Győrffy Zsuzsa

Orvosnők Magyarországon

„A munka önmagában nem stressz, csak akkor, ha azzá teszi valaki”

Milyen tünetek jelentkeznek a stressz hatására, és milyen megküzdési módszerek azok, amelyek hatékonyan működnek?

„Munkám során sokat tapasztaltam meg, ha valakinek munkahelyi stressz adta problémái vannak, azokra a következő dolgok jellemzőek: az agresszivitás, a türelmetlenség, a kedvtelenség és a depresszió. Azt gondolom, hogy ezeket a problémákat legjobban úgy lehetne kiküszöbölni, ha ezen emberek elegendőt pihennének, vagy szabadidejüket értelmesen töltenék el.” (164. számú interjú)

„Türelmetlen leszek, nehezen koncentrálok. Egynél több feladatot csinálok egyszerre. Hajlamosabb vagyok rejtett agresszióra, mert érzékeny vagyok. Alvászavart nem tapasztaltam. Mióta dolgozom, nem voltak alvásproblémáim, a vérnyomásom azonban magasabb lett.” (169. számú interjú)

„A megterhelő esetek által okozott feszültség levezetésére leginkább a sportot kedvelem, rendszeresen futok, és feleslegesen nem szállok autóba, inkább a biciklit használom. Szerintem nem nagyon helytálló a »munkastressz« kifejezés, mert a legjobb megközelítés a prevenció, azaz a stressz megjelenésére való felkészülés, és a stresszt feldolgozni való »tudás« megszerzése. Véleményem szerint a stresszkezelést széles körűen tanítani kellene. Az orvosi hivatás nem stresszesebb, mint más hivatások, ez csupán annak kérdése, hogy az egyén képes-e a hivatásával járó stressz kezelésére. Aki nem, az tartósan feszült és ideges lesz, ami nyilvánvalóan valamilyen betegség megjelenésével fog járni. Így az egyetlen járható út a stresszel való »megbarátkozás«, azaz a stresszről való gondolkodás megváltoztatása, és a kezelésének elsajátítása.” (196. számú interjú)

„A stresszt sporttal mindenképpen lehet oldani. Illetve létezik egy Bálint-csoport nevű módszer is, amely az orvosi stresszkezelés leghatékonyabb módjaival foglalkozik. Itt az emberek megbeszélhetik, hogy mit éreztek az adott esetekben. Megbeszélhetik, hogy ki mit érzett, mit csinált volna másképp, feldolgozhatják az érzelmeiket. A barátaim, a családom is egy védőhálót jelentenek számomra. Véleményem szerint a legfontosabb a stressz megelőzése, illetve csökkentése lenne. Csakhogy az orvosok nem kicsinységeken pörögnek.” (148. számú interjú)

„A munkahelyi stressz mindenkinél máshogyan nyilvánul meg. Van, aki ingerlékeny, magának való lesz tőle, van, aki rosszkor és rossz helyen, például otthon adja ki magából a feszültséget, aminek a család issza meg a levét, és van olyan is, aki elfojtja magában, és később valami komoly problémaként, betegségként jön elő nála. A munkahelyi stressz levezetésére a legjobb, ha az ember talál magának egy hobbit, lehet ez a természetjárás, a zene, egy sport, a lényeg, hogy közben minden mást el tudjon felejteni, ki tudja zárni a külvilágot, és ki tudjon kapcsolni egy kicsit.” (149. számú interjú)

„Legfőképpen sporttal küzdök a mindennapi stressz ellen. Ha szabad vagyok, igyekszem minden nap futni, teniszezni, aerobicozni. Ezen kívül nagyon fontosnak találom a baráti kapcsolatokat, a családi hátteret. Azt gondolom, hogy a biztos háttérrel maximálisan fel lehet dolgozni a munkával járó nehézségeket.” (193. számú interjú)

„Egy dolog biztos, hogy azon szerencsés emberek közé tartozom, akik úgy bele tudnak feledkezni a munkájukba; egy nagyon szép »flow« élmény, amit Csíkszentmihályi Mihály is megfogalmazott, ez az önfeledt elfoglaltság, mindegy, hogy egy kisgyerek egy porcicával játszik, valaki valamiben benne van és csinálja.” (117. számú interjú)

„A leginkább stresszkeltő tényezők szerintem az emberi kapcsolatok a betegekkel, a betegek igényei, érzelmei azért nem egyszerűek néha, illetve hát rövid idő alatt kell nagyon gyorsan dolgozni, több dolog most nem jut eszembe hirtelen, de ez a két tényező mindenképpen kiemelendő. A megterhelő helyzetek okozta feszültséget többféle módon küzdöm le. Van, amikor légzőgyakorlatokat végzek, máskor olyan zenét hallgatok, ami megnyugtat, olvasgatni is szoktam ilyen célból, de sporttal is remekül le tudom vezetni a feszültséget, többféle küzdősportot is űzök, és ezek nagyon jók a feszültség levezetésére. Nagyon fontos egy orvos életében, hogy le tudja vezetni a stresszt valamilyen módon, ha ezt nem tanulja meg, soha nem fogja élvezni azt, amit csinál.” (167. számú interjú)

„Legrosszabbul azt tolerálom, hogy ha egyszerre több dolgot kell csinálnom, például, ha ambuláns szűrővizsgálat közben lesz rosszul egy fekvőbeteg, és őt el kell látnom, illetve ha eközben behoznak egy beteget sürgősségi echovizsgálatra. A stressz okozta feszültség vérnyomás-kiugrásokat okoz, fejfájással, fáradékonysággal, és ez nehezíti a koncentrálást, a munkavégzést. Kiemelkedő stresszes eseményre mostanában nem emlékszem, de a sürgősségin végzett műszak rendkívül fárasztó a folyamatos betegbeáramlás miatt. Próbálok pihenni, hogy csökkentsem a stressz okozta tüneteket, egyéb tevékenységet végezni, kikapcsolódni. Sajnos keveset sportolok és rendszertelenül étkezem, amin változtatnom kellene.” (177. számú interjú)

„Felvettem egy stresszkezelési kurzust az egyetemen, azelőtt nem tudtam, hogy stresszelek, azután igen. Én azt csinálom, hogy van egy ilyen »gondolatstop«, ami muszáj néha, hogy ha az ember belehergeli magát, hogy »ez nem fog sikerülni«, »ez túl sok», »ez nem megy«, akkor teljesen lebénítja magát, gondolkozni sem tud, pánikol. Ilyenkor adok magamnak fél órát, hogy mást csináljak, minthogy elmondom hatvan embernek a félelmeimet, közben mindig arra koncentrálok, hogy állítsam meg ezt a gondolatot, utána meg üljek le és folytassam a dolgokat.” (154. számú interjú)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 697 9

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Mi az oka annak, hogy annyi fiatal választja ma az orvosi hivatást? Elsősorban a pénz, vagy az embereken való segítés vágya tereli őket a szakma felé? Milyen problémákkal szembesülnek az orvosegyetemi évek alatt, és mi várja őket az egészségügyben? Létezik-e nőies és férfias orvoslás? Hogyan befolyásolják a gyógyítók munkáját és a páciensek helyzetét a napjainkban zajló radikális változások, a legújabb digitális és mobil eszközök, a modern kezelési eljárások?Ma már több orvosnő végez és praktizál Magyarországon, mint férfi orvos – milyen társadalmi következményekkel jár ez, és miként befolyásolja az orvos–beteg kapcsolatot? Törvényszerű-e, hogy kiégjenek az orvosok, és milyen módon lehet küzdeni ellene? Hogyan próbálják összeegyeztetni családi szerepeiket és karrierjüket a hazai orvosnők? Miért vannak speciális helyzetben az orvos-házaspárok?És végül, de nem utolsósorban: mit jelent a „magyarországi orvosnő-paradoxon”?

Az Orvosnők Magyarországon hiánypótló összegzés: három és fél évtizede nem vizsgálták átfogóan a hazai orvosok helyzetét. A kötet alapjául több, már az ezredforduló után készített országos reprezentatív kutatás szolgált, emellett orvostanhallgatókkal és gyakorló orvosokkal felvett interjúk egészítették ki a képet. A gyógyítók testi-lelki egészségének feltérképezése mellett a könyv részletesen elemzi az orvosnők helyzetét, akiknek jelentős része – „szupernőként” próbál egyszerre a legmagasabb színvonalon helytállni hivatásában és a magánéletben egyaránt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyorffy-orvosnok-magyarorszagon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero