatókkal és gyakorló orvosokkal felvett interjúk egészítették ki a képet. A gyógyítók testi-lelki egészségének feltérképezése mellett a könyv részletesen elemzi az orvosnők helyzetét, akiknek jelentős része – „szupernőként” próbál egyszerre a legmagasabb színvonalon helytállni hivatásában és a magánéletben egyaránt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyorffy-orvosnok-magyarorszagon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero