Monos Emil

A vénás rendszer élettana

2.14. Speciális regionalis funkciók

A vena facialis buccális részének szerepe lehet a cranialis termoregulációban (Winquist RJ, Bevan JA, 1980), illetve az emocionális elpirulásban, az arc erei véráramának adaptív redistributiója révén (15. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1357avre_155/#m1357avre_155 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1357avre_155/#m1357avre_155)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1357avre_155/#m1357avre_155)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

15. ábra. A vena facialis intracranialis hőszabályozásban feltételezett szerepének illusztrálása

A hőmérséklet növekedésének hatására a vena facialis áramlási ellenállása megnő, s a nasalis sinusok „előhűtött” vérét az agyalapi vénás sinusok fele tereli (A). Hidegben ez a vér a vena jugularis externa rendszere felé vezetődik el (B).

Kísérletes adatok bizonyítják, hogy ez az érszakasz a hőmérsékletre nagyon érzékeny intrinsic myogen tónussal (és a szomszédos vénáktól eltérően beta-1 simaizomsejt membrán adreno receptorokkal) rendelkezik például nyúlnál, embernél, tevénél, s emellett speciális szerkezeti sajátosságokat mutat. Acetylcholinra is sajátosan, kizárólag vasoconstrictióval reagál a vena facialis. Kutyában és majomban kimutatták, hogy ez az ér bőségesen tartalmaz M3-as muszkarinszerű receptorokat, M1-est pedig igen keveset.

Puffer szerep az intracranialis nyomás szabályozásában.

Fiziológiás körülmények között az agyi vérvolumen intracranialis nyomásfokozódás nélküli növekedését a merev koponyaűrön belül a „puhafalú” vénák átmeneti kompressziója teszi lehetővé.

Az agy rendkívül gazdag kapilláris rendszerét drenáló sajátos vénás rendszerek.

Részletesen a 8. fejezetben található.

A csarnokvíz felszívása a szem elülső csarnokából a Schlemm-féle csatornákon keresztül szintén speciális vénás funkciónak tekinthető.
A pulmonalis vénák proximalis, szívközeli szegmentuma pacemaker aktivitásra képes.

E vénaszakaszból is indulhatnak ki extraingerek, mivel itt a tunica media cardiomyocytákat tartalmaz. Fiziológiás körülmények között azonban a cardialis pacemaker tevékenységet a sinoatrialis csomó uralja, s csupán kóros esetben lehet extrainger kiindulási helye a vena pulmonalis.

A vena jugularis interna az ember álló vagy ülő testhelyzetében úgy működik, mint egy természetes automatikus leszívásgátló berendezés.

Függőleges testhelyzet felvételekor ugyanis, a gravitáció hatására a vénában a vérnyomás 0 Hgmm-re csökken, ezért vékony rugalmas fala kollabál (16. ábra), tehát ellenállása az áramló vérrel szemben megnő, így egyszerű módon regulálja az agyi sinusok vérnyomását s ez által az intracranialis nyomást. Klinikai mérések bizonyítják, hogy a test, illetve fej térbeli helyzete jelentősen befolyásolhatja a vena jugularisban kialalkuló véráramlást és nyomást.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1357avre_167/#m1357avre_167 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1357avre_167/#m1357avre_167)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1357avre_167/#m1357avre_167)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

16. ábra. A vénakeresztmetszet alakjának, illetve nagyságának függése a transmuralis nyomástól

A bőr vénás plexusai a test hőszabályozásának effektorai.

A bőr a nutritív vérellátása mellett gazdag subcutan vénás plexussal is rendelkezik, amely speciális mechanizmusaival (pl. ellenáramlásos hőcsere) a termoreguláció hőkonzerváló, illetve hőleadó folyamatainak szolgálatában áll.

A bőr vénáiban (artériáiban is!) feltünően sok alfa-2 adrenoceptor található, valószínűleg ezek felelősek a bőr vérkeringésének különleges hőérzékenységéért, s eredményezik a vasoconstrictiót helyi lehűlés esetén. Feltehetően e mechanizmus kórosan felfokozott működése okozza az extrém mértékű érösszehúzódást Raynaudbetegségben.

A penis és clitoris erectilis mechanizmusai.

A penis – dominánsan parasympathicus idegi kontrollal működő – erectilis szöveteiben a cavernosus vénás terek fontos szerepet játszanak a merevedési folyamat során. A hímvessző nyugalmi állapotában a corpora cavernosa (barlangos testek) fő artériáin és az ezekből leágazó helikális artériákon keresztül a kontrahált lacunaris sinusokba áramlik a vér, majd a nyitott subtunicalis vénás hálózatba szedődik össze. Nemi izgalom folyamán a sinusok dilatálnak, a megnövekedett véráramlás és a nyomásfokozódás kitágítja a corpora cavernosát. Így a subalbuginealis venularis plexus kompressziója a tunica albugineával szemben blokkolja a vér kiáramlását, s ez által eredményezi a penis megnagyobbodását és merevedését, azaz az erectiót.

A női clitoris erectilis szövetei – két corpus cavernosus és egy corpus spongiosum – hasonló mechanizmussal telítődnek vérrel szexuális izgalom kapcsán, mint a férfi penisé. Ilyenkor a labia minores átmérője is megnövekszik mintegy 2-3-szorosára.

Portalis érrendszerek.

Különleges kettős – vérgyűjtő és elosztó – szerepe van a splanchnicus rendszerben a vena portaenak, amely két kapilláris rendszert kapcsol sorba (splanchnicus és hepaticus); valójában nem is tekinthető igazi vénának.

Funkcionálisan ugyancsak speciális helyet foglalnak el a szervezet vénás rendszerében a vese peritubularis venulás plexusai, amelyek a glomerularis kapilláris rendszerrel vannak sorba kapcsolva, s a tubularis reabsorptio és a tubularis szekréció folyamatait szolgálják (un. artériás típusú portalis rendszer).

A hypothalamo-hypophysealis portalis (artériás típus) vérellátási rendszer a cerebralis hírvivő molekulák („releasing” és „inhibiting” neurohormonok) közvetítésében játszik speciális szerepet.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 720 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

„A vénás rendszer élettana” c. hiánypótló munkájában Monos Emil – több évtizedes tudományos kutatói és oktatói tapasztalataira, valamint az előző négy kiadás tanulságaira támaszkodva – modern rendszerszemlélettel, gazdagon dokumentált és illusztrált naprakész áttekintést ad a vénás rendszer élettani funkcióiról, működésének biofizikai és strukturális alapjairól. Szakmai értékét alátámasztja Allen W. Cowley professzor (MCW, USA) előszava, melyet az angol nyelvű 2. kiadáshoz írt (l. 17.0 fejezet). E tömör, kismonográfia jellegű tankönyvet meggyőződéssel ajánljuk orvostan, gyógyszerész, fogorvostan, egészségtudományi, egészségügyi mérnök, biológus, biomérnök graduális hallgatóknak és PhD-hallgatóknak, valamint szakvizsgára készülő orvosoknak (phlebologus, angiologus, belgyógyász, kardiológus, érsebész), s mindazoknak, akiket e rendkívül érdekes, fontos és közérdekű témakör bármilyen okból érdekel.

Hivatkozás: https://mersz.hu/monos-a-venas-rendszer-elettana//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero