Monos Emil

A vénás rendszer élettana

5. A perifériás vénás nyomás

Vízszintes fekvő testhelyzetben, a láb vénáiban azt a nyomást lehet mérni, amely fennmarad a szív által generált kinetikus energiából a kis- artéria-, arteriola- és kapilláris-rezisztenciákon történő disszipálódása után. Ennek közelítő értéke 15 Hgmm. A jobb pitvari középnyomás 0 és 2 Hgmm között van, így a szív fele történő vénás visszaáramlást mintegy 13–15 Hgmm-es nyomásfő tartja fenn.

Álló testhelyzetben a szív és a láb közötti véroszlop jelentős gravitációs terhelést – hidrosztatikus nyomást – fejt ki a láb vénáira. Izompumpák működtetése nélkül, a vena dorsalis pedis nyomásához – tehát kb. 15 Hgmm – hozzáadódik az a nyomás, amelyet a láb és a vérnyomásmérés zéró referencia pontja közötti véroszlop súlya képvisel. Ez a hidrosztatikus nyomás az artériákban és a vénákban egyaránt kialakul, így a perfúziós nyomás, azaz az artériák és a vénák közötti nyomásfő nem változik szemben a transmuralis nyomással. Például egy 180cm magas férfiben a hidrosztatikus nyomás (azaz a gravitációs potenciális energia) közelítőleg 100 Hgmm. Ez azt jelenti, hogy a láb vénában mért vérnyomás 100 + 15 Hgmm, míg az arteria dorsalis pedisben 100 + 95cm lesz, tehát a kapillárisokon keresztüli nyomásgrádiens nem változik (11. ábra).

Amennyiben csupán a vérnyomásmérési adatokat vesszük figyelembe, úgy tűnhet, hogy álló testhelyzetben az artériás vér a nyomásgrádienssel szemben áramlik a szívtől az alsó végtag felé. Ez tk. így is van, azonban a gravitációs energia (azaz a munkavégző képesség és nem a nyomás!) 0 Hgmm a lábnál és 100 Hgmm a szív szintjén, ugyanis az energia itt, a véroszlop tetején reprezentálódik. Következésképpen, a teljes energia a szív szintjén 200 Hgmm (a szív által gerjesztett 100 Hgmm-es kinetikus nyomási energia és a 100 Hgmm-es gravitációs energia összege). A vér tehát nyomásgrádienssel szemben, de energiagrádiens mentén áramlik lefelé a láb irányában.

Az alsó végtagi vénákkal szemben a feji és agyi vénákban a hidrosztatikus erő negatív nyomást idukálhat. Álló vagy ülő testhelyzetben a duralis sinusok vérnyomása mintegy -10 Hgmm-ig süllyedhet.

Figyelembe véve, hogy e vénás sinusok meglehetősen merev falúak, s ki vannak pányvázva kötőszöveti rostokkal környezetükhöz, nyílt koponya sérülés esetén vagy agyműtétek kapcsán történő megnyitásukkor nagy a légembólia veszélye, amennyiben negatív nyomás van bennük, ugyanis nem tudnak kollabálni. (Fej-le-tilt testhelyzettel lehet pozitív értékre emelni a nyomást!)

A thorax felé futó nagyvénák esetében külön problémát jelent, hogy a mellkasba való belépés előtt több ponton komprimáltak lehetnek különböző okoknál fogva (pl. vena subclavia: első borda nyomja; abdominális vénák: hasi szervek, intraabdominális nyomás; nyaki vénák: atmoszférás nyomás vs. gravitáció). Disztendált állapotban e vénák ellenállása elhanyagolhatóan kicsi. A kompresszió azonban jelentős ellenállás növekedést eredményezhet, emiatt a mellkason kívüli vénás nyomás 4-6 Hgmm-rel magasabb, mint a jobb pitvari. Következésképpen, a néhány Hgmm-es centrális vénás nyomásemelkedés, amely például szívelégtelenség korai fázisában már bekövetkezhet, még nem feltétlenül hat vissza a mellkason kívül futó vénaszakaszokra.

Az abdominalis üreg nyomása átlagosan 2 Hgmm körül van, azonban bizonyos fiziológiás, illetve kóros állapotokban (terhesség, nagy hasi tumor, ascites) 15–20 Hgmm-t is elérhet tartósan. Ezt természetesen meg kell haladnia kissé az alsó végtagi vénás nyomásnak ahhoz, hogy a vér áramlása fennmaradhasson. A következmény a micro- circulatio filtratiós erőinek túlsúlya s ödéma képződés lehet, hosszantartó esetekben pedig vénás billentyűelégtelenség, varicositas stb.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 720 4

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

„A vénás rendszer élettana” c. hiánypótló munkájában Monos Emil – több évtizedes tudományos kutatói és oktatói tapasztalataira, valamint az előző négy kiadás tanulságaira támaszkodva – modern rendszerszemlélettel, gazdagon dokumentált és illusztrált naprakész áttekintést ad a vénás rendszer élettani funkcióiról, működésének biofizikai és strukturális alapjairól. Szakmai értékét alátámasztja Allen W. Cowley professzor (MCW, USA) előszava, melyet az angol nyelvű 2. kiadáshoz írt (l. 17.0 fejezet). E tömör, kismonográfia jellegű tankönyvet meggyőződéssel ajánljuk orvostan, gyógyszerész, fogorvostan, egészségtudományi, egészségügyi mérnök, biológus, biomérnök graduális hallgatóknak és PhD-hallgatóknak, valamint szakvizsgára készülő orvosoknak (phlebologus, angiologus, belgyógyász, kardiológus, érsebész), s mindazoknak, akiket e rendkívül érdekes, fontos és közérdekű témakör bármilyen okból érdekel.

Hivatkozás: https://mersz.hu/monos-a-venas-rendszer-elettana//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero