„Hungarikum” az orvosnők nagyfokú sérülékenysége?

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1354onmo_519/#m1354onmo_519 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1354onmo_519/#m1354onmo_519)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1354onmo_519/#m1354onmo_519)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

7. ábra. Orvosnői reprodukciós zavarok a 2003–2004-es és a 2013-as felmérés alapján

 

Bár egészségszociológiai alapparadigma az, hogy a jó egészségi állapot az iskolai végzettség emelkedésével szinte minden esetben nő, így a magasan iskolázott nők esélyei a szomatikus zavarok tekintetében jobbak (Huisman 2005), korábbi és jelen vizsgálataink is azt mutatják, hogy a magasan kvalifikált társadalmi csoporton belül is jelentős különbségek figyelhetőek meg az egészségi állapot alakulásában. Eredményeink szerint a diplomás csoporthoz viszonyítva az orvosnők szubjektív és objektív egészségmutatói rosszabb értékeket mutatnak. A hazai kutatások fényében eredményeink nem meglepőek, ugyanakkor a nemzetközi trendektől való eltérés jelentős. (Dubois 2006; Frank 2004) A szomatikus egészség vizsgálatakor ugyanis a nemzetközi szakirodalom hangsúlyozza, hogy az orvosok hivatásukból adódóan jobban ismerik a megelőzés és az egészségmegőrzés módszereit, az esetleges problémák korai felismerését, kezelési lehetőségeit. Ezzel párhuzamosan azonban az orvosi hivatás emocionálisan és fizikálisan megterhelő jellege mintegy „predesztinálhat” az egészségi problémák nagyobb arányú megjelenésére. (West 2011; Tyssen 2001; Grassi 2000)

A nemzetközi vizsgálatok meglehetősen sokszínű képet mutatnak az orvosnők egészségével, egészségmagatartásával kapcsolatban. Általánosságban elmondható, hogy a szomatikus egészség vizsgálata kisebb jelentőségű, az analízisek fókuszában többnyire a lakossági halálozási mutatókkal való összevetés áll. (Center 2003; Frank 2000a) Ugyanakkor az orvosok és orvosnők megbetegedéseire irányuló vizsgálatok eredményei szerint a gyógyítók egészségmutatói nem térnek el jelentősen a lakossági adatoktól. (Firth-Cozens 2007; Innos 2002) Sőt, egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy az orvosnők szomatikus egészségi állapota jobb az átlaglakosság adatainál, ugyanakkor ezek a kutatások rámutatnak arra is, hogy a mentális panaszokat tekintve az orvosnők jelentős „többlettel” rendelkeznek. (Tyssen 2007b; Töyry 2000; Vaglum 1999b) Az utóbbi években az orvosok szomatikus egészségére irányuló kutatások közül meghatározónak tekinthető Lin és munkatársai kezdeményezése (Lin 2013), melyben az orvosok, valamint a lakosság körében előforduló daganatos esetek gyakoriságát hasonlították össze a szakemberek. E vizsgálat az orvosoknál alacsonyabb incidenciát (új esetek előfordulása egy adott időtartam alatt) mutatott ki, azonban megállapította, hogy az orvosnők körében – férfi kollégáikkal összehasonlítva – nagyobb arányú a daganatos betegségek előfordulása.

Longitudinális trendvizsgálatunk tehát megerősítette a „magyarországi orvosnő-paradoxon” tényét, hiszen mindkét idődimenzióban a diplomás kontrollcsoporttal való összevetésben rosszabb morbiditási mutatókkal rendelkezett az orvosi csoport. A szomatikus egészség vizsgálata mellett ugyanakkor kulcsjelentőségű a mentális egészségé. E témán belül hagyományosan kiemelt terület az orvosi öngyilkosságok feltérképezése, melyről a legutóbbi vizsgálatok hangsúlyozzák: az orvosnőknél az öngyilkosság magasabb mint más diplomás foglalkozásúaknál, de arányuk hasonló, mint az átlagpopulációban. (Klves 2013) A következőkben tehát a magyarországi orvosnők mentális egészségét, munkamegterhelését és a munkával kapcsolatos stresszterhelés alakulását tekintjük át.

Tartalomjegyzék

• Orvosnők Magyarországon
• Impresszum
• chevron_right1. BEVEZETÉS
  • 1.1. Történelmi áttekintés: orvosnők a gyógyítás színpadán, avagy nőies hivatás-e az orvoslás?
  • chevron_right1.2. A kutatás módszertana
    • A kvantitatív vizsgálat során alkalmazott mérőeszközök
    • Statisztikai módszerek
    • A kérdőíves vizsgálatok résztvevői
    • Az orvostanhallgatói kvantitatív vizsgálat
    • A kvalitatív adatfelvétel
• chevron_right2. ORVOSTANHALLGATÓK A 21. SZÁZADBAN
  • 2.1. Hogyan alakul át az orvosi hivatás?
  • 2.2. Deprofesszionalizáció és elnőiesedés. Valóban „rózsaszín galléros” szakmává válik az orvoslás?
  • 2.3. A pályaválasztás háttértényezői és nemi különbségei
  • 2.4. Szakválasztás és a „kontrollálható életstílus” jelensége
  • chevron_right2.5. Az orvostanhallgatók testi-lelki egészsége. Melyek a legfontosabb nemi különbségek?
    • Stressztényezők és túlterheltség
  • 2.6. A hallgatói kiégésről
  • chevron_right2.7. Nemi különbségek a boncolással kapcsolatos élmények megélésében és feldolgozásában
    • A kvalitatív vizsgálat eredményei
  • 2.8. „Így látjuk mi…” Hallgatói vélemények orvosnőkről és orvosokról, medikusokról és medikákról
• chevron_right3. (M)ILYEN A „NŐIES” ÉS A „FÉRFIAS” ORVOSLÁS?
  • 3.1. Az orvosnők és az orvosok munkaideje és jövedelme
  • 3.2. Miért torpannak meg az orvosnői karrierek? Miként tűnik fel az „üvegplafon” és a „ragadós padló” jelensége?
  • chevron_right3.3. A háztartási munka és munkamegosztás világa
    • A háztartási munkamegosztás alakulása
    • „Egymás terhének hordozása”
    • Amikor a férfiak viszik a háztartást…
    • A „tradicionális modell” – frusztrációk nélkül
    • A „tradicionális modell” – ellenérzésekkel
    • „Modern modell” – a családra támaszkodva
  • 3.4. Szupernő szindróma
  • chevron_right3.5. Lehet-e az orvoslás „családbarát” foglalkozás?
    • Hogyan lehet a hivatást és a családi szerepeket összeegyeztetni?
    • A munka és a család feladatainak sikeres összehangolása
  • 3.6. Speciális kihívások a munka és a családi élet összeegyeztetésében: az orvos házaspárok helyzete
  • 3.7. Befolyásol-e a gyógyító neme a kezelésben? Létezik-e „nőies” vagy „férfias” orvoslás?
• chevron_right4. AZ „ORVOSNŐ-PARADOXON” JELENSÉGE.
  • chevron_right4.1. A szomatikus egészségmutatók alakulása két idődimenzióban
    • „Hungarikum” az orvosnők nagyfokú sérülékenysége?
  • chevron_right4.2. Mentális egészség a magyarországi gyógyítók körében
    • A fiatal orvosnők mint a legnagyobb kockázatú csoport
  • 4.3. A mentális egészség, a munkamegterhelés és a kiégés alakulása a magyarországi orvosnők esetében. Mit mutat a longitudinális perspektíva?
  • 4.4. A kiégés a morbiditás hiányzó láncszeme?
  • 4.5. Hogyan alakul a kiégés a hazai gyógyítók körében? Kik a legveszélyeztetettebbek?
  • 4.6. Az orvosnők kiégése – hogyan függenek össze a krónikus betegségek, a reprodukciós zavarok és a kiégés egyes dimenziói?
  • chevron_right4.7. Szubjektíven a stresszről és a stresszel való megküzdésről
    • Stresszesebb-e az orvosi hivatás, mint más hivatások?
    • „A munka önmagában nem stressz, csak akkor, ha azzá teszi valaki”
• chevron_right5. ORVOSNŐI EGÉSZSÉG MÁS MEGKÖZELÍTÉSBEN: A MEGELŐZÉS ÚTJAI
  • 5.1. A pozitív pszichológiai technikák
  • 5.2. Megelőzés humorterápiával?
  • chevron_right5.3. Miért fontos az orvostanhallgatók egészsége? – A HuMánia kurzus mint hungarikum
    • Mi is az a HuMánia?
  • 5.4. (M)ilyenek a boldog gyógyítók?!
• 6. ÖSSZEGZÉS
• IRODALOM

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 697 9

Mi az oka annak, hogy annyi fiatal választja ma az orvosi hivatást? Elsősorban a pénz, vagy az embereken való segítés vágya tereli őket a szakma felé? Milyen problémákkal szembesülnek az orvosegyetemi évek alatt, és mi várja őket az egészségügyben? Létezik-e nőies és férfias orvoslás? Hogyan befolyásolják a gyógyítók munkáját és a páciensek helyzetét a napjainkban zajló radikális változások, a legújabb digitális és mobil eszközök, a modern kezelési eljárások?Ma már több orvosnő végez és praktizál Magyarországon, mint férfi orvos – milyen társadalmi következményekkel jár ez, és miként befolyásolja az orvos–beteg kapcsolatot? Törvényszerű-e, hogy kiégjenek az orvosok, és milyen módon lehet küzdeni ellene? Hogyan próbálják összeegyeztetni családi szerepeiket és karrierjüket a hazai orvosnők? Miért vannak speciális helyzetben az orvos-házaspárok?És végül, de nem utolsósorban: mit jelent a „magyarországi orvosnő-paradoxon”?

Az Orvosnők Magyarországon hiánypótló összegzés: három és fél évtizede nem vizsgálták átfogóan a hazai orvosok helyzetét. A kötet alapjául több, már az ezredforduló után készített országos reprezentatív kutatás szolgált, emellett orvostanhallgatókkal és gyakorló orvosokkal felvett interjúk egészítették ki a képet. A gyógyítók testi-lelki egészségének feltérképezése mellett a könyv részletesen elemzi az orvosnők helyzetét, akiknek jelentős része – „szupernőként” próbál egyszerre a legmagasabb színvonalon helytállni hivatásában és a magánéletben egyaránt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyorffy-orvosnok-magyarorszagon//