5.3.2. Identitás
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_377/#m1356gdavk_377 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_377/#m1356gdavk_377)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_377/#m1356gdavk_377)
A személyiségjegyek mellett az identitásunk is nagyban befolyásolja gazdasági döntéseinket. Schwartz és munkatársai (2011) az identitáson az egyén „Ki vagyok én?” kérdésre adott válaszát értik, amely magába foglalja a személyes, a szerep és a szociális identitásokat. Az identitásnak tehát több rétege létezik, melyek közül néhányat mi választunk (pl. politikai párt tagja), míg mások adottak (pl. nemzetiség, lakóhely). Az identitáselmélet szerint a self reflexív, azaz az egyén tudja úgy kezelni, mint egy tárgyat, és tudja kategorizálni, összehasonlítani más társadalmi kategóriákkal, csoportokkal. Mivel minden ember többféle identitással rendelkezik, ezért a self-koncepció nem más, mint a többféle identitás fontossági sorrendbe helyezése. A személyes identitás, a szerepidentitásokkal ellentétben nem adott szituációhoz kötött, hanem közvetlenül és általánosan az egyénhez kapcsolódó jelentéseket tartalmazza. A személyes identitás így átfogólag kontrollálja a különböző helyzetek értelmezését és a viselkedési opciók választását (Stets és Burke, 2000). A társas identitás elméletét szerint (Tajfel,1978) az egyén önmagáról alkotott képe azon alapul, hogyan igazodik azon csoportok értékeihez, viselkedéséhez, amelyekkel azonosul és a tagja, azaz egy önkategórizáción alapul a self-koncepció kialakítása.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_378/#m1356gdavk_378 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_378/#m1356gdavk_378)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_378/#m1356gdavk_378)
Az identitás kontroll elmélet (Bruke, 2004) szerint mindenki önazonosságra törekszik. Az egyén motivált arra, hogy olyan identitásminta szerint viselkedjen, amellyel azonosulni szeretne, ugyanakkor igazolni is szeretné a vállalt identitását. Az identitás így a döntések és viselkedés magyarázó tényezőjévé válik. Az emberek például sokszor nem mérlegelik az előnyeit és hátrányait egy-egy fogyasztói döntésnek, hanem úgy gondolják tudják, kik ők és akik ők, ahhoz ez vagy az a fogyasztási cikk illik. A marketingszakemberek ezt sokszor ki is használják, és próbálják a termékeket a célközönség identitásának lényeges tulajdonságainak és értékeinek megfelelő jellemzőkkel felruházni (Oyserman, 2009).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_379/#m1356gdavk_379 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_379/#m1356gdavk_379)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_379/#m1356gdavk_379)
A vállalkozók például a szociális identitásuk függvényében gyakran fogalmaznak meg a profitmaximalizáláson kívül eső célokat is, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel az inkluzív növekedéshez, valamint a társadalmi, technológiai és gazdasági innovációhoz. A legtöbb vállalkozás hibrid jellegű, azaz nyereségtermelésre és egyéb célok elérésére egyidejűleg törekszik, így a vállalkozói-vállalati értékteremtés mellett a társadalmi-közösségi értékek létrehozatalában is közreműködik (Alter, 2007; Brieger és szerzőtársai, 2020). Fauchart és Gruber (2011) a vállalkozók társadalmi identitását az alapján határozzák meg, hogy a vállalkozók a különböző társadalmi csoportokhoz való észlelt tagságuk alapján hogyan értelmezik társadalmi tapasztalataikat és viselkedési lehetőségeiket, milyen utakon, milyen értékek megteremtésére törekednek. Fauchart és Gruber (2011) a vállalkozók következő három társadalmi identitását különböztetik meg: darwinista, közösségi és missziós (Darwinian, Communitarian és Missionary). A darwinista vállalkozó céljai megvalósításának lehetőségét a versenyzésben látja, elsődleges prioritása és fő motivációja a vagyonképzés, a haszon- és nyereségszerzés. Ez a vállalkozói társadalmi identitás áll talán legközelebb a hagyományos vállalkozástani megközelítéshez és jelentéstartalmakhoz. A közösségi vállalkozó azon dolgozik, hogy fejlessze a közösségét. Személyes kapcsolatban áll az emberekkel, akik számára értéket szeretne teremteni, és a közösség katalizátoraként tekint vállalkozói tevékenységére. Úgy érzi, hogy innovatív termékeivel hozzájárulhat a közösség fejlődéséhez, és nagyra értékeli a közösség tagjaitól kapott támogatást. A missziós vállalkozó a nagy hatású társadalmi változások ügynökeként tekint a vállalatára. Erőteljesen politikai töltetű víziókat követ, vagy társadalmi-környezeti ügyek előmozdításában vesz részt, mert egy jobb világot szeretne teremteni. Az tehát, hogy milyen társadalmi identitással rendelkezik egy vállalkozó, nagyrészt befolyásolja, hogy mennyire felel meg a neoklasszikus értelemben vett racionális vállalkozó emberképének és milyen értékeket igyekszik teremteni a vállalkozói tevékenységével.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_380/#m1356gdavk_380 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_380/#m1356gdavk_380)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_380/#m1356gdavk_380)
Vállalkozói szociális identitás, énhatékonyság és szándék
Egy kérdőíves felméréssel Vörös és szerzőtársai (2024, 2025b) a vállalkozói szociális identitások tématerületének kutatásához igyekeztek hozzájárulni azzal, hogy elméleti és empirikus szempontból is vizsgálták a szociális és vállalkozói énhatékonyságok közvetítő szerepét az egyének vállalkozói társadalmi identitása és vállalkozói szándéka közötti kapcsolatában. A feladatspecifikus énhatékonyság, mint az egyén arra vonatkozó hite, hogy adott cselekedetei révén eléri vonatkozó céljait, fontos szerepet játszanak a viselkedési célok kitűzésében (Fishbein és Ajzen, 2011). Annak ellenére azonban, hogy a vállalkozók gyakran környezetvédelmi, politikai és társadalmi problémák megoldásához is hozzájárulnak, a vállalkozói szándék vizsgálata során a vállalkozói énhatékonyságon kívüli feladatspecifikus énhatékonyságok, valamint ezek összefüggései a vállalkozói társadalmi identitással, eddig kívül estek a vállalkozástan szakirodalmának érdeklődési körén.
A vállalkozói énhatékonyság azt határozza meg, hogy az egyén mennyire érzi úgy, hogy képes általános vállalkozói feladatokat sikeresen teljesíteni. Ilyen vállalkozói feladat például a vállalkozás indítása és napi működtetése vagy a hatékony reagálás a vállalkozói lehetőségekre. Számos tanulmány igazolta, hogy a saját vállalkozói készségekbe vetett hit a vállalkozói szándék olyan motivációs előzménye, amely az egyént végül vállalkozói viselkedésre ösztönzi (pl. Fuller és szerzőtársai, 2018; Taneja és szerzőtársai, 2024).
A kutatási eredmények ugyanakkor azt is mutatják, hogy a vállalkozói szándék és a vállalkozói viselkedés változékonysága gyakran a vállalkozók identitásával magyarázható (pl. Fauchart és Gruber, 2011; Gruber és Macmillan, 2017). A vállalkozók szociális identitása és vállalkozói énhatékonysága is befolyásolhatja tehát a vállalkozói szándékot, nem tudunk azonban arról, hogy ezek a tényezők hogyan viszonyulnak egymáshoz a vállalkozói szándék formálódása során. Brändle és szerzőtársai (2018) azt feltételezik, hogy a darwinistáknak a legmagasabb a vállalkozói énhatékonyságuk, a missziósoké pedig a legalacsonyabb. A szerzők úgy érvelnek, hogy a darwinisták – más vállalkozókkal ellentétben – nem éreznek aggodalmat egy nagyobb közösség vagy a társadalom miatt, mert elsősorban önérdektől vezérelt gazdasági céljaik vannak. Nagy eséllyel jelentős vállalkozói tapasztalataik vannak, jól ismerik a közvetlen környezetük jó/rossz üzleti példáit és társadalmi bátorítást is kapnak. A közösségi vállalkozók vállalkozásukat jellemzően az előzetes szakmai-közösségi ismereteikre támaszkodva kezdik el, és jól ismerik a közösségben/közösségért dolgozókat, ennélfogva általában ők is jól felvértezettek mind személyes szakmai tapasztalatokkal, mind pedig jó/rossz üzleti példákkal. A missziósok általában ambiciózus célokat tűznek ki, más vállalkozókkal összehasonlítva sokkal kevesebb személyes szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és releváns jó/rossz üzleti példákat is kevesebbet látnak. A közösségért való aggodalom által vezérelt, nagyra törő céljaik a tágabb közösségben gyakran kétséget ébresztenek, így társadalmi bátorítás helyett sokszor csak kételkedésben részesülnek.
A vállalkozóktól hagyományosan elvárt alapvető készségkészlet az üzleti sikerhez, a vállalati-vállalkozói értékteremtéshez kapcsolódik. Ez a fajta siker azonban csak a darwinista szociális identitással rendelkező egyének céljainak megfelelő mérce. A szerzők ezért úgy vélték, hogy ez a készségkészlet nem feltétlenül megfelelő a missziósok vagy a közösségi egyének vállalkozói sikereihez. Mivel általában a feladatspecifikus énhatékonyság befolyásolja a pályaválasztást és a munkateljesítményt (Lent és szerzőtársai, 1994), észszerűnek tűnik azt feltételezni, hogy ha a vállalkozók társadalmi, politikai vagy környezetvédelmi küldetésekben vesznek részt, akkor más, feladatspecifikus énhatékonyságokra is szükségük lehet, valamint az érintett énhatékonyságuk magasabb is. Tekintve, hogy a missziósok és a közösségi egyének is elsősorban társadalmi értékek előállítására törekednek, és a személyközi kapcsolataik menedzselése megnövekedett szerephez juthat a vállalkozói viselkedésükben, a vállalkozói énhatékonyság mellett a vállalkozók szociális énhatékonyságát, a szociális énhatékonyság szerepét vizsgálja a kérdőív a vállalkozói szándék alakulásában, a különböző vállalkozói szociális identitások mentén.
A szociális énhatékonyság azt jelenti, hogy az egyén hisz abban, hogy hatékonyan és sikeresen tudja személyközi kapcsolatait alakítani (Anderson és Betz, 2001; Sherer és szerzőtársai, 1982). A szociális készségek és énhatékonyság kulcsfontosságú szerepet játszanak a karrierfejlődésben és a személyes sikerek elérésében a munkavégzés során (Fan és szerzőtársai, 2013), növelik a társadalmi tőkét (Kahai és Lei, 2019; Wu és szerzőtársai, 2012), és segítik az egyént a konfliktusok sikeres kezelésében a csoportmunka során (Syna Desivilya és Eizen, 2005). A vállalkozástan szakirodalma eddig figyelmen kívül hagyta a szociális énhatékonyság potenciális szerepét a vállalkozói szándék alakulásában (Hossain és szerzőtársai, 2021), pedig a vállalkozói viselkedés egy erős szociális komponensen is alapul. A magas szintű szociális készségek jelentősen hozzájárulnak a vállalkozások sikeres elindításához és működéséhez (pl. Homberg és szerzőtársao, 2016; Ngah és Salleh, 2015).
A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a vállalkozói identitás és énhatékonyság is pozitívan befolyásolja a vállalkozói szándékot. A szociális énhatékonyságot elsősorban a közösségi identitással rendelkező vállalkozók tartják fontosnak, sőt elegendőnek is tartják egy sikeres vállalkozás elindításához. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberek nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy egy vállalkozás sikeres menedzselése milyen sokrétű feladatot foglal magában. A szociális énhatékonyság nem terjed ki a sikeres vállalkozások működtetéséhez szükséges néhány alapvető készségre, míg a vállalkozói énhatékonyság feltételezhetően nem mindig elegendő a társadalmi beágyazottság kialakításához, a személyközi kapcsolatok megfelelő menedzsmentjéhez a vállalkozások működtetése érdekében. Fontos kiemelni, hogy a kettő vizsgált énhatékonyság együttes jelenléte vezethet valóban sikeres vállalkozói működéshez, így identitástól függetlenül fontos mindkét énhatékonyság tudatos fejlesztése. Az eredmények azt mutatják továbbá, hogy a missziós szociális identitású egyének felismerik, hogy a vizsgált területspecifikus énhatékonyságokok mellett más készségkészletekre is szükségük lehet. Összességében a tanulmány alátámasztja az identitás gazdasági döntésekben betöltött átható szerepét.