Vörös Zsófia: Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből
›
2. melléklet. Csordaszellem a közösségi befektetési platformokon
›
Eredmények

Eredmények

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vizsgálatokban egyrészt az egyes kondíciókra adott válaszok arányát, másrészt az egyes kondíciókban adott válaszarányok változását elemezték Erdős és szerzőtársai (2022) (1. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. LT A és LT B vezető befektetőt választók gyakorisága és aránya a különböző kondícióban.
 
Kondíciók
Gyakoriság
Százalék
 
LT A
LT B
LT A
LT B
LT A
LT B
K1
PP
NN
117
0
100%
0%
K2
NNN
PPP
0
117
0%
100%
K3
PNP
PNN
93
24
79,5%
20,5%
K4
NPP
NPN
98
19
83,8%
16,2%
K5
NNP
NNN
88
29
75,2%
24,8%
K6
PPP
PPN
82
35
70,1%
29,9%
K7
NP
PN
107
10
91,5%
8,5%
K8
NPP
PNN
113
4
96,6%
3,4%
K9
NPN
PNP
85
32
72,6%
27,4%
K10
PPN
NNP
95
22
81,2%
18,8%
Megjegyzés: K=Kérdés. P=Pozitív. N=Negatív. LT=Leader Trader. A jelzéscsoportok minden kondíció esetében a következő sorrendben találhatók: érzelmi-alapú jelzések, kognitív-alapú jelzések és közösségi jelzések. Például a K3 esetében a válaszadók egy pozitív érzelmi alapú, egy negatív kognitív alapú és egy pozitív közösségi jelzést figyelhettek meg az A vezető kereskedő esetében (PNP), míg egy pozitív érzelmi alapú, egy negatív kognitív alapú és egy negatív közösségi jelzést figyelhettek meg a B vezető kereskedő esetében (PNN).
Forrás. Erdős és munkatársai (2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A K3–K6 kondíciókban olyan eseteket vizsgáltak, ahol LT A és LT B vezető befektetők közösségi jelzései eltérőek, míg érzelmi és kognitív alapú jelzései azonosak voltak. Például, ha K3 esetében a válaszadók többsége LT A opciót (PNP) preferálja LT B opcióval (PNN) szemben, akkor ez arra enged következtetni, hogy az érzelmi alapú jelzések pozitív, valamint a kognitív alapú jelzések negatív volta esetén a közösségi jelzések értékes információt szolgáltatnak a döntéshozóknak, és a pozitív közösségi jelzések preferáltak. Ellenben ha a közösségi jelzések nem nyújtanak többletinformációt a befektetők számára, akkor azt kell tapasztalni, hogy a válaszadók körülbelül fele-fele arányban választják LT A és LT B alternatívát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Előszőr Erdős és munkatársai egzakt egymintás binomiális tesztet végeztek annak vizsgálatához, hogy az LT A és LT B vezető befektetőt választók aránya szignifikánsan különbözik-e a hipotetikus 50 százaléktól a K3–K6 kondíciók esetében. Ezzel azt tesztelték, hogy a közösségi jelzések hasznos információknak tekinthetők-e az érzelmi alapú és a kognitív alapú jelzések mellett, továbbá azt, hogy a válaszadók nagyobb valószínűséggel választanak-e pozitív közösségi jelzéssel rendelkező vezető befektetőt, ha az érzelmi alapú és kognitív alapú jelzések azonosak a két opció (LT A és LT B) esetében. Ahogy a 2. táblázatban látható, a K3–K6 kondíciók esetében a pozitív közösségi jelzéssel rendelkező vezető befektetőket a válaszadók, 95 százalékos Clopper-Pearson megbízhatósági szinten, legalább 60,9-70,8 százalékban és legfeljebb 78,2–89,9 százalékban választották (p-érték=0,000). Az eredmények tehát a pozitív közösségi jelzéssel rendelkező alternatívák iránt mutatkozó preferenciára engednek következtetni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. K3-K6 kondíciók esetében az LT A és LT B vezető befektetőt választók arányára vonatkozó, egymintás binomiális tesztek eredményei, 95 százalékos Clopper-Pearson megbízhatósági szint mellett.
 
Kondíciók
 
 
95,0% Konfidencia intervallum
 
 
LT A
LT B
Paraméter
Becslés
Alsó
Felső
Teszt statisztika
K3
PNP
PNN
Valószínűség(választott=A)
0,795
0,710
0,864
93,0***
K4
NPP
NPN
Valószínűség(választott=A)
0,838
0,758
0,899
98,0***
K5
NNP
NNN
Valószínűség(választott=A)
0,752
0,664
0,827
88,0***
K6
PPP
PPN
Valószínűség(választott=A)
0,701
0,609
0,782
82,0***
*p < 0,05, **p < 0,01, *** p < 0,001
Megjegyzés: K=Kérdés. P=Pozitív. N=Negatív. LT= Leader Trader. Válaszadók száma=117.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A K7–K9 kondíciók esetében Erdős és munkatársai (2022) azt elemezték, hogy az érzelmi és kognitív alapú jelzéseket pozitív vagy negatív közösségi jelzésekkel kiegészítve módosulnak-e a válaszadók másolási döntései. Tehát a közösségi jelzés nélküli K7 kondíció eredményeit vetettük össze a K8 és K9 kondíciók eredményeivel. A K7 kondíció eredményei alátámasztják Wohlgemuth et al. (2016) megállapításait, mely szerint a kognitív jelzések fontosabbak a vezető befektetők kiválasztására irányuló másolási döntések meghozatalakor, mint az érzelmi jelzések (95 százalékos megbízhatósági szint mellett 84.8–95.8%, egymintás binomiális teszt statisztika=107,00 (standard hiba= 5.408), p=0,000). A kondíciókra adott válaszok összevetése során alkalmazott McNemar-teszt eredményei arra engednek következtetni, hogy az NP alternatíva, pozitív közösségi jelzéssel történő kiegészítése (K8) következtében szignifikánsan több válaszadó választotta az LT A opciót összehasonlítva a K7 kondíció esetével (McNemar teszt K7–K8, p-érték=0,031). Ellenben az addicionális negatív közösségi jelzés gyengíti a pozitív kognitív-alapú jelzés iránti preferenciákat (McNemar teszt K7–K9, p-érték=0,000).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül a K10 kondíciót a K1 kondícióval összevetve azt is megvizsgáltuk, hogy az ellentétes jelzésű addicionális közösségi jelzés, miként befolyásolja a másolási döntéseket. Tekintve, hogy a K1 kondícióban a vizsgálatba bevont minden válaszadó LT A opciót választotta, ezért a K1 és K10 kondíciók statisztikai összevetése nem lehetséges. Ugyanakkor, érdekességként elmondható, hogy a válaszadók 18,8 százaléka a pozitív közösségi jelzés mellett negatív érzelmi alapú és negatív kognitív alapú jelzéssel rendelkező opciót választotta, szemben a kezdeti nulla százalékkal. Végül fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy eredményeink szerint a demográfiai jellemzők, valamint a közösségi platformok ismerete nem befolyásolják a másolási döntéseket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében tehát azt találtuk, hogy az érzelmi-alapú és kognitív-alapú jelzések mellett a közösségi jelzések fontos szerepet játszanak a másolási döntésekben. Azokban a kondíciókban, ahol az érzelmi alapú és kognitív alapú jelzések megegyeztek (K3–K6), a döntéshozók egyértelműen a pozitív közösségi jelzéssel rendelkező alternatívákat preferálták. A K8–K9 kondíciók eredményeinek a K7 kondíció eredményeivel való összevetése is alátámasztja azon érvelésünket, hogy a közösségi kereskedés másolási döntéseit magyarázó elméleti modelleket (Wohlgemuth et al., 2016) egy harmadik jelzéscsoporttal, a közösségi jelzésekkel szükséges kiegészíteni. Összevetve a közösségi jelzéssel kiegészített esetekkel (K8, K9) azt az esetet, amikor a vezető befektetőt csak az érzelmi és kognitív jelzésekkel jellemeztük (K7), azt tapasztaltuk, hogy a preferenciák szignifikánsan megváltoztak a vizsgált mintában és a pozitív közösségi jelzések felé tolódtak.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave