Győrffy Zsuzsa

Orvosnők Magyarországon


Az orvostanhallgatói kvantitatív vizsgálat

A 2012/2013-as tanév során a négy magyarországi orvosegyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) általános orvos szakos hallgatóinak körében vettünk fel önkitöltős, anonim kérdőíveket. A mintavételkor kiválasztásunk fő szempontja az volt, hogy a preklinikai, valamint a klinikai képzésben tanuló hallgatók hasonló arányban jelenjenek meg a mintában. A szakirodalom eredményei alapján (Molnár R 2002) a leginkább „vízválasztónak” tekinthető tanulmányi időszakban levő, azaz az I., a III., valamint a VI. évfolyamon tanulók mintába kerülésének minél nagyobb arányát tartottuk szem előtt. A kérdőíves felméréshez – adatvédelmi okokból – nem tudtunk valószínűségi mintavételt alkalmazni. A hallgatók szociodemográfiai összetételére vonatkozóan sem áll rendelkezésre olyan részletes statisztikai adat, amely lehetővé tette volna a reprezentativitásnak megfelelő utólagos súlyozást, így eredményeink csak korlátozottan általánosíthatók a hazai orvostanhallgató populáció egészére. A vizsgálatot a Semmelweis Egyetem Etikai Bizottságának engedélyével folytattuk le.
Kutatásunk középpontjában a hazai orvostanhallgatók testi-lelki egészségének, egészségmagatartásának, stresszterhelésének és megküzdési stratégiáinak, valamint pályamotivációinak felmérése állt. Felmérésünk kérdőívtervezésénél nagymértékben támaszkodtunk korábban végzett, orvosokra irányuló kutatásainkra.
Kérdőívünk az alábbi kérdéscsoportokat tartalmazta:
  1. Demográfiai adatok (nem, életkor, évfolyam, egyetem).
  2. Egészségi állapotra vonatkozó adatok (pszichoszomatikus tünetlista, egészségi állapot önbecslése).
  3. Pszichológiai tényezők (depresszió, alvászavarok, öngyilkossági magatartás, kiégés, empátiás attitűd alakulása, szülői kötődés).
  4. Az egészségmagatartás tényezői (dohányzás, alkoholfogyasztás, sportolás).
  5. A hivatás háttértényezői (orvos szülők, pályaválasztás időpontja, pályaválasztási motivációk).
  6. Stresszforrások az orvosegyetemi évek alatt (stressztényezők, vizsgastressz, túlterheltség, megküzdés, boncolással kapcsolatos stresszforrások).
 
Vizsgálatunk során 733 főt kérdeztük meg. Mintánkban a nemi megoszlás a következőképpen alakult: 33,2 százalék (243 fő) a férfiak aránya, míg a nők 66,8 százalékban (488 fő) képviseltették magukat. A mintába közel fele-fele arányban kerültek hallgatók a preklinikai (I–II. év) és a klinikai (III–VI. év) időszakból (48% vs. 52%).
A hallgatók átlagéletkora 22,4 év volt (SD = 2,14). A válaszadók 47,1 százaléka (345 fő) a budapesti, 4,5 százalékuk (33 fő) a debreceni, 26,2 százalékuk (192 fő) a pécsi és 22,2 százalékuk (163 fő) a szegedi orvostudományi egyetem hallgatója volt.

Orvosnők Magyarországon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 697 9

Mi az oka annak, hogy annyi fiatal választja ma az orvosi hivatást? Elsősorban a pénz, vagy az embereken való segítés vágya tereli őket a szakma felé? Milyen problémákkal szembesülnek az orvosegyetemi évek alatt, és mi várja őket az egészségügyben? Létezik-e nőies és férfias orvoslás? Hogyan befolyásolják a gyógyítók munkáját és a páciensek helyzetét a napjainkban zajló radikális változások, a legújabb digitális és mobil eszközök, a modern kezelési eljárások?Ma már több orvosnő végez és praktizál Magyarországon, mint férfi orvos – milyen társadalmi következményekkel jár ez, és miként befolyásolja az orvos–beteg kapcsolatot? Törvényszerű-e, hogy kiégjenek az orvosok, és milyen módon lehet küzdeni ellene? Hogyan próbálják összeegyeztetni családi szerepeiket és karrierjüket a hazai orvosnők? Miért vannak speciális helyzetben az orvos-házaspárok?És végül, de nem utolsósorban: mit jelent a „magyarországi orvosnő-paradoxon”?

Az Orvosnők Magyarországon hiánypótló összegzés: három és fél évtizede nem vizsgálták átfogóan a hazai orvosok helyzetét. A kötet alapjául több, már az ezredforduló után készített országos reprezentatív kutatás szolgált, emellett orvostanhallgatókkal és gyakorló orvosokkal felvett interjúk egészítették ki a képet. A gyógyítók testi-lelki egészségének feltérképezése mellett a könyv részletesen elemzi az orvosnők helyzetét, akiknek jelentős része – „szupernőként” próbál egyszerre a legmagasabb színvonalon helytállni hivatásában és a magánéletben egyaránt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyorffy-orvosnok-magyarorszagon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave