5.2.4. Keretezési hatás: veszteség és nyereség keretezések hatása a döntésekre

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keretezési hatásról beszélünk, amikor két eset várható hasznossága megegyezik, de ha az egyik veszteségként, a másik nyereségként van megfogalmazva, akkor a nyereségként megfogalmazott esetet preferáljuk. A keretezési hatást jól illusztrálja Kahneman és Tversky (1984) következő kísérlete is:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. kondíció

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Képzelje el, hogy szülővárosa egy olyan ismeretlen betegség kitörésére készül, amely várhatóan 600 ember halálát okozza. A betegség leküzdésére két alternatív programot javasolnak. A két programot a tudományos előrejelzések az alábbi kimenetekkel társítják:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Ha az A programot alkalmazzák, 200 embert megmentenek.
  2. Ha a B programot alkalmazzák, egyharmad valószínűséggel 600 embert, kétharmaddal valószínűséggel pedig senkit sem mentenek meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A két program közül melyiket részesítené előnyben?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. kondíció

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Képzelje el, hogy szülővárosa egy olyan ismeretlen betegség kitörésére készül, amely várhatóan 600 ember halálát okozza. A betegség leküzdésére két alternatív programot javasolnak. A két programot a tudományos előrejelzések az alábbi kimenetekkel társítják:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Ha elfogadják a C programot, 400 ember meg fog halni.
  2. Ha a D programot fogadják el, egyharmad valószínűséggel senki sem hal meg, és kétharmad valószínűséggel 600 ember hal meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A két program közül melyiket részesítené előnyben?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A neoklasszikus értelemben racionális ember gyorsan megállapítaná, hogy az 1. kondíció A programja azonos a 2. kondíció C programjával, és az 1. kondíció B programja megfelel a 2. kondíció D programjának. A tökéletesen racionális döntéshozó így megállapítaná, hogy a két kondíció tulajdonképpen ugyanazt a választási helyzetet takarja. Ezenkívül, mivel A megegyezik B-vel és C is megegyezik D-vel, az egyes csoportok résztvevőinek 50 százalékát várnánk egy-egy lehetőség mellett dönteni. Amikor Kahneman és Tversky lefuttatták a kísérletet, az 1. csoport résztvevőinek 72%-a az A programot választotta, míg a 2. csoport résztvevőinek 22 százaléka választotta a C programot (15. ábra). A szerzők szerint a neoklasszikus axiómák megszegése abból ered, hogy az egyik kondícióban ugyanazt az eseményt veszteségként, míg a másik kondícióban nyereségként keretezték, így a résztvevők más referenciapontok szerint gondolkodtak. Míg az 1. kondíció referenciapontja az, hogy az emberek megmenekülnek, addig a 2. kondícióé az, hogy emberek meg fognak meghalni.
 
15. ábra. Az A és a C programot választók aránya a két kondícióban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A referencia vagy keretezés függő döntések igazolására egy másik típusú példa Kahneman és Tversky (1979) alábbi lottós kísérlete.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. kondíció

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tegyük fel, hogy kapott 1000 dollárt mindazon felül, amit birtokol. Melyik lottót részesítené előnyben?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. 50 százalék esély újabb 1000 dollár nyerésre (50 százalék esély arra, hogy semmit sem nyer).
  2. Biztosan kap 500 dollár nyereményt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a két lottó várható értéke megegyezik 500 dollárral, a kockázatkerülő gazdasági ember a B opciót választaná. A résztvevők 84 százaléka valóban ezt az opciót is választotta (16. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. kondíció

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tegyük fel, hogy kapott 2000 dollárt mindazon felül, amit birtokol. Melyik lottót részesítené előnyben?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. 50 százalék esély 1000 dollár elvesztésére (50 százalék esély arra, hogy semmit sem veszít).
  2. Biztosan veszít 500 dollárt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2. lottó lényegében megegyezik az elsővel, mivel mindkettő várható értéke 1500 dollár, így a 2. kondícióban körülbelül ugyanannyi embernek kellene a D opciót választania, mint az 1. kondícióban a B opciót. Ennek ellenére a 2. kondícióban csak a résztvevők 31 százaléka választotta a D opciót (16. ábra).
 
16. ábra. A B és a D programot választók aránya a két kísérletben.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amikor tehát nyereményként volt keretezve ugyanaz a várható érték, kockázatkerülőként viselkedett az emberek többsége, de veszteségkeretezés esetén kockázatbaráttá váltak a résztvevők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt, hogy a nyereség vagy veszteség érzése másfajta kockázatkezeléssel jár, Kahneman és Tversky (1979) következő kísérlete is jól szemlélteti:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. Kondíció

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Melyik opciót látja a leginkább nyereség növelő kilátásúnak?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. 7000 dollár biztos nyeremény
  2. 80 százalékos eséllyel 10000 dollár nyeremény vagy 20 százalék eséllyel 0 dollár
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók nagy többsége az A opciót választotta, azaz a biztos nyereményt és a kockázatkerülést. Mindezt annak ellenére tették az emberek, hogy a B opció várható értéke 8000 dollár, tehát a B opció lenne az optimális választás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. Kondíció

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. 7000 dollár biztos veszteség vagy
  2. 80 százalékos eséllyel 10 000 dollár veszteség és 20 százalék eséllyel 0 dollár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Melyik opciót látja a leginkább veszteség csökkentő kilátásúnak?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legtöbb ember a B opciót választja ebben a helyzetben, annak ellenére, hogy a várható veszteség ott nagyobb (8000 USD), azaz az A opció lenne a racionális választás. A befektetők tehát általában kockázatkerülőek, amikor a referenciapontjukhoz képest nyereségben vannak, de kockázatbaráttá válnak, amikor veszteséges szakaszba lépnek.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave