Előszó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Milyen veszélyekre számíthat az utazó, aki a Karib-térségbe indul nyaralni? A legtöbb embernek hirtelen talán a cápatámadások jutnak az eszébe. Egy-egy cápatámadásra mindig jól emlékszünk, főleg, ha sokkoló képeket, videókat is láttunk róla a médiában, vagy megnéztük A cápa című Spielberg-filmet. A szúnyogok ugyanakkor sokkal több ember halálát okozzák évente. Általában nem is tudjuk, hány cápatámadás történik évente, és annak hány százaléka halálos kimenetű, de könnyen előhívható képek vannak a fejünkben ezen viszonylag ritka eseményekről. Az ISAF (International Shark Attack File, www.floridamuseum.ufl.edu/shark-attacks) szerint világszerte évente hozzávetőleg 80–100 nem provokált cápatámadást jegyeznek fel. A halálos kimenetelű esetek száma megközelítőleg 5–10. A Karib-térségben évente csak néhány, jellemzően nem halálos kimenetelű cápatámadást dokumentálnak. A Karib-térségben viszont számos szúnyog által terjesztett vírusos betegség, köztük a dengue-láz, a Zika-vírus, a chikungunya, illetve bizonyos szigeteken a malária is előfordul. A Zika vagy chikungunya nagyon ritkán halálos egészséges felnőttek esetében, és bár a malária halálozási aránya kezelés nélkül elérheti a 20 százalékot, megelőző gyógyszerekkel szinte teljesen elkerülhető. A regisztrált dengue-lázas megbetegedések száma azonban megháromszorozódott 2023-ban a Karib-térségben, elérve a 62 460 esetet, melyből mintegy 2000 végződött halállal (WHO.int).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Karib-térségbe indulóknak tehát érdemes a szúnyogok által terjesztett vírusfertőzések esélyének csökkentésére koncentrálniuk, és nem egy esetleges cápatámadás elleni óvintézkedésekre fókuszálniuk. Nagyon hasznos ugyanakkor a hirtelen ijedség, amikor fürdőzés közben meglátunk egy cápauszonyt kilógni a vízből, és a rémület hatására igyekszünk minél messzebb kerülni a cápától. Ugyanilyen fokú ijedség minden szúnyog látványától viszont minden valószínűség szerint negatív következményekkel járna a jóllétünkre nézve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha választanunk kellene, inkább olyan fürdőruhát vennénk, melynek mintázata taszítja a cápákat, vagy inkább szúnyogriasztóra, szúnyoghálóra költenénk el az adott pénzösszeget? Amikor különböző biztosításokat kötünk, pontos kalkulációt végzünk azzal kapcsolatban, hogy mekkora eséllyel milyen károk következhetnek be, vagy befolyásolnak minket az esetleg nemrég látott halálos repülőgép-balesetek, a földrengésekről vagy halálos cápatámásokról szemünk előtt lebegő képek? Bővíthetjük a kérdést úgy is, hogy a tapasztalataink, érzelmeink, a személyiségünk, az emberi kapcsolatink befolyásolják-e gazdasági döntéseinket, vagy mindig megfontoltan döntünk, és maximalizálni próbáljuk saját hasznunkat? A viselkedési közgazdaságtannal egy olyan ember képe kerül a gazdasági gondolkodásba, aki nem tud hatalmas információtömeget kezelni, lehet türelmetlen, vannak érzései, vágyai, lehet adakozó kedvében, de csalással megkárosíthat másokat is, befolyásolják társai és az önmagáról alkotott elképzelései. E szakkönyvben számos friss tudományos eredmény bemutatásával igyekszem illusztrálni, miért kérdőjelezhető meg a jól informált, haszonmaximalizáló, racionális és önérdekkövető gazdasági emberkép az egyéni döntéshozatalok során, valamint milyen alapvető belső folyamatok és környezeti tényezők szabályozzák gazdasági döntéseinket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyv elsődleges célja, hogy átfogó képet nyújtson a viselkedési közgazdaságtan vizsgálati módszereiről, eredményeiről, azok közpolitikai alkalmazásáról és a tudományág előtt álló kihívásokról. A könyvet elsősorban egyetemi hallgatóknak, oktatóknak és az eredményeket a munkájuk során alkalmazni tudó szakembereknek, például közpolitikai döntéshozóknak ajánlanám. A könyv olvasásához nincs azonban szükség mélyreható matematikai vagy gazdasági ismeretekre. Bízom benne, hogy a bemutatott gondolatok és példák nemcsak a szakmai háttérrel rendelkező olvasóknak lesznek érthetőek és élvezhetőek, hanem minden érdeklődőnek izgalmas olvasmányt jelentenek majd. Alapvető célom volt, hogy érthető módon mutassam be azokat a viselkedési közgazdaságtani ismereteket, melyek a mindennapi döntéseinkben és a gazdasági, üzleti életben is fontos szerepet játszanak. Egyes fejezetek a keretbe foglalt vagy mellékletben található részeken keresztül azonban mélyebb betekintést nyújtanak bizonyos kutatások felépítésébe, gondolatsorok levezetésébe vagy egyes kísérleti eredmények elemzésébe. Mivel a viselkedési közgazdaságtani vizsgálódások egyik alapvető eszköze a kísérletezés, a könyvben külön fejezet foglalkozik e módszertani eszközre vonatkozó alapvetésekkel, és részletesen bemutatok két kísérletet is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen könyv legtöbb olvasója valószínűleg mindennap számos gazdasági döntést hoz, így a leírt döntéshozatali mechanizmusok és döntésbefolyásolási technikák jelentős mértékben érinthetik gazdasági viselkedését és jóllétét. Remélhetőleg azon túl, hogy a könyv elolvasását követően kialakul egy globális rálátás a viselkedési közgazdaságtan kutatási kérdéseire és eredményeire, az Olvasó saját gazdasági döntésein is tudatosabban gondolkodik el, és átérzi, mennyire fontos és izgalmas ez a tudományterület.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Itt szeretném megköszönni a három lektor, dr. Hámori Balázs, dr. Kóczy Á. László és dr. Schepp Zoltán értékes észrevételeit és konstruktív szakmai javaslatait, melyek nagyban hozzájárultak a könyv végleges formájához.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave