Győrffy Zsuzsa

Orvosnők Magyarországon

1.2. A kutatás módszertana

A kötet több nagy kvantitatív és kvalitatív szociológiai adatfelvételen alapul. Az alábbiakban ismertetem a felhasznált adatbázisokat, mérőeszközöket és statisztikai módszereket, amelyeket a könyv további fejezeteiben részletesen már nem mutatok be.

Az empirikus hátteret két nagy, orvosnőkkel és orvosokkal kapcsolatos reprezentatív, kvantitatív adatfelvétel szolgáltatta. Az első vizsgálatunkat 2003–2004-ben folytattuk le, ekkor véletlen kezdőpontú szisztematikus mintavétel segítségével 650 orvosnőt választottunk ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nyilvántartásából. A megadott feltételek és szempontok alapján a MOK készítette el a felmérés véletlenszerűen kiválasztott mintáját. A kérdezés anonim, postai önkitöltős kérdőív segítségével történt. Összesítve, a kiválasztott minta 62,7 százaléka (n = 408) adott értékelhető választ kérdőívünkre.

Mivel az egészségügyben dolgozók között a munkahely jellege – az intézménytípus – a legfontosabb belső differenciáló tényező, a korábbi magyarországi kutatások eredményeire hivatkozva (Bánlaky 1981) fontosnak tartottam, hogy az alap- és járóbeteg-ellátásban, valamint a klinikumban, a városi kórházakban és az országos intézetekben dolgozók arányuknak megfelelően legyenek jelen a kiválasztott mintában. A válaszadók között nagyobb arányban voltak jelen az alapellátásban, illetve az üzemorvosi szakmákban dolgozók, így a kapott 408 fős mintát súlyoztuk a KSH és a MOK által megadott munkahelyi dimenziók alapján. (Nők és férfiak Magyarországon 2006 [2007]) Mintánk ily módon reprezentatív a kutatásunk szempontjából legfontosabbnak tartott munkahely-jelleg szerint.

Második adatfelvételünket a Magyar Orvosi Kamara és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete 2013 májusa és júliusa között közösen indított országos felmérése szolgáltatta, amelynek célja az orvosok helyzetének, test-lelki jóllétének vizsgálata volt. Kutatásunkban az összes hazai, e-mail elérhetőséggel rendelkező gyógyítót megkerestük. Vizsgálatunk európai viszonylatban is egyedülálló: ehhez hasonló széleskörű vizsgálatokkal csak az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Japánban találkozhatunk. (National Physicians Survey 2012; Physicians Lifestyle Report 2012; Medicine in Australia 2012; Matsumoto et al 2009; Grava-Grubins és Scott 2008)

A mintában alapsokaságnak a Magyar Orvosi Kamara adatbázisában megtalálható, érvényes e-mail címmel rendelkező orvosokat tekintettük (n = 42 342). Elemzésünk során a fogorvosokat sajátos foglalkoztatási helyzetük miatt külön csoportként elemeztük. Az adatfelvétel mintavételi tervének kialakításakor célunk az internet elérhetőséggel rendelkező teljes orvospopuláció felmérése volt.

Vizsgálatunkat 2013. május 9. és július 15. között folytattuk le, az anonim, önkitöltős kérdőív linkjének továbbítása után négy emlékeztető levél kiküldésével. A vizsgálatot a MOK és a Semmelweis Egyetem Etikai Bizottságának engedélyével folytattuk le. A válaszadási arány 16,18 százalékos volt (n = 5607). Értékelhetőnek abban az esetben minősítettük a kérdőívet, ha a kérdőívet kitöltő személy a kérdések legalább 90 százalékára válaszolt. Ez a válaszadási arány az online kutatások részvétel-hajlandósági adataihoz viszonyítva megfelelő. (Gava-Grubins és Scott 2008) A nemzetközi vizsgálatok mindegyike kiemeli, hogy az orvosok az átlagpopulációhoz képest rosszabb válaszadási hajlandósággal rendelkeznek a hagyományos, papíralapú felmérések esetében is. (Jagsi 2004; Kellerman 2001; Lensing 2000; Pullen 1995) Az orvosok és más egészségügyi dolgozók válaszadási arányára vonatkozó metaanalízis szerint e csoportban az átlagos válaszadási arány 10 százalék körüli. (Flanigan 2008)

A felmérés adatain nem, kor és szak (orvos, fogorvos) szerinti korrekciós súlyozást végeztünk, ahol az alapsokasági adatokat a Magyar Orvosi Kamara tagsági adatai jelentették. A háromdimenziós súlyozás során a területi és munkahelytípus szerinti megoszlásokat ellenőrzés céljából összevetettük az elérhető KSH-adatokkal, és mivel nem volt tapasztalható szignifikáns eltérés sem a területi (megye szerinti), sem pedig a munkahelytípus szerinti megoszlásokban (alapellátás, szakellátás, fekvőbetegellátás), így felmérésünk e dimenziók tekintetében is reprezentatívnak tekinthető.

Mindkét vizsgálat esetében sor került kontrollcsoportos összehasonlításra is. Az egészségi állapotra és a rizikómagatartásra vonatkozó kérdések esetében az orvosi minta kontrollcsoportját a Hungarostudy 2002 (n = 12 680) és a Hungarostudy 2013 (n = 2000) lakossági felmérés szolgáltatta. A Hungarostudy országos magyar reprezentatív felmérések célja a magyar felnőtt lakosság testi és lelki egészségi állapotának feltérképezése, az egészségi mutatók egyes környezeti, szociális és gazdasági háttértényezőkkel összefüggésben történő vizsgálata volt. A kutatatás során a résztvevők szociodemográfiai adatairól, egészségi állapotáról, magatartási szokásairól, pszichológiai jellemzőiről készült adatfelvétel. A kiválasztott személyek reprezentálják a 18 év feletti magyar lakosságot nem, kor és lakóhely szerint. A kérdőív közel 200 kérdést tartalmazott, és interjú, illetve önkitöltős kérdőív formájában rögzítették a válaszokat. (Rózsa 2003; Susánszky 2013)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 697 9

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Mi az oka annak, hogy annyi fiatal választja ma az orvosi hivatást? Elsősorban a pénz, vagy az embereken való segítés vágya tereli őket a szakma felé? Milyen problémákkal szembesülnek az orvosegyetemi évek alatt, és mi várja őket az egészségügyben? Létezik-e nőies és férfias orvoslás? Hogyan befolyásolják a gyógyítók munkáját és a páciensek helyzetét a napjainkban zajló radikális változások, a legújabb digitális és mobil eszközök, a modern kezelési eljárások?Ma már több orvosnő végez és praktizál Magyarországon, mint férfi orvos – milyen társadalmi következményekkel jár ez, és miként befolyásolja az orvos–beteg kapcsolatot? Törvényszerű-e, hogy kiégjenek az orvosok, és milyen módon lehet küzdeni ellene? Hogyan próbálják összeegyeztetni családi szerepeiket és karrierjüket a hazai orvosnők? Miért vannak speciális helyzetben az orvos-házaspárok?És végül, de nem utolsósorban: mit jelent a „magyarországi orvosnő-paradoxon”?

Az Orvosnők Magyarországon hiánypótló összegzés: három és fél évtizede nem vizsgálták átfogóan a hazai orvosok helyzetét. A kötet alapjául több, már az ezredforduló után készített országos reprezentatív kutatás szolgált, emellett orvostanhallgatókkal és gyakorló orvosokkal felvett interjúk egészítették ki a képet. A gyógyítók testi-lelki egészségének feltérképezése mellett a könyv részletesen elemzi az orvosnők helyzetét, akiknek jelentős része – „szupernőként” próbál egyszerre a legmagasabb színvonalon helytállni hivatásában és a magánéletben egyaránt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyorffy-orvosnok-magyarorszagon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero