Győrffy Zsuzsa

Orvosnők Magyarországon


A kérdőíves vizsgálatok résztvevői

A következőkben ismertetjük a két felmérés résztevevőinek alapvető demográfiai adatait. Elsőként a 2003–2004-es orvosnőkutatásban részvevők profilját mutatjuk be, majd a 2013-as orvoskutatás (férfi és női) vizsgálati populációját tekintjük át. Ezután a 2013-as vizsgálat orvosnőkre vonatkozó demográfiai alapadatait közöljük.
A 2003–2004-es vizsgálat során az orvosnői mintában a munkahely-jelleg szerint súlyozott adatokat használtuk, valamint a kontrollcsoport kor szerint illesztett adatait vettük alapul. Mivel a kontrollcsoportot kor szerint illesztettük az orvosnői mintához, e dimenzió esetében az átlagértékek, illetve az előfordulási arányok (%) megegyeznek: a válaszadó személyek átlagéletkora 45,1 életév volt (SD=10,23). Lakóhelyüket tekintve a vizsgált minta tagjai közel 40 százalékban budapestiek, 25, illetve 24 százalékban megyeszékhelyen, illetve városban élnek és 11 százalékuk községi lakos. A legtöbb orvosnő (71,2%) házas volt, illetve élettársi kapcsolatban élt (4,2%) a felméréskor, mintegy 10,7 százalékos volt az elváltak aránya. 8,9 százalékuk egyedülálló volt, és 5 százalékot tett ki az özvegyek aránya.
A gyerekszám tekintetében elmondható, hogy legnagyobb arányban a kétgyermekes orvosnők (46,6%) vettek részt a felmérésben, 21,4 százalék volt az egy gyermekesek aránya, míg 15,1 százalék a gyermekteleneké. A 3 és több gyerekesek 16,9 százalékos arányban voltak jelen. Alábbi, 1. táblázatunkban az orvosnői minta munkahelytípus szerinti eloszlását ismertetjük.
 
1. táblázat: A főmunkahely típusának százalékos arányai % (n) a 2003–2004-es felmérésben
Főmunkahely, főfoglalkozás
Orvosnők (%) (n=406)
Alapellátás
26,8 (109)
Szakellátás
47 (191)
Üzemorvos
10,3 (42)
Egyéb (magánrendelés, szakértői intézeti, köztisztviselői, egyetemi oktatói, gyógyszer-látogatói állás)
15,9 (64)
 
A 2013-as vizsgálatban 2269 fő a férfiak és 2515 a nők száma (a fogorvosi minta nélkül), vagyis a férfiak aránya 47,4 százalék, a nőké 52,6 százalék. A válaszadók átlagéletkora 52,5 év. Területi megoszlás tekintetében elmondható, hogy a válaszadók közel 30 százaléka Budapesten él, ezt követi Pest megye 12,3 százalékos aránnyal, majd az orvosegyetemmel rendelkező megyék (Csongrád, Hajdú-Bihar és Baranya).
A válaszadók több mint kétharmada házas (69,2%), 10 százalék feletti a kapcsolatban élők aránya (12,1%), 7,4 százaléknyian elváltak, 7 százalékuk egyedül él, és 4,3 százaléknyian özvegyek. A megkérdezettek 41 százalékának 2 gyermeke van, egyaránt 18 és fél százalék körüli a gyermektelenek, illetve az egy gyermekesek aránya, 16,1, illetve 4,2 százalékuknak van 3, illetve 4 gyermeke, a maradék 1,7 százaléknak öt vagy ötnél több gyermeke van. A mintában az átlagos gyermekszám 1,75.
2013-as vizsgálatunkban a reprezentatív minta női, általános orvos válaszadóit vizsgáltuk (n = 2515). A mintába került orvosnők átlagéletkora 49,9 év.
Családi állapot tekintetében kiderült, hogy a válaszadó orvosnők 10,1 százaléka egyedülálló, 13,1 százaléka kapcsolatban él, 60 százaléka házas, 11,4 százaléka elvált és 5,4 százaléka özvegy. Mintegy 22,5 százalékuk gyermektelen, 21,2 százalékuknak egy, 40,5 százalékuknak kettő és 15,8 százalékuknak három vagy több gyermeke van. Munkahelytípust tekintve 41,5 százalékuk dolgozik a fekvőbeteg-ellátásban, 19,7 százalékuk a járóbetegszakellátásban, 13,7 százalékuk az alapellátásban és 25,1 százalékuk egyéb munkahelyeken (pl. civil szervezet, államigazgatás, magánszféra területén).

Orvosnők Magyarországon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 697 9

Mi az oka annak, hogy annyi fiatal választja ma az orvosi hivatást? Elsősorban a pénz, vagy az embereken való segítés vágya tereli őket a szakma felé? Milyen problémákkal szembesülnek az orvosegyetemi évek alatt, és mi várja őket az egészségügyben? Létezik-e nőies és férfias orvoslás? Hogyan befolyásolják a gyógyítók munkáját és a páciensek helyzetét a napjainkban zajló radikális változások, a legújabb digitális és mobil eszközök, a modern kezelési eljárások?Ma már több orvosnő végez és praktizál Magyarországon, mint férfi orvos – milyen társadalmi következményekkel jár ez, és miként befolyásolja az orvos–beteg kapcsolatot? Törvényszerű-e, hogy kiégjenek az orvosok, és milyen módon lehet küzdeni ellene? Hogyan próbálják összeegyeztetni családi szerepeiket és karrierjüket a hazai orvosnők? Miért vannak speciális helyzetben az orvos-házaspárok?És végül, de nem utolsósorban: mit jelent a „magyarországi orvosnő-paradoxon”?

Az Orvosnők Magyarországon hiánypótló összegzés: három és fél évtizede nem vizsgálták átfogóan a hazai orvosok helyzetét. A kötet alapjául több, már az ezredforduló után készített országos reprezentatív kutatás szolgált, emellett orvostanhallgatókkal és gyakorló orvosokkal felvett interjúk egészítették ki a képet. A gyógyítók testi-lelki egészségének feltérképezése mellett a könyv részletesen elemzi az orvosnők helyzetét, akiknek jelentős része – „szupernőként” próbál egyszerre a legmagasabb színvonalon helytállni hivatásában és a magánéletben egyaránt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyorffy-orvosnok-magyarorszagon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave